Hajdú-Bihar vármegyére vonatkozóan példaként kiemelte a Berettyó-Sebes-Körös területén elvégzett csaknem 14 beavatkozást, köztük a Sebes-Körös holtágainak feltöltését, a tápcsatornák mederkotrását, vagy a gátépítéseket.

Hubai Imre hangsúlyozta, a leginkább aszályos területek vízpótlása országszerte megtörtént, az Aszályvédelmi Operatív Törzs október 31-ével erre az évre befejezi a munkáját. Hozzátette, a jövőben is várják a területi felajánlásokat a gazdáktól, és keresik azokat az egykori öntözőcsatornákat, melyeket közcélúvá lehet tenni.

A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi akcióterv végrehajtására, tározók, holtágak és csatornák feltöltésére, víztározási képességük helyreállítására, és több száz beavatkozási ponton végeztek vízpótlást. Idén is ingyenes lett az állami művekből vételezett víz díja, ami további segítség a gazdáknak.

Az Agrárminisztérium eddig 365 fenntartható vízgazdálkodási közösséget ismert el, amelyek összes öntözött területe több mint 112 000 hektár, ebből az újonnan öntözni kívánt terület több mint 97 000 hektár - tette hozzá.

A termés és termelésbiztonság, a gazdálkodók versenyképességének fenntartása érdekében szemléletváltásra van szükség. A gazdálkodói igények felmérése alapján már tervezés alatt áll a támogatási konstrukciók kidolgozása - jegyezte meg az államtitkár .

Élénken foglalkoznak a vállalatok a témával

Az eredmények szerint a nagyvállalatok 75 százaléka rendelkezik környezetirányítási rendszerrel, 62 százalékuknál pedig fenntarthatósági stratégia is működik. A válaszadók több mint fele a területért kijelölt felelőst foglalkoztat.
A vállalatok többsége az energiafogyasztást (92 %), a keletkező hulladékot (77 %) és a vízhasználatot (72 %) méri, de a közvetett kibocsátások – például szállítás, utazás – nyomon követése jóval ritkább (42, illetve 37%).

Lépések a karbonsemlegesség felé

A kibocsátások csökkentésében vegyes a kép: 42 százalék konkrét szén-dioxid-csökkentési célt tűzött ki, 15 százalék már karbonsemlegességi tervvel is rendelkezik, ugyanakkor a vállalatok több mint egyharmadának nincs semmilyen célja.

A körforgásos gazdaság elvei széles körben jelen vannak: a válaszadók 82 százaléka foglalkozik újrahasznosítással és hulladékcsökkentéssel, míg 62 százalék beszerzéseinél is figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat.
A társadalmi területen is van előrelépés: a cégek kétharmada méri a munkavállalói elégedettséget, 70 százalékuk tartott már fenntarthatósági képzést, és 85 százaléknál működik panaszkezelési rendszer.

A mikro- és kisvállalkozások szakmai támogatásra szorulnak

Az irányítási szempontok tekintetében azonban hiányosságok mutatkoznak: mindössze a cégek 32 százaléka vizsgálja alvállalkozói fenntarthatóságát, és kevesebb mint felük rendelkezik olyan kockázatkezelési rendszerrel, amely a fenntarthatósági kockázatokat is figyelembe veszi.

A piaci tapasztalat az, hogy mikro- és kisvállalkozói körben a fenntarthatósági kérdésekben komoly elmaradások vannak a nagyvállalatokhoz képest. A nagyobb piaci szereplők tudásának, gyakorlatának megosztására is szükség van. A legnagyobb kihívásokat a kapacitáshiány, az adminisztratív terhek, a magas költségek és az adatgyűjtés nehézségei jelentik.

A fenntarthatóság építőipari szerepéről és a friss felmérés eredményeiről az ÉVOSZ podcastjében, a Spakli’21 legújabb adásában is szó esett, ahol Bene János beszélgetett Kálmán Péterrel, az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozatának elnökével, az Óbuda Group vezérigazgatójával. 

A jegybank elemzése szerint a lakáspiaci túlfűtöttség növekedésének irányába mutatott, hogy a lakásárak a bérleti díjaknál, a jövedelmeknél és az építési költségeknél is gyorsabban emelkedtek 2024-ben. Mindez szerintük azt jelzi, hogy a lakáspiaci kereslet aktuális szintje hosszú távon nem fenntartható a jelenlegi körülmények között. Megjegyezték ugyanakkor, kedvező jel lehet a lakáspiaci túlértékeltség szempontjából, hogy az adatok alapján az idei első negyedévben is folytatódott a bérleti díjak emelkedési ütemének lassulása.

A lakásbérbeadási hozam 2025 márciusában a vidéki városok átlagában az előző év azonos időszaki 7,3 százalékról, 6,9 százalékra, Budapesten pedig 5,2-ről, 4,7 százalékra csökkent.

A hipa-bevallás a NAV-hoz elektronikusan benyújtható, azt a hivatal automatikusan továbbítja az illetékes önkormányzatnak. Eddig 375 ezer hipa-bevallás érkezett. A tájékoztatás szerint ez az első év, amikor az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról szóló bevallást is a NAV-hoz kell benyújtani. Ezt az ELMDIJ-űrlapon, legegyszerűbben elektronikusan, az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet megtenni, amelyből csaknem 19 ezer már beérkezett. A bevallás benyújtását támogató technikai segédlet az ELMDIJ - Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalon elérhető. 

Az a cég, amelyik késve nyújtja be bevallását, annak a NAV akár egymillió forintos mulasztási bírságot is kiszabhat. Az a cég pedig, amelyik a beszámoló közzétételét "felejti el", még többet kockáztat: első körben 200 ezer forint mulasztási bírságot, ha viszont a közzétételről a második felszólításra sem gondoskodik, a NAV törli az adószámát - figyelmeztet az adóhatóság. 

A NAV segít abban is, hogy cégek idén elkerüljék a súlyos szankciókat. A hivatal ugyanis 65 ezer olyan vállalkozás figyelmét hívta fel a határidő fontosságára, amelyek tavaly a határidőt túllépve, késve nyújtották be társaságiadó-bevallásukat. Az érintettek a héten már mind megkapták az erről szóló elektronikus levelet - áll a közleményben.

Amint azt a jelenkor.hu is hangsúlyozza: kortársai kiemelték a város jó vasúti összeköttetését is. 1906-ban az új szivarkagyár székhelyéül Pécs városát jelölték ki, 1908-ban pedig elkészültek a – Zobl Lajos, Pollacsek és Epstein cége által készített – szecessziós épületegyüttes tervei is, 1912-ben pedig megindulhatott a termelés.

A ’40-es évekre elavult gyár fennállásának legnagyobb volumenű újítását a filteres Fecske márka Pécsre (majd Egerbe) kerülése hozta el: a következő tíz évben megkezdődött az akkor újdonságnak számító, aktív szenet tartalmazó, kreppelt papírból és acetátszálból készített, kombinált filterek gyártása, ami nemzetközi sikert is hozott a vállalatnak. 1992-ben privatizálták a gyárat, amely a BAT tulajdonába került. Azóta is jelentős és folyamatos fejlesztések történnek a vállalatnál: megújult a pécsi dohánygyár, az ezredfordulóra a BAT Hungary korszerű, országos nagyvállalattá vált, amely jó minőségű termékekkel a magyar dohánypiac egyik vezetője lett.

13 ezer négyzetméternyi gyártócsarnok születik

Napjainkban is a BAT a régió egyik legjelentősebb munkáltatója, több mint 1000 főt foglalkoztat. A szecessziós dohánygyár mellett jelenleg is további két modern telephelyen folyik a gyártás, amelyek mindegyike  karbonsemlegességi tanúsítvánnyal rendelkezik. A mostani fejlesztéssel pedig egy új nikotinpárna-gyártócsarnok és háromemeletnyi új iroda támogatja majd a vállalat működését. A befektetésnek köszönhetően 450 új munkahely jön létre a régióban, amelyekből már több, mint 100 pozícióra jelenleg is várják a jelentkezőket.

13 ezer négyzetméter a vállalat új fejlesztése, amelyben a gyártócsarnok mellett magasraktár, és irodaépület is készül a CENC Kft. tervei szerint. A STRABAG Építő Kft. megbízása az alapozás földmunkáira, majd tömbalapok és lemezalapok készítésére, ezt követően pedig előregyártott vasbetonszerkezetek építésére terjed ki. A kivitelező kiváló ütemezését mutatja, hogy bár októberben vették át a munkaterületet, a 11,5 és 18 méter közötti magasságú, az irodarészen háromszintes csarnoképület teljes előregyártott és monolit vasbetonszerkezetével elkészülhet már februárra.

Feszített tempó

„A területről eddig kb. 4 000 m³ földet szállítottunk el, folyamatban van a tereprendezés, lavírsík kialakítása, valamint a tömbalapok alapozási munkái”

 – tudtuk meg Jakab Róberttől, a STRABAG projektvezetőjétől.

Mivel már az eltelt két hónap során megtörtént a depóterületek kialakítása, a zúzott kavics ágyazat építése és a lemezalap, vasszerelése, betonozása nagyából 8 000 m²-en, mára az alapozási munkák mellett az előregyártott szerkezetek építését is elkezdhette a kivitelező.

Kehelyalapok, pillérek, gerendák és födémek épülnek egyidőben az épület különböző részein, ami kivételesen fontossá teszi a precíz organizációt. Amint a jelenleg zajló feladatokról Jakab Róbert lapunknak nyilatkozott:

„Az irodarészen az összes pillért beállítottuk. Ott jelenleg a „búvótérben” zajlik a gerendarácsok zsaluzása, betonozása és a födém zsaluzása. Mára szinte teljesen elkészültek a kehelyalapok a raktározási részen, míg a gyártóterületen nemrég kezdtük el az alapozási munkákat.”

Annak ellenére, hogy a belső technológia kialakítása és belső tér építészeti tervezése még folyamatban van, a feszített tempó fontos alapot ad a beruházónak a sikerhez.

A berendezés kizárja az emberi értékelést a kísérletekből

A kifejlesztett Automated Dynamic Plantar Aesthesiometer (ADPA) diagnosztikai eszköz a kísérleti állatok mancsának érzékenységét méri azzal, hogy nyomást, illetve fájdalmat gyakorol a testrészre, így az ADPA-t neuropátiák és neuropátiás fájdalom kutatására alkalmazható. Az ADPA számítógép vezérelt módon, emberi beavatkozás nélkül stimulálja az állat hátsó mancsát, így kiküszöböli a szubjektív emberi értékelést, tehát a kapott eredmények teljesen objektívek - jegyzik meg a kommünikében.
 

Pályázati forrásokból fejlesztenek 

A 200 dolgozót, ebből 27 mérnököt foglalkoztató, pécsi telephellyel működő, Zákány Elektronikai Kft. néven 1997-ben alapított, Z Elektronika néven 2007 óta működő magyar tulajdonú társaság főként az ipari szereplők számára végez bérgyártást, nagyobb részt exportra termel, partnerei között vannak német, svájci, görög és szlovén cégek. Mindezek mellett multinacionális orvostechnikai, autóipari és biztonságtechnikai vállalatoknak is gyárt alkatrészeket.
 

