Újraindítaná a Magyar Urán Resources Kft. a Pécs környéki uránbányászatot, a terveik szerint, ha összejönne több mint 100 milliárd forint, akkor 2021-re akár újra bányát lehetne nyitni Kővágószőlősön. A bányászat Pécs mellett több környező települést érintene, például Orfűt is.
Az utóbbi évek egyre gyengülő lendülete után újra erőre kaphat a magyar uránkutatás a Mecsekben, és a bányászat újraindítása is a lehetőségek közt van.
Az Élet és Irodalom (ÉS) cikke szerint a Magyar Urán Resources Kft. (MUR) Kővágószőlős területén tervezett uránbányászati tevékenysége miatt környezeti hatásvizsgálati eljárást kért a Baranya Megyei Kormányhivataltól, amely októberben meg is indult.
(A MUR-ban a cikk szerint a Geo-Min Mérnöki Tanácsadó Kft., a Rotaqua Geológiai-,Bányászati kutató Mélyfúró Kft., a Goldminco Környezetvédelmi Szolgáltató Kft., valamint Szanyi Béla és Timothy Cristopher Dinsdale a tulajdonosok. Dinsdale a Wildhorse korábbi ügyvezetője, neki 15 százalékos részesedése van; a Goldminco és a Rotaqua cégeken keresztül a Csécsei családnak van 64 százalékos tulajdonrésze; 15 százaléka van a Geo-Min Kft-n keresztül az ügyvezető Benkovics Sándornak, aki korábban a Mecsekércnél volt vezető tisztségviselő, Szanyi Béla 5,1 százalékos tulajdonrésszel bír.)
A MUR a kormányhivatal honlapján található dokumentum szerint évi 1,2 millió tonna uránércet hozna felszínre, ezt 500-1200 méteres mélységből bányászná ki, az ércvagyont pedig a hajdani III. bányaüzem újranyitásával (valamint a IV. légaknák területe) termelnék ki. 31 millió tonnára becsülik a mecseki uránvagyont, ebből összesen 24 ezer tonna fémurán kiválasztására számítanak a cikk szerint. A MUR 20–30 feltáró és termelő helyet működtetne egyidejűleg, ezzel garantálnák a napi 3600 tonnás kitermelési kapacitást. A bányát nettó 27 évre tervezik megnyitni, a tervezett létszám az első hat évben 15 főről nőne 360 főre, majd a hetedik évtől 760 fős lenne a létszám.
"Ahhoz, hogy 2021-ben induljon a munka, 2020 végéig meg kellene építeniük a felszíni és felszín alatti létesítményeket. Mindehhez – a környezetvédelmi és bányatelek-fektetési engedélyen kívül – már csak 100–115 milliárd forintra lenne szükség" - olvasható az ÉS cikkében.
Tavaly a MUR a Rózsavölgyi úton, idén nyáron pedig a Kismélyvölgyi úton végzett próbafúrásokat, ugyanis jelentős uránvagyont sejtenek Pécs nyugati része alatt.
Pécsen az ellenzék, leginkább az LMP tartja felszínen az uránbánya-újranyitás ügyét évek óta (plusz a Bodára tervezett nagy aktivitású végleges atomhulladék-tároló ügyét is, mivel semelyik sem kéne a Dél-Dunántúl legnagyobb városa mellé szerintük), míg a helyi fideszes városvezetés látványosan kerüli nemcsak a konfrontációt, de magát a kérdés megvitatását is.
Ám Csizi Péter fideszes országgyűlési képviselő a nyár végén az önkormányzati hírportálnak arról beszélt híres-hírhedt interjújában (melyből kiderült, hogy kvázi ő lett a bandagazda a városban Páva helyett), hogy Pécsnek ki kell használnia azt, hogy a várostól 100 kilométerre egy új atomerőmű épül (Paks II., orosz hitelből), és emiatt tárgyalni fog Süli János tárca nélküli atomminiszterrel. Hogy kinek a felhatalmazásából, és mit, arra azóta sincs válasz.
Az ÉS cikke szerint nemcsak Pécset, de több más környező települést - a kormányhivatali dokumentum Abaliget, Bakonya, Bicsérd, Cserkút, Hetvehely, Kővágótöttös, Orfű, Pellérd településeket jelöli meg hatásterületként - érintheti a kitermelés, mivel ahhoz a cég 3 millió négyzetméternyi ingatlant vennének igénybe.
A lap megkereste az érintett polgármestereket, Orfű vezetője, Füziné Kajdy Zita a következőt mondta el:
„Pár évvel ezelőtt egy ausztrál cég foglalkozott az újranyitással, de aztán értesítettek minket, hogy nem lehet gazdaságosan termelni, így levették a napirendről a mecseki uránbányanyitást. Azóta hivatalosan nem kaptunk értesítést bányanyitásról, különösen nem olyan bánya nyitásáról, amely érinti településünket.”
Bakonya polgármestere, Varga István arról beszélt a lapnak, ha kapnak ilyen irányú megkeresést, akkor helyi népszavazást fognak kiírni.