A vállalat néhány évvel ezelőtt 1,3 milliárd forintból, a Magyar multi programban elnyert 500 millió forintos vissza nem térítendő támogatás segítségével új gyártócsarnokot épített, gyártóberendezéseket vásárolt és szervezetfejlesztést valósított meg.  A cég az MTI érdeklődésére közölte: a következő időszakban is szeretnénk folytatni az eddigi növekedési pályát és egyben a kapacitásaik kihasználtságát is növelnék.
Kitértek arra, hogy idén az ADPA mellett egy, a mezőgazdaságnak szánt Fertitronic névre keresztelt, a trágyázásban segítséget nyújtó precíziós növényszenzor tömeggyártását is megkezdik, továbbá beruházásokat terveznek a logisztika és gyártási képességek területén.

Gépbeszerzésre és energiakorszerűsítésre fordították a forrásokat

A cég közleménye szerint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) Plusz 125 millió forintos támogatásával megvalósult fejlesztés eredményeként a társaság telephelyén energiamegtakarítást eredményező beruházásokat hajtottak végre, továbbá a társaság versenyképességét növelő gépeket vásároltak.

 

Növelte gyártókapacitását a páncélszekrényeket gyártó cég

A több mint 600 saját fejlesztésű, az értéktárolás és pénzkezelés területén alkalmazható terméket, elsősorban különböző méretű páncélszekrényeket előállító társaság az MTI érdeklődésére közölte: az új élhajlító és a kézi lézerhegesztő gép, valamint informatikai eszközök beszerzésével fejlettebb technológiát tudnak alkalmazni. Ezzel bővültek az értékteremtési lehetőségeik, növelték kapacitásukat és így több bevételre tehetnek szert.

Bővítést tervez a vállalkozás

A jelenleg 22 főt foglalkoztató cég közlése szerint a programnak köszönhetően a vállalat további növekedésére, termékeik további fejlesztésére kínálkozik lehetőség, ezért a piacaik bővítését, és a meglévő technológiák további fejlesztését tervezik.

Vidéken Debrecenben a legdrágábbak a lakások, Pécs is az élmezőnyben

A cég tapasztalata szerint a legtöbb projektben nem vagy csak minimálisan emeltek árat a fejlesztők.
Egyúttal arra is kitértek, hogy a vidéki városok közötti ár sorrend változott és már Debrecen a legdrágább 1,22 millió forintos fajlagos négyzetméterárral, ami a településen az utóbbi negyedévben indult, jelentős számú új projekttel magyarázható.

Sopron négyzetméterenként 1,18 millió forinttal a második, míg Szeged 1,12 millió forinttal a harmadik helyen áll. Egymillió forint feletti fajlagos ár jellemző még Érdre, Pécsre és Veszprémre. A nagyvárosok mindegyikében az átlagos négyzetméterár megközelítette az egymillió forintot, Miskolcon is 900 ezer forint fölé nőtt az átlagérték.

A baranyai nagyváros TOP 3-ban az új projektszámok tekintetében 

Az Otthon Centrum első negyedéves felmérése szerint a 25 vármegyei jogú városban 259 projektben 6003 lakás épül, ami nagyjából azonos az előző negyedéves adatokkal. Ahogy az árversenyt, úgy a projektszámokat is Debrecen vezeti, a legtöbb (41) beruházás itt található, ezt követi Szeged és Pécs 33, illetve 24 projekttel. 

Az 1994-ben alapított családi vállalat közleményében azt írta: a beruházásokat a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz pályázatán elnyert 357 millió forintos feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatás és 153 millió forintos saját forrás segítségével valósították meg.
 

Új lézervágó segíti a gyártást 

Ebből egyrészt levegő-víz hőszivattyús rendszert telepítettek a cég tavaly nyáron átadott 6 ezer négyzetméteres, sorozatgyártott ereszcsatorna elemek, illetve rozsdamentes acél tároló edények előállítását szolgáló komlói üzemébe.
A beruházási program másik elemeként a cég mindszentgodisai üzemcsarnokában helyeztek üzembe új, a meglévő lézervágási kapacitást jelentősen bővítő és a megrendelők gyors, hatékony kiszolgálását segítő lézervágó gépet. Az új lézervágó gép pedig lézervágási kapacitásuk bővülését szolgálja, ami növeli majd a versenyképességüket - közölték.

Tavaly avatták fel az új komlói üzemcsarnokot

A társaság tavaly júliusban adta át új komlói üzemcsarnokát, amely 500 millió forintos Ginop forrás és saját erő segítségével valósult meg. A mintegy hetven embert foglalkoztató társaság az MTI érdeklődésére korábban közölte, hogy termékeinek túlnyomó részét külföldön - például Svájcban, Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban - értékesíti.
A Caadex Kft. 2022-ben 4,96 milliárd, egy évvel korábban pedig 4,28 milliárd forint árbevételt ért el, adózott eredménye 2022-ben 471 millió, míg egy évvel korábban 500 millió forint volt.

Az új eljárás kiszűrheti az összes ismert mézhamisítási eljárást

A szakemberek célja az volt, hogy az új analitikai módszerekkel valamennyi, a méz manipulálására használt eljárást nagyobb pontossággal mutassák ki, és így igazolható legyen a botanikai vagy földrajzi eredet, a hamisítás vagy a túlmelegítés ténye.
A többszáz literes hordókban tárolt mézet a könnyebb kiadagolás érdekében hevítik. Ez akkor okozhat problémát, ha a hevített méz maghőmérséklete a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt 40 Celsius-fok fölé emelkedik. 50-60 Celsius-fokon ugyanis már roncsolódik a mézek alapösszetétele, íze, színe, sérülnek a hőérzékeny vitaminok, antioxidáns összetétele megváltozik, valamint nemkívánatos anyagok is keletkeznek, mint például a hidroximetil-furfurol (HMF).

Kombinált módszerek hoztak eredményt

A kutatók két analitikai módszert, az elektronikus nyelvet (elnevezése az emberi ízlelés szimulálásából adódik) és a közeli infravörös spektroszkópiát (NIRS) alkalmazták a túlmelegítés kiszűrésére. Három mézfajtát melegítettek eltérő hőmérsékletekre és ideig, majd a kapott adatokat összegezték.
 A beszámoló szerint a két módszer önmagában alkalmazva képes volt két fajta esetén a hevített és referenciamézet elkülöníteni egymástól, de kombinálásuk még hatékonyabbnak bizonyult. Így 98 százalék feletti pontossággal azonosította be a hevített mintákat, a kontrollt (melegítetlen minta) pedig 100 százalékkal.
 

A cukorszirupos trükk a legelterjedtebb

A méz az egyik leggyakrabban hamisított élelmiszer a világon. A visszaélés legtöbbször cukorsziruppal történik, amit közvetlenül a mézbe kevernek vagy a méheket etetik vele a gyűjtési időszakban.

Mint írták, a két módszer a cukorsziruppal kevert mézek pontosabb azonosítására is alkalmas. A direkt cukorszirupos hamisítás kimutatására a kutatók eltérő fajtájú és koncentrációjú cukorszirup-oldatokat kevertek többféle mézbe, majd a mintákat mindkét módszerrel megvizsgálták.

Több hamis mézet szűrhetnek ki

"Az elektronikus nyelv már 10 százalékos cukorszirup-koncentrációt is könnyen kimutatott, az infravörös spektroszkópiával pedig 5-10 százalék hozzáadott cukorszirup esetén már el tudtuk különíteni a hamisított mézet a nem hamistól" - magyarázta Benedek Csilla, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének docense, a tanulmány utolsó szerzője.
A közlemény szerint a gyakorlatban alkalmazott módszerekkel szemben a kutatás során vizsgáltak kevesebb előkészítést és vegyszert igényelnek, és gyorsabbak. További előnyük, hogy a kapott adatokat a rendszernek megtanítva idővel az képes lesz beazonosítani az egyes paraméterekhez tartozó értékeket, így később könnyebben elkülöníti az egyes méztípusokat.

A legnépszerűbb szálláshelyek ezúttal is a hotelek, amelyekben 2022-höz képest mintegy 10 százalékkal nőtt az előfoglalások száma. A szilvesztert utazással összekötni vágyók körében a 2 éjszakás, 2 fős előfoglalások a legjellemzőbbek

- írták.

Az NTAK adataiból az is kitűnik, hogy a külföldről érkezők 72 százaléka Budapesten kikapcsolódva lép át az újévbe. Legtöbben várhatóan Olaszországból, Spanyolországból és Németországból érkeznek, de Franciaországból és az Egyesült Királyságból is számos turista ünnepli majd a szilvesztert a magyar fővárosban - ismertették.

A fővároson kívüli szálláshelyek összességében 12 százalékkal magasabb hazai szálláshelyi forgalomra számíthatnak 2022 azonos időszakához képest. A nemzetközi vendégek foglalásai pedig még ennél is nagyobb mértékben, 13 százalékkal emelkedtek. A vidéken előjegyzett vendégéjszakák 77 százalékát, összesen 160 ezer éjszakát a hazai utazók foglalták le, a külföldi vendégekhez pedig 47 ezer vendégéjszaka köthető - írta az MTÜ.

Megjegyezték azt is, a vidéki desztinációk közül - ahogy tavaly - az óév utolsó hosszú hétvégéjén is a Balaton és a Mátra-Bükk szálláshelyei örülhetnek a legtöbb vendégnek. Idén a dobogóra került Bük-Sárvár, amely jelentős vendégforgalomra számíthat az előfoglalások alapján. A legnagyobb bővülést Mátra-Bükk könyvelheti el, ahová az ünnepi hétvégére közel 4 ezer vendégéjszakával több foglalás érkezett, mint az előző évben.

A turizmus Magyarország stratégiai fontosságú ágazata, 2022-ben mintegy 100 ezer vállalkozás működött ezen a területen, amelyekben több mint 400 ezer munkavállaló dolgozott. Tavaly 14 millió vendég közel 40 millió vendégéjszakát töltött a hazai szálláshelyeken, az ágazat a GDP mintegy 12 százalékát állította elő. A turizmus versenyképességének erősítése érdekében jött létre 2016-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség, a turisztikai ágazat kormányzati szervezete. Feladata a turizmusfejlesztés irányítása, stratégiájának meghatározása, a hazai és a küldőországokban folyó szakmai munka koordinációja, az országmárka fejlesztése, belföldi és nemzetközi kommunikációs és értékesítési kampányok lebonyolítása. Az MTÜ a hazai szakmai szervezetekkel együttműködve végzi feladatát, növeli Magyarország turisztikai versenyképességét, és aktívan hozzájárul ahhoz, hogy országunk még vonzóbbá, élményekben gazdagabbá váljon mind a külföldi, mind a belföldi utazók számára. Stratégiai cél, hogy hazánk Közép-Európa vezető turisztikai desztinációjává váljon, valamint, hogy az ágazat GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása 2030-ra 16 százalékra növekedjen.

„A Mayr & Wolfram közel 40 éve fejleszti és gyártja termékeit, ezeket több mint 20 országban használják. A kivitelezés folyik, a szállítás folyamatos, várhatóan összesen 3 hónap alatt zárul a tőlük érkezett megrendelésünk teljesítése”

– tette hozzá.

Az exportpiacban is gondolkoznak

Agócs Miklós, az Ago-Steel cégvezetője a dombóvári vállalkozás nemzetközi piacon való terjeszkedésről és a projekt további részleteiről adott bővebb tájékoztatást lapunknak. Egyrészt hangsúlyozta: cége és a B.K.N. Metál Kft. között kifejezetten jó az együttműködés. „Nagyon jó szakmai kapcsolat alakult ki – a régi ismeretség okán is – Sulcanj Zsolttal, a B.K.N. Metál Kft. vezetőjével. Az ő meghívására érkeztünk abba a környezetbe, amely megnyitotta számunkra a nemzetközi lehetőségekhez vezető utakat.”

Hozzátette: a B.K.N. Metál-nál nem is kívánhattak volna jobb mentort az export szövevényes világának megismeréséhez. „Ők már rutinosan mozognak ezen a terepen, ami köszönhető számtalan nemzetközi projektjüknek: dolgoztak Svájcban, Ausztriában, Belgiumban és Németországban is.”

Lézertechnológiával dolgoznak tűpontosan

Ezt követően a munkálatok során felhasznált technológiáról tudtunk meg bővebb részleteket. Az AGO-Steel a gyártáshoz többek között lézertechnológiát alkalmazó gépeket, és CNC élhajlítót is használ, illetve külön kiemelték:

a csőlézerrel és a lézervágó asztal segítségével kiemelkedő minőségű munkát tudnak biztosítani, mivel a gyártmányokat sorjamentes vágási felület és nagy méretpontosság jellemzi, ugyanakkor minimális az anyagveszteség és a hőbevitel.

Agócs Miklós elmondta még: az Ago-Steel a projektben abban is fejlődési lehetőséget lát, hogy megtanuljon tűpontosan együttműködni a partnerével - jelen esetben a B.K.N. Metál Kft.-vel. „A folyamatok összehangolása, a harmonikus kooperáció, kölcsönös segítéssel megvalósuló közös fejlődés és a végtelen számú önellenőrzés embert próbáló, ugyanakkor nagyon szép feladat.”

A rend a lelke mindennek

Egy másik sikeresen vett kihívás szintén az együttműködés területén merült fel: a német partner rendszerető, „Ordnung muss sein"-szemléletének az Ago-Steel cégvezetője elmondása szerint a kötelezettségek teljesítésével, a pontossággal, a kemény munkával és az őszinteséggel tudnak megfelelni.

Végezetül kifejti: a jövőben is szívesen dolgoznának együtt tovább ebben a felállásban, sőt a gyártáson túl a helyszíni szerelési feladatokra is szeretnének majd szerződést kötni.

A tanácsot két társelnök vezeti, a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter és az iparügyekért felelős miniszter. A tanács tagjai a társelnökök mellett az alábbi miniszterek egy-egy képviselője: a felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében a felsőoktatásért felelős miniszter, a külgazdasági ügyekért felelős miniszter, a területfejlesztésért felelős miniszter, a közlekedésért felelős miniszter, az energiapolitikáért felelős miniszter - írják a közleményben.

A tájékoztatás szerint az alakuló ülésen a résztvevők áttekintették és véleményezték a parkokra vonatkozó támogatáspolitikai javaslatokat, megvitatták a beérkezett Technológiai Park cím elnyerésére benyújtott pályázatokat. A tanács döntése értelmében többek közt Kisteleken, Mohácson és Pusztaföldváron jöhet létre Technológiai Park.

Csák János miniszter az ülésen elmondta, hogy az elmúlt években a felsőoktatást, tudománypolitikát és az innovációs ökoszisztémát érintő intézkedések nyomán javult a magyar gazdaság kutatás-fejlesztési innovációs teljesítménye, amit a publikációk és szabadalmak számának dinamikus növekedése jelez. A Neumann János Program feladata, hogy elősegítse az egyetemek és kutató intézetek valamint a gazdasági szereplők közötti piacorientált együttműködést. Cél, hogy Magyarország 2030-ra a tíz legjobb európai innovátor és a huszonöt legjobb világinnovátor országa között legyen - olvasható a közleményben.

Nagy Márton miniszter megköszönte a tagok és a meghívottak közreműködését. Kifejtette, hogy "2023 az infláció csökkentés éve, míg 2024 a növekedésé lesz". Megállapította: a gazdasági teljesítmény helyreállításához, a munkahelyek és a családok megvédéséhez Magyarországnak tovább kell erősítenie a beruházás és export alapú gazdaságot, ki kell aknáznia a növekedési tartalékokat, javítania kell a versenyképességet. A logisztikai ágazat, a logisztikai- és technológiai parkok fejlesztése tovább erősíti a magyar gazdaság összekötő szerepét, amelyben a nyugati és keleti tőke hazánkban találkozik. Ehhez megfelelő munkaerőre, infrastruktúrára és versenyképes vállalkozásokra van szükség - közölte a szaktárca.

A kormány a tanács munkájától azt várja, hogy érdemben járuljon hozzá többek közt az ipari logisztikai- és technológiai parkok fejlődéséhez, így a hazai térségek vonzerejének és gazdasági teljesítményének növeléséhez - tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

A nagyszabású projekt a kerület infrastruktúráját is pozitív irányba mozdítja el: fejlesztik az úthálózatot, a közművet, kerékpárutat építenek, rendezik a Rákos-patak környezetét. A beruházással egy új, a mai környezettudatos és fenntartható igényeknek megfelelő élettér létesül Zugló frekventált részén.

Cikkünkben sorra vesszük azokat a főbb szempontokat, amelyek egyedivé teszik az épülő városnegyedet.

Megújuló energiaforrást használnak a fenntarthatóság érdekében

A gazdasági változások új megoldásokat követeltek, a körültekintő tervezés pedig egy hosszútávon fenntartható, zöld komplexumot eredményezett.

A projekt energiagazdálkodás szempontjából is a jövőt képviseli. Az épületeket geotermikus energia felhasználásával fűtik majd, korszerű hőszivattyús rendszerrel. A lakások és irodák ezáltal alacsonyabb rezsiköltséggel működnek majd, mint a mostanában átadott épületek, így a bérlők vagy tulajdonosok számára is olcsóbb, versenyképesebb alternatívát nyújtanak a többi irodával szemben.

A beruházó számára a fenntarthatósági koncepciója egyik fontos szempont volt az is, hogy a területen zöld környezetet alakítsanak ki.

Ezért az egyes épületek között olyan fákkal, bokrokkal beültetett közösségi terek létesülnek, ahol a környéken lakók és az itt dolgozók is feltöltődhetnek. A gyerekek számára pedig játszótereket hoznak létre.

A nagyszabású fejlesztéshez egy átfogó vízgazdálkodási stratégia készült, amelynek környezettudatos elemei tompítják a klímaváltozás hatásait. Ilyen például, hogy az esővizet összegyűjtik és felhasználják a zöldfelületek öntözésére, törekednek a csapadékvíz helyben tartására.

Nagy hangsúlyt fektetnek a környezetterhelés csökkentésére

A Bayer Construct cégcsoport számára kiemelt szempont volt, hogy a kivitelezés során olyan technológiákat alkalmazzanak, amelyekkel csökkentik a környezet terhelését.

Ilyen például a területen felépített ideiglenes betonüzem, amellyel helyben készül a kivitelezéshez szükséges alapanyag. Így a környék, az úthálózat jelentős teherforgalomtól és a levegőszennyezéstől mentesül, hiszen a betont csak az építési területen belül kell szállítani.

A nagyszabású beruházásban a vállalat ezen kívül több saját technológiát is integrál. Az épületekben például olyan előregyártott betonelemeket használnak, amelyeket a biharkeresztesi Viastein Kft. előregyártó üzemében készítenek (erről korábban részletes cikkben számoltunk be). Ezáltal gyorsul a kivitelezés, a rövidebb építkezés során jelentősen csökken a munkálatokkal járó zaj és por terhelés.

A kivitelezés már elkezdődött

A nyolc ingatlanból egy lakóépületként funkcionál, a többi pedig irodaház lesz. Az R1 elnevezésű lakóépületet 2022 tavaszán kezdték el építeni. A gyorsított kivitelezésnek köszönhetően a tervek szerint 21 hónap alatt beköltözhetővé válik a 168 lakást magában foglaló ház, amelyben a -1. szinten mélygarázst alakítanak ki, a földszinten pedig étterem, valamint különböző szolgáltatások lesznek elérhetők.

Az első irodaházon 2022 nyara óta dolgoznak. Itt három szintes mélygarázs létesül, figyelembe véve a vásárlók és az irodák igényeit. A -1. szinten szupermarket kap helyet, a földszinten pedig nyitott bevásárlóutca, külön-külön megközelíthető üzletekkel. A többi szinten tágas, világos irodák várják bérlőiket.

A Bayer a hosszútávú gondoskodás híve

A vállalat hitvallása szerint az ügyfelek és megrendelők minőségi kiszolgálása nem ér véget az ingatlan értékesítésével, hiszen egy épület folyamatos utómenedzselést igényel. Az elkészült épületek teljeskörű ingatlanüzemeltetését majd a Bayer Mester Kft. végzi, amely folyamatos felügyeletet és karbantartást biztosít.

Fejlesztik az infrastruktúrát – járdákat, bicikliutakat kap a környék  

A nagyszabású fejlesztéssel gyakorlatilag az egész Bosnyák tér környezete megújul, több mint 11 milliárd forint ráfordítással. Az ehhez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés tervezésekor részletes közlekedési hatástanulmány készült. A cél, hogy a városnegyed generálta forgalom ne járjon plusz torlódással a kerületben. A vállalás keretében átalakul a Bosnyák utca, Bosnyák köz, a Rákospatak utca és nem utolsó sorban a Csömöri út teljes szélességben, új buszmegállókat építenek, valamint kerékpárutakat alakítanak ki. Mindezeken túl közműfejlesztést is végeznek, valamint több mint 700 fa ültetésével jelentősen javul a zöld területek mennyisége és minősége is.

A szállítmányozási és logisztikai szolgáltató tájékoztatása szerint a meglévő 23 ezer négyzetméteres raktáregyüttes mellett 10 500 négyzetméteres új csarnok és komplexum épül Dunaharasztiban, a tervek szerint egy év alatt.

A fejlesztés a fenntarthatósági követelmények figyelembe vételével valósul meg. A raktárcsarnokok tetején elhelyezett fotovoltaikus berendezések hozzájárulnak az elektromos targonca és e-teherautó töltőállomások igényeinek teljesítéséhez. Az épületet hőszivattyús rendszer temperálja majd, a világítótestek energiatakarékos LED fényforrások lesznek - emelték ki.

A Gebrüder Weiss felidézte, hogy a társaság 32 éves magyarországi történetének legátfogóbb fejlesztési programja részeként tavaly Zalaegerszegen és Pécsett létesítettek két új, egyenként 2500 négyzetméter területű telephelyet, idén az év elején pedig Polgáron, valamint Szegeden egy-egy 2900 négyzetméter területű csarnokot.

A fejlesztésekkel a társaság megteremtette az országos lefedettséget. Vecsésen, Biatorbágyon, Szigetszentmiklóson és Győrben változatlan a kiszolgálás, utóbbiban várhatóan 2024-ben kezdődik egy újabb, 2 milliárd forint értékű beruházás, amivel a vállalat magyarországi telephelyeinek kapacitása eléri a 90 ezer négyzetmétert - ismertették.

A közlemény szerint a cég értékesítési árbevétele 15 százalékkal nőtt idén az első kilenc hónapban az előző év azonos időszakához képest, és elérte a 19,5 milliárd forintot. A telephely-hálózat munkaerőellátása érdekében csaknem 8 százalékkal emelkedett a foglalkoztatotti létszám, amely október elején 480 volt.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Gebrüder Weiss Szállítmányozási és Logisztikai Kft. nettó értékesítési árbevétele 28,73 milliárd forint volt 2021-ben az előző évi 22,01 milliárd után, adózott eredménye pedig 1,39 milliárd forint a 2020-ban elért 769 millió forint után.

A társaság tájékoztatása szerint a lauterachi (Ausztria) székhelyű Gebrüder Weiss Holding AG egy mintegy 8000 munkavállalót foglalkoztató globális, teljes körű szolgáltatást nyújtó logisztikai vállalat, amely 180 saját tulajdonú telephellyel rendelkezik. A társaság tavalyi éves forgalma 2,5 milliárd euró volt az előzetes adat szerint. A vállalat portfóliója szállítmányozási és logisztikai megoldásokat, digitális szolgáltatásokat, valamint ellátásilánc-menedzsmentet tartalmaz.

A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 59,9 százalékkal emelkedett. A szálláshelyekre érkezett 580 ezer vendég összesen 1,573 millió vendégéjszakát töltött el augusztusban. A vendégéjszakák 63 százalékát szállodákban töltötték, ahol 66,5 százalékkal nőtt a forgalom. A legnépszerűbb turisztikai régió a Budapest-Közép-Duna-vidék volt, ahol a külföldivendég-éjszakák 46 százalékát regisztrálták.

A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 16,2 százalékkal nőtt a tavaly augusztusihoz képest és 63,276 milliárd forintot ért el. Ebből a szállásdíj-bevétel 21,0 százalékos növekedéssel 46,936 milliárd forintot tett ki, amiből a tavalyinál 4,6 százalékkal kevesebbet, 25,586 milliárd forintot a belföldi vendégek fizettek, míg a külföldiek szállásdíja 78,3 százalékkal 21,350 milliárd forintra nőtt. A vendéglátásból eredő bevételek 13,3 százalékkal 12,842 milliárd forintra emelkedtek.

Az együttműködési megállapodást a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna Kormánybiztosa, a Baranya Megyei Önkormányzat, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Pécsi Tudományegyetem (PTE), az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya megyei szervezete kötötték péntek délután a PTE Szenátusi Tanácstermében a fenti célok közös megvalósításának érdekében.

Az eseményen elhangzott, az elmúlt 30 év folyamatosan romló demográfiai folyamatai alapvető gátjai a Dél-dunántúli térség gazdasági fejlődésének. Pécs és Baranya népességmegtartó erejének növeléséhez, az elvándoroltak visszatéréséhez elengedhetetlenül szükséges a képzési, egészségügyi, kulturális, közlekedési és szociális infrastruktúra kiemelt, koordinált fejlesztése, az ehhez szükséges központi források megszerzése. A helyi iparnak be kell kapcsolódnia a negyedik ipari forradalom technológiai fejlődési hullámába. Ennek érdekében az együttműködő feleknek elő kell segíteniük a digitális tudáson, az új technológiákon alapuló versenyképes szolgáltatások és termelőtevékenység kifejlődését Pécsett, és Baranya megyében.

Az együttműködés kiterjed az élelmiszergazdaság nemzetközi szintre fejlesztésére, a turisztikai lehetőségek piacosítására, a digitalizációra, a zöld technológiák fejlesztésére és elterjesztésére egyaránt.   Ehhez elengedhetetlen az egyetemi tudásbázis bővítése, a szakmunkások, technológusok, mérnökök, kutatók növekvő számú képzése és alkalmazása. Hangsúlyozták: ki kell alakítani a helyi gazdaság és az egyetem új típusú együttműködését, amely lehetővé teszi a hozzáadott érték jelentős növelését a baranyai gazdaságban, valamint hozzájárulhat az export erőteljes emelkedéséhez, ösztönzi és segíti a megyei vállalkozások bekapcsolódását a nemzetközi értékláncokba.

 A régió közlekedési és gazdasági infrastruktúrájának javítása ugyancsak közös érdeke az együttműködő feleknek, és elengedhetetlen feltétele a fenti célok elérésének.

Az eseményen kiemelték: a térség jelenleg alacsony befektetési, beruházási vonzerejét növelni kell. A reálgazdaság szereplői számára a megyei és települési önkormányzatoknak az aláíró partnerekkel együttműködve optimális gazdálkodási környezetet kell kialakítaniuk, támaszkodva egymás tapasztalataira, az egyetem és a kamarák szakmai segítségére.

A küldő országok között Magyarország vendégszámban és vendégéjszakában egyaránt a hetedik legjelentősebb a horvát piacon.

A magyar turisták száma a kiemelkedő 2019. évinél 29 százalékkal volt eddig kevesebb, a vendégéjszakákban pedig 23 százalékos a csökkenés - tette hozzá a horvát turisztikai vezető.

Kitért arra is, hogy a magyarok körében a Kvarner-öböl térsége a legnépszerűbb, majd az Isztria, Split-Dalmát megye, Zadar és Sibenik térsége következik. A települések között Crikvenicát látogatta meg a legtöbb magyar, de körükben Vir szigetén regisztrálták a legtöbb vendégéjszakát.

A Terrán Generon tetőcserepet eddig a társaság bólyi gyárában állították elő, azonban szükséges volt a gyártási kapacitás bővítése, ezt szolgálta az új gyár felépítése Pécsett.

A nagyméretű napelemtáblák helyett esztétikus és hatékony megoldás

A napelemes tetőcserepet 2019 áprilisában nagy sikerrel dobta piacra a több mint 100 éves múltra visszatekintő magyar vállalat. A számos nemzetközi díjat is elnyert innováció számára tavaly egy új divíziót is létrehozott a cég.

Ahogy azt több cikkünkben is bemutattuk, a Terrán Generon néven futó, magyar innováció a napelemes modulokat úgy integrálja a tetőcserepekre, hogy a felhelyezésük és megjelenésük szinte megegyezik a hagyományos tetőcserepekével. A vásárlók ezáltal a nagyméretű napelemtáblák helyett esztétikus és hatékony megoldást nyernek a megújuló energiaforrás használatára. Az így megnövekedett piaci igény hívta életre a Terrán egyedülálló, Generon napelemes tetőcserép gyárát.

Elismerés az építőiparnak

A keddi megnyitó eseményen Varga Mihály a magyar építőipart a gazdaság újraindításában az egyik élenjáró ágazatként jellemezte, miután júliusban ötödével növelte teljesítményét éves összehasonlításban.

A pénzügyminiszter elmondta, a Terrán eredményesen pályázott a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaira, amellyel egy világszínvonalú gyártóüzemet épített fel Pécsett. Ennek köszönhetően a társaság több mint 724 millió forintos beruházásához a kormány 326 millió forint támogatást nyújtott.

Kiemelte, hogy a pécsi központtal működő vállalat százéves múltra tekint vissza, komoly emberi erőforrásokkal, szaktudással rendelkezik, és a piac változásait mindig is képes volt követni jövőképével, elképzelésivel és innovációival.

Egyedi igényekre fejlesztett gyártósor

Jankó Árpád, a Generon divízió vezetője elmondta, hogy a pécsi Generon gyárban üzembe helyezett gyártósor és technológia kifejezetten a cég igényeinek megfelelően került kifejlesztésre és megépítésre. Tervezésekor egy rugalmas moduláris sorkonfigurációt definiáltak, amely lehetővé teszi a kiselemes napelemek területén szélesebb körű termékváltozatok elkészítését is a jövőben.

Hozzátette: "Fontos tudni, hogy a félvezető lapkákon, az üvegen és csatlakozókon túl mindent, ami a termék előállításához szükséges, mi készítünk."

A termék bevezetése óta közel 200 otthon és középület energiaellátását biztosítja a Generon rendszer, ami összesen több mint 75 ezer beépített modult jelent. A tervek szerint ez a szám 2021-ben elérheti a 100 ezret, így az év végére megközelítőleg 250 épület tetején találkozhatunk majd napelemes tetőcseréppel. 

Nagy az igény a megújuló energiára

Gódi Attila a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hatalmas büszkeség számukra, hogy a Generon napelemes tetőcserepek a cégcsoport hatodik automata gyártósorán készülhetnek. Döntésüket a gyár létrehozásával kapcsolatban az egyre növekvő piaci igények zökkenőmentes kiszolgálására alapozták, hiszen mint fogalmazott: "a gazdasági mutatók és a vásárlói visszajelzések is azt jelzik számunkra, hogy jó úton haladunk." Kiemelte:

"Célunk elérni, hogy évente legalább 200 ezer Generon gördüljön le a gyártósorról, tovább növeljük a termék versenyképességét, és minél több napelemes tetőcserép kerüljön beépítésre a zöld villamosenergia-termelés érdekében.”

Láthatáron a nemzetközi szintre lépés

1920-ban 3 ember munkájával kezdődött minden, 2021-ben pedig már közel 400 főt foglalkoztat a cég, akik közül Magyarországon jelenleg 308 fő dolgozik. A legújabb Generon gyár 20 új embernek ad munkalehetőséget, ami a közeljövőben akár még triplájára is növekedhet a külföldi értékesítések fényében.

A környező országokban már zajlik a piacok feltérképezése, a Generon piaci bevezetésének megalapozása.

„Terveink szerint a horvát és román piacon jövő évtől hivatalosan elindul az értékesítés, az előzetes érdeklődés nagy, a termék forgalomba hozatali feltételei megvannak. Ráadásul mivel Romániában 2018 óta saját betoncserép-gyártó egységgel is rendelkezünk, minden egyéb szállítási, tárolási és szerviz lehetőség is adott”

– mondta Tóth Szabolcs regionális marketing igazgató.

Az igazgató hozzátette: "A Generon napelemes tetőcserép jelenleg nemzetközileg is egyedülálló fejlesztés és tudomásunk szerint ez az egyetlen kereskedelmi forgalomban kapható tetőcserépre integrált napelem. Egyedisége abban rejlik, hogy ezt beépítve a tető észrevehetetlenül kap az eredeti, védelmi funkción túl zöldenergia-hasznosító szerepet is. Ez a vásárlóinknak kifejezetten fontos, hiszen otthonuk megjelenése, esztétikuma, környezetre gyakorolt hatása egy emberöltőn keresztül elkíséri az ott lakókat."

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter az egyik legnagyobb dél-koreai autóipari beszállítónak számító Hanon Systems beruházásavatóján kiemelte, hogy vállalatnak a világ 21 országában 51 gyára van, ezért keményen meg kellett küzdeni a pécsi beruházásért. A csaknem 11,5 milliárd forintos, zöldmezős beruházáshoz az állam mintegy 2,5 milliárd forint támogatást nyújt, amitől további munkahelyek teremtése várható. "A Hanon Systems fejlesztése megteremti annak a lehetőségét, hogy a jelenleg is több mint háromszáz fős létszámot a vállalat tovább növelje Pécsett, hiszen 20 ezer négyzetméternyi új gyártóterület jön létre" - fogalmazott a miniszter.

Beszédében kiemelte, hogy a koronavírus-járvány nyomán kialakuló, új világgazdasági korszakban számos tekintetben a Kelet dominanciája érvényesül, így van ez több meghatározó, forradalmian modernizálódó ágazatában is. Példaként hozta fel, hogy míg 2007-ben a globális beruházások 81 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és csak 17 százalékát keletiből, 2018-ra ez az arány kiegyenlítődött, a tavalyi "fekete évben" pedig teljesen megfordult: a Kelet részesedése 70 százalékosra nőtt, a Nyugaté 29 százalékosra csökkent.

Magyarországon 2019-ben Dél-Korea, 2020-ban Kína volt a legnagyobb beruházó, és egyelőre idén is Dél-Korea áll nyerésre. Tavaly az összes magyarországi beruházás 48 százaléka keleti országokból érkezett - tette hozzá a miniszter.

Továbbá hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források tekintetében a keleti világ felzárkózott, s eközben a technológiai lemaradását is ledolgozta. Mint közölte, a modern autóipari korszak legnagyobb vállalatai mára döntő mértékben keletiek. Ezek pedig folyamatosan termelési kapacitásokat hoznak létre Európában, amelyekért a kontinens legnagyobb országai is versenyeznek.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Magyarország és Dél-Korea gazdasági és politikai együttműködése mindig is a kölcsönös tiszteleten alapult, és a kapcsolatrendszer sok hasznot hozott mindkét félnek. Aláhúzta: tavaly, amikor több mint 5 százalékkal esett vissza a világkereskedelem volumene, a kétoldalú kereskedelmi forgalom 28 százalékkal nőtt, az idei első félévben pedig 25 százalékkal.

A most átadott beruházást a sikertörténet újabb fejezetének nevezte, amely hozzájárul ahhoz, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) idei növekedése elérhesse az 5,5 százalékot, és az állam ekkor visszafizesse a gyermeket nevelő családoknak a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat.

A tárcavezető végezetül elmondta, Magyarország a 15. legnagyobb exportőr a világon az autóipari klímaberendezések terén, az ország autóipara pedig az idei év első hét hónapjában 25 százalékkal növelte a teljesítményét. Az ágazat termelési értéke így már meghaladja az 5800 milliárd forintot, és idén először átlépheti az évi 10 milliárd forintot is.

Németh Imre a napokban elkészült fejlesztés átadása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón azt mondta: Pécset és a környező településeket négy transzformátorállomás látja el árammal, 150 ezer pécsi és a környező települések lakói számára biztosítva így az energiát. Hozzátette:

az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a város déli részén kialakított ipari parkba települő vállalatoknak fokozatosan egyre több energiára van, illetve lesz szükségük.

Emellett fontos szempontként emelte ki, hogy a megújuló energiaforrások rendszerbe táplálása is fejlesztéseket igényelt. Az E.ON ezért döntött a terület áramellátását biztosító kertvárosi állomás bővítése mellett, s hajtotta azt végre az elmúlt hónapokban.

A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a bővítés növeli az ellátásbiztonságot is, ami a környéken élő negyvenezer ember számára is hozadékkal jár. Egy esetleges üzemzavar hatásait kevésbé fogják érzékelni a térség lakói a jövőben - mondta.

Energia a helyi gazdaság táplálásáért

A beruházás eredményeként 30 százalékkal növelték az állomásból induló 22 kV-os vezetékek számát, 8 új leágazást és egy új gyűjtősínt hozva létre. A fejlesztés során 6,5 kilométer nyomvonalon 22 kV-os földkábelt létesítettek és csaknem 20 kilométernyi kábelt építettek be.

A sajtótájékoztatón Péterffy Attila, Pécs polgármestere úgy vélekedett: a fejlesztés a helyi gazdaság erősítését, a vállalkozások működését segíti. Kiemelte: az E.ON rugalmas, felkészült és nyitott partner azokon a tárgyalásokon, amikor meglévő vagy új befektetőkkel tárgyal a város új beruházásokról.
Emlékeztetett: a Déli Ipari Parkba az elmúlt másfél évben a Lemeztechnika Kft., a Hanon Systems Kft. és a Matro Kft. vetette meg a lábát, de logisztikai és szolgáltatócégek is érkeztek a területre, ahol már megkezdődött az autóipari textíliákat gyártó, japán Seiren-csoport üzemcsarnokának építése is.

A sajtó rendelkezésére bocsátott sajtóanyag szerint az E.ON szakemberei jelenleg is dolgoznak további pécsi fejlesztésekhez kapcsolódó beruházásokon:

szeptember végéig egy új transzformátorállomást telepítenek az építés alatt álló új vásárcsarnok energiaellátására, illetve ősszel még két nagyobb bővítést valósítanak meg a baranyai megyeszékhely egy-egy utcájában.

Az E.ON hosszabb távú tervei között szerepel még a Déli Ipari Park transzformátor-állomásainak cseréje, amennyiben a helyi vállalatok energiaigénye idővel további bővítésként mindezt szükségessé teszi.

A képzés a felvételi meghallgatások lezárása után 18 diákkal rajtolt el kedden. Lapunk úgy értesült, hogy a nagyszámú és komoly rátermettséget mutató jelentkezők miatt a tervezett létszámot felülírva két fővel többet vettek fel a programba, amelyben a hallgatókat a Duna Group a befektetett idejükért és energiájukért cserébe ösztöndíjjal is támogatja.

A munkába állás első napjától értékteremtő munkát tudnak végezni

A képzés ünnepélyes megnyitóján a tehetséggondozó program megalkotója és irányítója, a Magyar Építők kiadójának (Regon Média Zrt) projektmenedzsere, Kincses Péter üdvözölte a résztvevőket. Az ÉVOSZ médiatagozatának az elnöke az egész hazai ágazati ismerete alapján kijelentette, hogy eddig ilyen tevékenységet egyik szereplő sem végzett a magyar építőiparban.

A résztvevők számára azt emelte ki, hogy ezzel a képzéssel olyan komplex mérnökökké tudnak válni, akik az egyetem után valós tudással kerülnek ki a munkaerőpiacra: „Vagyis már a munkába állás első napján hatékony értékteremtő munkát tudnak végezni.” A képzésnek és az annak otthont adó vállalatnak a jelentőségét így érzékeltette: „Ha most itt körbe néztek, akkor jó eséllyel azokat látjátok, akik az elkövetkező 40 évben a legtöbb utat fogják építeni a Kárpát medencében.”

Arra is kitért, hogy a vállalatcsoport tehetséggondozó programját a 2020-ban lezajlott, rendkívül sikeres Duna Group Szabadegyetem tapasztalatából kiindulva segítették életre.

Történelmi folyamatba léphetnek be a fiatalok

A folytatásban Oltyán József, a Magyar Építők építőipari újság alapító-tulajdonosa az útépítő ágazat szerepét és jelentőségét vázolta fel a hallgatók számára. Úgy fogalmazott, az útfejlesztésekbe bekerülő fiatal mérnökök joggal lehetnek büszkék az általuk betöltött szerepre, hiszen egy óriási organizációs folyamat részévé válnak, amely hazánk épített örökségét alakítja. Hozzátette, mindezt egy olyan területen tehetik meg, amit joggal neveznek az építőipar nehéziparának. „Ráadásul egy olyan vállalatnál, amelyben a tisztességes és minőségi munka nagyon komoly támogatást kap, és ahol mindezt egy jó légkör segíti Ugyanakkor nincs ingyen ebéd, ezért a megbecsült szerepért olykor nagyon kemény teljesítményt kell letenni az asztalra.”

Hasonló üzenete volt Kincses Péter ezt követő előadásának, amely számokkal támasztotta alá, hogy az útépítő szakma jelenleg történelmi időket él. Az összegzésből kiderült, 1990-ben 340 kilométernyi gyorsforgalmi út működött hazánkban, aztán 1999-ben 579 kilométer, majd 2010-ben 1219 kilométer. Utóbbi hálózat az elmúlt évtizedben egy óriási lépéssel mára 2253 kilométernyire bővült. Kincses Péter arra is utalt, hogy a magyar úthálózat fejlődése a hazai mellett európai érdek is, miután a középponti helyzetünknek köszönhetően Magyarországon négy európai közlekedési folyosó is áthalad.

A Duna Csoportnál már a jövőt élik

A délelőtt zárásaként Tóth László, a Duna Aszfalt Zrt. Igazgatóságának elnöke tartott előadást a 2002 óta a magyar építőiparban 317 kilométernyi utat, 411 hidat és 83 csomópontot fejlesztő vállalatcsoport történetéről, értékeiről és felépítéséről. Beszédéből kiderült, az 1996-ban létrehozott társaság rengeteg befektetett munka eredményeként válhatott az önkormányzati utakon dolgozó kisvállalkozásból az egyik legmaghatározóbb magyar építőipari céggé, páratlanul nagy utat bejárva.

A jelent elemezve egyúttal a jövőről is beszélt, hiszen elmondása szerint az innovatív megoldásoknak köszönhetően a Duna Csoport cégei már most a jövőt élik. „Egy-egy projekt előkészítésénél, a VR-szemüvegeket felvéve, gyakorlatilag részletről részletre látjuk magunk előtt a teljes építkezést, akárcsak az abban részt vevő gépeket.” Kifejtette, ennek az alapját a BIM-nek az útépítésben történt sikeres alkalmazása teszi lehetővé, melyen a vállalat erre létrehozott részlege több évig dolgozott, és amelyről lapunk is részletesen beszámolt. Úgy fogalmazott, ismereteik szerint a BIM alkalmazásában az ágazatban ezidáig nekik sikerült a legmesszebb eljutni.

A keddi napon délután már magának a héthónapos képzésnek a programja is elindult. Bécsi Gergely, vállalkozási igazgató és Kiss Krisztian, vállalkozási főmérnök a vállalkozási osztályt, valamint a közbeszerzési feladatokat mutatta be. Nyíry Péter, a cégcsoport finanszírozási vezetője pedig a projektek pénzügyi feltételeinek megteremtését ismertette.

Bencsik Dávid az agráriumba érkező fejlesztési források és a Baranya megyei agrárvállalkozások támogatásáról rendezett sajtótájékoztatón aláhúzta: a magyar agrárium szereplői elsősorban a hazai és európai uniós fejlesztési források bővülésével lehetnek versenyképesebbek a jövőben.

Ezért a 2014 és 2020 közötti fejlesztési ciklus vidékfejlesztési programjában rendelkezésre álló 1414 milliárd forintos keret háromszorosát, 4265 milliárd forintot biztosít a kormányzat a Közös agrárpolitika forrásain keresztül a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2021 és 2027 között - tette hozzá.

Kiemelte, hogy a magyar kormány az EU-ban a legmagasabb mértékű, 80 százalékos társfinanszírozást biztosít az uniós források mellé.

Rámutatott: a következő években biztosított pénzösszeg jelentős segítséget jelent az agráriumnak, a forrás pedig a külpiacok és külgazdaság tekintetében is új lendületet hozhat. Ehhez a kormányzat partnerséget kínál a helyi mezőgazdasági szereplők, a tudomány képviselői és az érdekképviseletek számára.

Közölte, hogy jelenleg a minisztérium országjáró program keretében méri fel az agrárexport fejlesztésével kapcsolatos igényeket, tapasztalatokat és képességeket azért, hogy a források történelmi bővüléséhez történelmi jelentőségű agrárexport-eredmények is társuljanak a következő években, így a magyar agrárium termékei a korábbiaknál komolyabb mértékben jelenhessenek meg a világban.

Őri László, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke kiemelte: a dél-dunántúli térség számára kiemelten fontos a támogatások bővülésével együtt járó fejlesztés, hiszen a helyi termelők piacra jutását szolgáló beruházások is megvalósultak és meg fognak valósulni a forrásokból.

Ismertetése szerint Baranyában 2,2 milliárd forint értékben kilenc helyszínen - kisvárosokban és falvakban - folytak, illetve vannak folyamatban piacfejlesztések, és reményei szerint új beruházások 2021 és 2027 között is zajlanak majd.

Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Baranya megyei elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben több területen jelentős forrásbővülés valósul meg az agráriumban, közöttük kiemelten fontos ágazatokban.
Ismertette: a kertészeti üzemek támogatására korábban előirányzott 30 milliárd forintos támogatás 68 milliárdra, a mezőgazdasági kisüzemek támogatására előirányzott 2,5 milliárd helyett 32,5 milliárd forint jut majd, ez utóbbival 7500 kistermelő jut jelentős forráshoz.

A gyógynövényekkel foglalkozó agrárpiaci szereplők 15 milliárd, a gombaüzemeket működtetők 20 milliárd forinthoz juthatnak, emellett a helyi termelők piacra jutását is 13 milliárd forinttal segíti a kabinet a következő hét évben.
Kiemelte, hogy az élelmiszert előállító üzemek fejlesztésére 260 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre.
Rittlinger József szerint a források segítségével nemcsak a helyi termelők piachoz jutása fog fejlődni, de várhatóan olyan ágazatok is újjáéledhetnek, amelyek korábban egy-egy térségben sorvadásnak indultak.

A helyhatóság közleménye szerint az MFB Invest Zrt. hárommilliárd forintos befektetésével létrejövő tőkealap kedvező feltételekkel nyújtott tőkefinanszírozással a pécsi és a baranyai vállalkozásokat segíti a jövőben.
A kommünikében kiemelték, hogy a társaság finanszírozási formája eltér a hagyományostól, mert "egyszerre képes a város vállalkozásait és térségi célok megvalósulását segíteni" - írták.

A tájékoztatás szerint a tőkealap kezdeti keretösszegét az igények ismeretében bővítheti az MFB Invest Zrt., amely már ebben az évben megkezdi a tőkefinanszírozás folyósítását.
A tőkealap kezelését az MFB Invest Zrt. százszázalékos tulajdonában álló Focus Ventures Tőkealap-kezelő Zrt. látja el, míg a város részéről a Pécsi Városfejlesztési Zrt. végzi az alappal kapcsolatos operatív feladatokat - jelezték a közleményben.

A kommünikében közölték még, hogy a pécsi városvezetés üdvözli a tőkealap felállítását, amelynek komoly szerepe lehet a növekedési potenciállal rendelkező pécsi kis- és középvállalkozások fejlődésében, versenyképességük javításában.

A legnehezebb lakást vásárolni Budapesten és környékén, a Balatonnál, Győr, Kecskemét, Debrecen, valamint Sopron, Mosonmagyaróvár és Szentgotthárd környékén - közölték a Takarék Csoport adatai, valamint a NAV-tól megvásárolt adatbázis alapján készült elemzésben.

A megyeszékhelyek esetében Kelet-Magyarországon a legkönnyebb lakáshoz jutni - mutattak rá, példaként felhozva Salgótarjánt, ahol egy tipikus otthonért kevesebb, mint háromévnyi bért kell megspórolni.

Kiemelték: a lakóingatlanok értéke 2014 eleje óta nominálisan 146 százalékkal nőtt 2020-ra, a bruttó átlagkereset 2014-ről 2020 harmadik negyedévére mintegy 66 százalékkal emelkedett.

Az elemzők összegzésképpen úgy fogalmaztak, hogy 2008-hoz képest általában könnyebb, 2014-hez viszonyítva nehezebb lakáshoz jutni. Hozzátették, hogy a megfizethetőség romlása - elsősorban a városokban - nem magyar sajátosság, hanem nemzetközi szinten jellemző trend.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette, hogy a hazai fogyasztóvédelemben a biztonság az első, ezért a tárca akkreditált vegyipari és műszaki laboratóriumai rendszeresen vizsgálják a kereskedelmi forgalomban elérhető árukínálatot.

Az Európai Bizottság 2021. március 2-án tette közzé adatait a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek európai riasztási rendszerébe, az ún. Safety Gate-be érkezett tavalyi bejelentésekről.

A rendszer segítségével a nemzeti hatóságok szükség esetén gyorsan be tudnak avatkozni, és el tudják távolítani az üzletek polcairól, a webáruházak kínálatából a kockázatos termékeket.

A veszélyes játékok mellett divatékszereket is kivontak a forgalomból

Magyarország az elmúlt évekhez hasonlóan a legszűkebb európai élmezőnybe tartozott a riasztások számában 2020-ban is. A tavalyi 169 magyar jelzés a jelentősen nagyobb piacokkal, áruforgalommal rendelkező Németország és az Egyesült Királyság után a harmadik legtöbb volt.

A magyar riasztások 29 százaléka játékokhoz, 28 százaléka díszvilágítási füzérekhez és 15 százaléka világító berendezésekhez kapcsolódott. A veszélyes játékok mellett a villamossági termékek nem megfelelő minősége jelentette a fogyasztókra a legnagyobb veszélyt. A forgalomból kivont veszélyes termékek között divatékszerek és gyermekek számára készült felszerelési cikkek is szerepeltek.

A bejelentett termékek 28 százalékával szemben áramütés, 22 százalékával égési sérülés és 20 százalékával tűzveszély kockázata miatt merült fel kifogás, a villamossági termékeknél ezek együtt is megjelentek. A veszélyesnek ítélt játékok és termékek többek között fulladási és kémiai kockázatot jelentettek a gyermekek számára, szemsérülést és szemkárosodást is okozhattak volna.

A családok, gyermekek védelme érdekében a fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzések és laborvizsgálatok idén is folyamatosak. A veszélyes termékekről a Fogyasztóvédelmi Portálon rendszeresen közzétett táblázatokból tájékozódhatnak a fogyasztók és a vállalkozások.

A társaság az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett arra, hogy a PVH a járvány kezdete óta már két, összesen több mint 300 millió forintos kedvezménycsomaggal segítette a vele bérleti szerződésben álló vállalkozásokat.
Azt írták: folyamatosan nyomon követik a bérlők gazdasági helyzetének alakulását, és "szem előtt tartva a pécsi vállalkozások többségének nehéz helyzetét", kedvezményeket nyújt nekik.

Mostani, harmadik kedvezménycsomagukkal kifejezetten a kormányrendelettel nem érintetteknek - a többi között alapítványi, vallási szervezeteknek, könyvesboltoknak, ruházati üzleteknek, fodrászatoknak - adnak újabb, 10-80 százalék közötti engedményeket. Ebben a kedvezménycsomagban a kiemelt támogatást a nonprofit szervezetek mellett azok kapják, akik a nyitvatartási idejük csökkentésére kényszerültek, illetve akiknek az idegenforgalom, az egyetemisták elmaradása miatt csökkent a forgalmuk, azaz jellemzően a belvárosi üzletek bérlői.

A közleményben jelezték azt is, hogy - ugyan a bérlőkkel kötött szerződés erre lehetőséget ad - a szerződésben foglalt díjak esedékes emelésétől 2021-ben a veszélyhelyzet teljes idejére eltekint a PVH.

Közölték, hogy a fenti intézkedéseken túl a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. továbbra is lehetőséget ad minden bérlőjének a fizetési határidő hosszabbítására, illetve részletfizetési megállapodásra, emellett a most bejelentett kedvezményeket akkor is biztosítják, ha június 30. előtt a kormány feloldaná a korlátozásokat.

A digitális jólét szoftver alapcsomag könnyen telepíthető és használható operációs rendszer és felhasználói szoftverek együttese, amely nyílt forráskódú megoldásokkal helyettesíti a drága operációs rendszereket és irodai programokat. Az alapcsomag böngésző, levelező és multimédia programokkal felszerelve teszi lehetővé a számítógépes munkavégzés, tanulás és szórakozás mellett a hivatali ügyek elektronikus intézését - fejtették ki.

Az alapcsomag felgyorsíthatja a nyílt forráskódú szoftverek elterjesztését, amelynek használói jelentős összeget takaríthatnak meg - idézték a közleményben Schanda Tamást, az ITM parlamenti államtitkárát.

Az államtitkár közölte, a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztése és terjesztése hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen sajátítsák el a legfontosabb digitális készségeket. A polgárok és a vállalkozások digitális kompetenciafejlesztése nemcsak a magyar gazdaság növekedésének, hanem Magyarország versenyképességének is fontos tényezője - tette hozzá Schanda Tamás.

Az államtitkár kitért arra is, a digitális jólét szoftver alapcsomagba elsősorban magyar kis- és középvállalkozások által fejlesztett vagy testreszabott szoftverek kerültek be.

Az alapcsomag minden programja, a telepítést és a használatot segítő összes útmutató, segédlet és oktatóanyag magyar nyelvű. Az idősebbek testreszabott, felhasználóbarát profilt kérhetnek, a gyermekeknek biztosított fiókokban pedig nem engedik betölteni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által veszélyesnek minősített oldalakat.

A digitális jólét szoftver alapcsomag a www.szoftveralapcsomag.hu oldalról tölthető le január 25-étől.

az év végéig mintegy 700 milliárd forintnyi beruházás átadásával válik még versenyképesebbé a hazai vonatközlekedés.

 – mondta Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára kedden, a 2021. évi vasútfejlesztésekről tartott sajtótájékoztatón.

Az eseményen elhangzott, hogy

több mint 100 kilométeren újulnak meg a budapesti elővárosi vonalszakaszok.

Az államtitkár emlékeztetett: az új uniós pénzügyi ciklusban Magyarország összesen akár 2000 milliárd forintot fordíthat EU-s támogatással megvalósuló vasúti beruházásokra. Már 2022 elejére mintegy 1000 milliárd forintnyi munka kivitelezését készíthetik elő - derült ki szavaiból.

Ismertette még, hogy a

Kelenföld-Százhalombatta-Pusztaszabolcs és a Rákos-Hatvan között lezáruló korszerűsítések összköltsége meghaladja a 335 milliárd forintot.

Szintén az agglomerációs projektek lépnek előre azzal, hogy a MÁV decemberben 20 milliárd forint forrást kapott a Vecsés-Üllő, Üllő-Monor nyílt vonali (nem az állomás közvetlen környezetében található) szakaszok és Monor állomás pályafelújítására.
 

Megújuló fővárosi pályaudvarok

Nyár végére befejeződik a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének teljes körű felújítása, és az utascsarnok belső műemléki rekonstrukciója (a projektet a Magyar Építő Zrt. kivitelezi). A Keleti pályaudvaron korszerű, akadálymentes utascentrumot hoznak létre.

Idén befejeződik a Püspökladány-Ebes szakasz felújítása: ezzel a projekttel és a Észak-Nyugati Gazdasági Övezet vasúti megközelítésének javításával Debrecen még vonzóbb célpontja lehet a munkahelyteremtő beruházásoknak.
 

A főszezonra befejeződik a villamosítás

A Balaton északi partján a nyári főszezon kezdetére 55 kilométeren villamosítják a Szabadbattyán-Balatonfüred szakaszt (itt az R-Kord Kft. és a Vasútvill Kft. kivitelezésében zajlik a projekt a Főber Zrt. műszaki ellenőrzésével). A fejlesztés első ütemét újabbak követik majd, jelenleg a Tapolca-Keszthely irányú folytatás előkészítése zajlik.

Középtávú cél a Balaton vasúti körbejárhatóságának megteremtése.
 

Csökken a menetidő Budapest és Bécs között

Az ITM államtitkára elmondta azt is, hogy a Kelenföld-Hegyeshalom vonalon a nemzetközi vasúti átjárhatóság fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) elnyert forrásaiból valósulhat meg. A magyar és osztrák főváros közötti vasúti kapcsolatot 25 milliárd forint értékű biztosítóberendezési, központi forgalomirányítási és egyéb rendszerfejlesztések gyorsítják.

A beruházások hatásait már idén érezni lehet, Bécs felé decembertől öt perccel csökkenhet a menetidő,

amely 2023 végétől további negyedórával rövidülhet majd.
 

Jól halad a tram-train

A sajtótájékoztatón szó esett az egyedülálló Szeged és Hódmezővásárhely közötti vasút-villamos pályaépítési munkálatairól, ahol a kivitelezést a korábban felsorolt fejlesztések jelentős részéhez hasonlóan a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházában végzik el.

A tram-train vonalának munkálatait a Strabag Vasútépítő Kft. és a Belfry PE Kft., illetve a Swietelsky Vasútépítő Kft. vállalta el. A két szomszédos megyei jogú várost összekötő vonalszakasz a fővárosi agglomerációt nem számítva az egyik legnagyobb forgalmú viszonylat Magyarországon.

A pályakorszerűsítések mellett nagy tömegben fejeződnek be a biztonságos és zavarmentes közlekedés feltételeit garantáló vasúti rendszerfejlesztések is 2021-ben.
 

Újabb emeletes vonatok érkeznek

Idén akár újabb tíz darabbal bővülhet a MÁV emeletes motorvonatflottája. A tervek szerint a 600 ülőhelyes, Stadler KISS típusú járművekből összesen negyven érkezik 2022 végéig.

Az idén állnak először forgalomba a MÁV által fejlesztett és gyártott első osztályú IC+ kocsik.

Mosóczi László kitért arra, hogy a környezetkímélő vasúti árufuvarozás részarányának növelése érdekében 2025-ig mintegy 30 milliárd forintot különítenek el az ágazat számára.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy további infrastruktúra-fejlesztéseket alapoznak meg a 2020 utolsó hónapjaiban megjelent közbeszerzések. A nyertes vállalkozók felújítják a Budapestet a román határral összekötő korridor utolsó egyvágányú szakaszát Békéscsabától Lőkösházáig.

A program összességében több mint 4000 milliárd forint fejlesztést tartalmaz a megyei jogú városok fejlesztésére. 2020 év végére a kifizetett támogatások elérték a teljes becsült költségvetés felét, azaz a 2000 milliárd forintot - írta Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Közlése szerint a program az idén is folytatódik. A Modern városok program keretében "hazánk valamennyi, tehát 23 megyei jogú városában gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő, kulturális, egészségügyi, sportcélú, oktatási, közlekedési, városszépítő, a szabadidő hasznos eltöltését segítő, valamint infrastruktúra javító beruházások és fejlesztések valósulnak meg" - olvasható a közleményben.

A támogatott vidéki nagyvárosok: Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Érd, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg.

A kormánybiztos emlékeztetett, a Modern városok program végső megállapodásait 2017-ben írta alá Orbán Viktor miniszterelnök. A program egyik pilléreként 28 országos közútfejlesztés, illetve 4 vasútfejlesztés valósul meg, ennek forrásigénye 2.400 milliárd forint. "Az előrehaladás kiváló, év végén átadásra került a Békéscsaba megközelítését segítő M44-es gyorsforgalmi út, valamint a Csorna-Sopron-országhatár gyorsforgalmi út is. Pécsnél épül az M6-os országhatárig történő kivezetése, Miskolcnál az M30 gyorsforgalmi út az országhatárig, de az ország minden térségében zajlanak, vagy már be is fejeződtek a 2x2 sávos útépítések" - írta.

A másik pillér a 23 megyei jogú város lokális fejlesztéseit tartalmazza, amelyek az élet minden területére kiterjednek és 1600 milliárd forintnyi, helyi szinten megvalósuló, régóta vágyott fejlesztést foglalnak magukban. A projektek meghatározó részénél a fejlesztéshez kapcsolódó előkészületi, tervezési munkák vagy a beruházás megvalósítása folyamatban van. A 270 projektből csaknem 100 projekt esetében elmondható, hogy a teljes beruházás vagy a projekt elemeinek meghatározó része elkészült - fűzte hozzá.

"A győri kórházi parkoló, a kaposvári multifunkcionális csarnok és a Csíky Gergely Színház, a debreceni fürdő, a nyíregyházi szabadtéri színpad, a soproni történelmi belváros, a zalaegerszegi innovációs és tudásközpont, a dunaújvárosi sporttelep, a szegedi uszoda, a pécsi egyetemfejlesztés, vagy a veszprémi állatkert csak egy-két kiragadott példa a számos már elkészült beruházásból" - jegyezte meg.

Mivel a Modern városok program munkahelyeket teremt, gazdaságot élénkít és beruházásokat ösztönöz, ezért fel sem merült, hogy leálljon, így jövőre ismét jelentős támogatásra számíthatnak a nagyvárosok - áll közleményben.

Az államtitkár megjegyezte: a 2020 márciusa óta fennálló hiteltörlesztési moratórium valós segítséget jelent a háztartásoknak és a vállalkozásoknak is.

A háztartások 59 százaléka élt a hitelmoratórium lehetőségével, 2,7 millió lakossági ügyfélből 1,6 millióan.

Hozzávetőleg egymillió vállalkozás volt jogosult a törlesztés felfüggesztésének igénylésére, és csaknem 50 százalékuk jelezte is szándékát - tette hozzá utalva arra, hogy a cégek a nagyjából 10 ezer milliárd forintnyi teljes hitelállományuk 42 százalékára, 4300 milliárdnyi kölcsönre vették igénybe a moratóriumot.

Gion Gábor úgy fogalmazott, hogy a járvány idején a családokat és a vállalkozásokat is védeni kell; a moratórium is ezt a célt szolgálja. Az államtitkár azzal zárta szavait, hogy a gazdaságvédelmi munkát folytatják.

A tájékoztatás szerint használt lakás vásárlására és egyidejű korszerűsítésére vagy bővítésére egy gyermek esetén 600 ezer, két gyermek után 2,6 millió, három vagy több gyermek esetén pedig 10 millió forint a vissza nem térítendő támogatás összege.

Meglévő otthon felújítására a felsorolt összegek fele igényelhető - tették hozzá.

Azt írták: a falusi csok népszerűségét jól mutatja, hogy a program 2019. július 1-jei indulása óta közel 16 ezer befogadott kérelem érkezett, több mint 83 milliárd forint értékben.

A falusi családi otthonteremtési kedvezmény a Magyar falu program egyik fontos pillére, amellyel a kormány célja a falvak népességcsökkenésének megállítása és a fiatal párok letelepedésének elősegítése vidéki környezetben - áll a közleményben.

Az államtitkár kifejtette: soha nem látott mértékű, 416 milliárd forintnyi igény érkezett rekord rövid idő alatt azokra az állattenyésztési és kertészeti pályázati felhívásokra, amelyeket ősszel nyújtottak be a gazdálkodók. A kistermelők fejlesztéseihez, értékesítési lehetőségeik bővítéseihez is hirdettek pályázatokat, amelyre 17,5 milliárd forint értékben nyújtottak be kérelmeket.
 

Az állattartó telepek fejlesztésére közel 330 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett, ez mintegy 740 pályázatot jelent. Lezárult a kertészeti üzemek korszerűsítési pályázatának benyújtása is, ezekből egyebek mellett üveg- és fóliaházakat kívánnak finanszírozni. A 30 milliárd forintos keretre több mint 400 pályázat érkezett, mintegy 87 milliárd forintnyi igénnyel - sorolta.
 

Az élelmiszeripar fejlesztésére 415 milliárd forint támogatást ítéltek meg 2014 óta, többek között a vidékfejlesztési programból és beruházásösztönzési nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatásokból, amely azt jelzi, hogy elkötelezettek a feldolgozottság és az export versenyképesség megteremtésére az élelmiszerek esetében. Az államtitkár kitért arra is, hogy a gazdálkodók számára alapvető fontosságú a stabilitás a finanszírozásban. 2020 őszén a Magyar Államkincstár (MÁK) 265 milliárd forint előleget utalt ki a gazdálkodóknak.
 

Mindezek mellett a kormány 25 milliárd forint többletforrást biztosított az agrártárca számára annak az élelmiszergazdasági válságprogramnak a finanszírozására, amelynek lezárultával több mint 35 ezer támogatási kérelem után legalább 140 ezer munkahely megőrzéséhez járultak hozzá - tette hozzá Feldman Zsolt.

A szakemberek 46 százaléka már kapott megrendelést otthonteremtési támogatás keretében tervezett munkára, 2021-re. A falvakban kötötték le a legtöbb ilyen kapacitást, itt a szakemberek 52 százalékához érkezett támogatással összefüggésbe hozható megrendelés. A városokban a szakemberek 50 százaléka, a megyeszékhelyeken 41 százalék, Budapesten 31 százalék válaszolta, hogy kapott már otthonteremtési programhoz köthető megrendelést 2021-re.

67 százaléknak már van megrendelése 2021-re

A falusi és budapesti adatok közötti 21 százalékpontos különbség tükrözi az ingatlanpiaci trendeket. Egyre többen szeretnének vidéken építkezni, valamint az otthonfelújítási támogatás sokakat ösztönöz régóta halogatott munkálatok elvégzésére

– véli Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A felmérés adatai szerint még van szabad építőipari kapacitása a szakembereknek 2021-re, azonban a megkérdezett szakemberek 23 százalékának korlátozottan, 2 százalék pedig már egyáltalán nem tud munkát vállalni jövőre. A válaszadók 67 százalékának már van megrendelése 2021-re, de a kapacitásuk nagy része még szabad. A szakemberek 8 százalékának a teljes kapacitása szabad a jövő évre.

Gyorsan betelik a jó szakemberek naptára

Ha most lenne valakinek szüksége szakemberre, könnyen találna. A legkevesebb szabad kapacitása jelenleg a kőműveseknek és generálkivitelezőknek van. Burkolót most könnyebb találni. A válaszadó szakemberek 47 százaléka akár még idén tudna munkát vállalni.

Januárban a válaszadók 19 százaléka tudna kezdeni. 21 százalék február-márciusra tud munkát vállalni, 10 százalék pedig már csak 2021 tavaszának végén tudna munkához látni. A megkérdezett szakemberek két százaléka már csak 2022-ben tudná elkezdeni a munkát.

„Az adatokon érződik az építőipar átmeneti mérséklődése. A második hullám, a mélyépítési és közműépítési munkák mérséklődése, a lakásépítések visszaesése miatt több a szabad építőipari kapacitás. Azonban nem érdemes halogatni a megrendelést, mert a lassulás várhatóan átmeneti, az év elején rohamra lehet számítani a január 1-jén életbe lépő, új otthonteremtési támogatások miatt. Érdemes időben lépni, mert könnyen betelik a jó szakemberek naptára”

– tanácsolja Markovich Béla.

A felmérés módszertana

A felmérés önkitöltős, online kérdőívvel készült. A felmérésben 540 fő építőipari szakembert kérdeztek, akik a Magyar Építőipari Szakember Közösség tagjai. Az adatfelvétel 2020. novemberében zajlott. A felmérés nem reprezentatív.

Az életvitelünk változását a boraink kiszerelésének is követnie kell. Bár az üvegpalackos kiszerelés várhatóan meghatározó lesz a jövőben is, de látni kell, hogy amíg például jó tíz éve még idegenkedve fogadták a borászatok a Bag in Box-os kiszerelést, addig mára szinte nincs olyan érdemi borászat, aki ne rendelkezne ilyen kiszerelésű termékekkel.

A FONT SECCO is egy ilyen formabontó kiszerelés, de látni kell, hogy sok borfogyasztó szívesen betesz a táskájába pár ilyen dobozt, szinte bármilyen alkalomból pár doboz sör helyett. Arról nem is beszélve, hogy a nyári megjelenés óta máris látszik, hogy a fiatalok számára egy rendkívül divatos termékkel sikerült előállnunk. Bízunk benne, hogy a termékfejlesztéseink között a FONT SECCO is egy sikertörténetté válik.

Nekünk még a nevünkben is Fontos, hogy megtaláljuk az utat a fogyasztók változó szokásaihoz.

Minden szüret után a legfontosabb kérdés, hogy milyen lesz az idei évjárat?

2020-as év vége felé közeledve, talán nem túlzás kijelenteni, hogy az idei év rendkívüli kihívások elé állítottak mindenkit. A szőlőt is, a borászokat is és a borkereskedelmet is.

 Az idei évben ugyan nem volt olyan egybefüggő nyári kánikula, mint korábban, amikor a nyári éjszakákon permetezőből locsoltuk a szőlőültetvényeket, viszont a késői tavaszi fagyok, vagy a kora nyári aszály, vagy az augusztusi özönvíz mind-mind hihetetlenül megterhelték az ültetvényeket. Sajnos az idei szőlőmennyiség várhatóan a harmadával marad el a 2019-es mennyiségekhez képest. Szerencsére a minőségben semmilyen kompromisszumot nem kell a fogyasztóknak megkötniük.

Ha kevesebb a szőlő, drágább lesz a bor?

Ebben a kérdésben a kereskedők a kompetensek!

Mennyi szőlőt dolgoztak fel a Font Pincészetnél?

Közel tízezer mázsa szőlő került az idén feldolgozásra. Ez a mennyiség többnyire a saját ültetvényeinkről, illetve attól a több mint ötven, lassan évtizedek óta a pincészetünkkel szerződésben álló termelőtől származik, akikkel megbízhatóan együtt dolgozunk sok-sok éve. Közel négyezer mázsa Cserszegi Fűszerest, két-kétezer mázsa Irsai Olivért és Kékfrankos szőlőt dolgoztunk fel. Továbbá kétezer mázsányi Generosa, Kövidinka, Cabernet, Olaszrizling, és Ezerjó került a hordókba a szüret során. Szükség is volt rájuk, mert a 2019-es tételeink szinte teljes mértékben elfogytak.

A 2001-es Vadkerti Szüreti Fesztiválon a kifinomult ízlésű vadkertieknek kínált Irsai Olivér reduktív borújdonság sikere azóta is töretlen, értehető, hogy nagyon sok borász látva az illatos bor sikerét felvette a fajtát a repertoárjába. Az idei Irsai Olivér már palackban van, mit tud mondani róla?

Az Irsai Olivér, ha tetszik, az egyik legfelkapottabb borunk a Cserszegi Fűszeres és a Kékfrankos rozé mellett. Örülök neki, hogy mára sokan készítenek remek borokat a kényes Irsai Olivér szőlőből. Ez a felkapottság nagyon jót tesz a fajtaismertségnek is. Minden szüretet az Irsaival kezdünk, mint az idén is. Így rendre felidézzük azt a 2001-es Vadkerti szüreti fesztivált is, ahol még főiskolásként az első Irsai borommal kínálhattam a vendégeket, akiknek annyira tetszett, hogy még a megyei sajtó is megemlítette a beszámolójában. Máig ösztönöz, hogy 2002-ben Aranyérmet kaptam érte.

Mint minden borunk az Írsai Olivér is magán kell, hogy hordozza a kor változásait, ha teszik az idei Irsai trendet. Az elfogult véleményem az, hogy szenzációs lett az idei tétel, bízom benne, hogy a fogyasztók is így értékelik majd.

Bár mintha a borreklámokat elvitte volna a cica az idén, hogy látja a fiatalok nyitottak a borfogyasztás felé?

A tapasztalatom alapján ki tudom jelenteni, hogy igen. A főiskolán még azt tanultuk 2000’ előtt, hogy hazánkban az átlag borfogyasztás mértéke évi 30 liter bor/ fő. Sajnos ez a szám 2020-ban 22 liter /év / fő mértékre csökkent. Ez a rossz trend nagyon nyugtalanító és engem az sem vigasztal, hogy a sörfogyasztásban is hasonló a csökkenés. Szerencsére a Font Pincészet, ha tetszik trendi minden korosztály körében, de az egész hazai szőlészet-borászatnak a kornak megfelelő erős bormarketingre lenne szüksége. Hiszen rengeteg ember működik közre az ágazatban, akiknek az egzisztenciája függ tőle, hogy mennyire sikeres az ágazat.

Megszokhattuk a korábbi években, hogy a Font Pincészetnél évről-évre jelentős fejlesztéseket hajtanak végre. Látva, hogy 2019-ben 10 %-kal növekedett a pincészet bevétele 2018-hoz képest, most be tud-e számolni fejlesztésekről?

A pincészetünk hatékonyságának a növelése mindennapos feladat, így folyamatosan átgondoljuk a rövid-közép és hosszú távú fejlesztéseket, amelyek a szőlőtőkétől a fogyasztónál megjelenő termékeinkig tart.

Az elmúlt időben ennek érdekében 1,5 hektáron fajtaváltást kezdtünk. Pinot noir-t és Rajnai Rizlinget ültetünk, ami egyértelműen egy hosszútávú beruházás. A mindennapjainkat teszi könnyebbé és a feldolgozást gördülékenyebbé a pincészet új prés berendezése, ami a szüretre készült el. Illetve azok a jelentős napelem fejlesztések is a borászatunk zöld filozófiáját mutatják, amelyek jelentős anyagi ráfordítás következtében valósult meg. A termékeink tekintetében pedig az alumínium dobozos Font Secco-t a fogyasztóink szeretettel fogadták.

Tehát, ha tetszik az idén is fejlesztettünk az ültetvényeken, a pincén és a termékeinknél is nyitottunk új és új fogyasztók és piacok felé. Igazán megtisztelő azt látni, hogy a rengeteg pozitív visszajelzést kapunk a marketing szempontból Z generációnak mondott korosztályból, akik egyetemi fröccsteraszon, a Szelidi tónál nyaranta és a hétköznapok során is rendszeresen ragaszkodnak a pincészetünk alkotásaihoz. Úgy látom, hogy az igazi célcsoportunk a fiatalok lettek, aminek azért örülök, mert ha nem okozunk csalódást, akkor hosszú évtizedekig biztosított lehet a piacunk! Nos, rajtunk nem fog múlni...

Bár nagyon szerény ismeretekkel rendelkezünk a Covid-19-es vírusról, Ön mire számít a pincészet szempontjából?

A tavaszi első hullám során szerencsére a fogyasztóink nekünk is megmaradtak és ennek köszönhetően a szüretet szinte üres hordókkal/ raktárokkal vártuk. Nem tudom, hogy mit fog hozni a második hullám, vagy egy harmadik, de abban bízom, hogy a fogyasztóink a jövőben is kitartanak a boraink mellett.

Miközben folyamatosan figyelemmel követjük, hogy milyen csatornán szerzik be a vásárlóink a borainkat és ennek megfelelően, ha kell erősítünk, vagy kivonunk egy-egy kereskedelmi csatornát, én mégis azt kívánom minden fogyasztóinknak, hogy ha kell akkor az elérhető áron megvásárolható finom boraink mellett őrizzék meg egészségüket és vigyázzanak magunkra!

Bácsmegye.hu

Bármilyen felújításra vonatkozik a program

A miniszter a részleteket ismertetve elmondta:

ha valaki 2021. január 1-je után felújításba kezd és gyűjti a számlákat, a költségeinek felét az állam visszautalja neki, legfeljebb hárommillió forintot. Ez vonatkozik az anyagbeszerzésre és a munkaerőköltségre is.   

Bármilyen felújítást tervez a család, a kormány ezt támogatja; legyen szó energetikai korszerűsítésről vagy a fürdőszoba, illetve a konyha, vagy az önálló otthon felújításáról. "Az új támogatási forma azt jelenti, hogy egy hatmillió forintos otthonfelújításnál hárommillió forintot spórolhat meg minden gyermekes család" - fogalmazott a politikus.   

Magyarország legnagyobb otthonteremtési programját szeretnék megvalósítani

Hangsúlyozta, az otthonfelújítási program felülről nyitott lesz,

a forrásokat az igényekhez igazítják. 

A miniszter kérdésre válaszolva azt mondta, a részletszabályok kidolgozásáig még türelmet kér, várhatóan néhány héten belül mindenki megismerheti a támogatás részletes feltételeit. Azt mondta, már érdemes most megállapodni a felújítást vállaló szakemberekkel, mivel feltehetően sokan kívánnak majd élni a lehetőséggel.   

A kormány célja, hogy Magyarországon minden gyereket váró vagy nevelő családnak legyen biztos tető a feje felett, és azt szeretnék, ha mindenkinek könnyebb lenne gyermeket vállalni - hangoztatta. Hozzátette: ezért vezették be öt évvel ezelőtt az otthonteremtési programot, és ezért bővítik azt folyamatosan. Miniszterként azon dolgozik - mondta -, hogy Magyarország legnagyobb otthonteremtési programja valósulhasson meg.

A csok-hoz nulla százalékos ÁFA társul

Emlékeztetett arra is, nemrég jelentették be, hogy az új építésű otthonok értékesítésének áfatartalmát 27 százalékról 5 százalékra csökkentik január 1-jétől. Azok a családosok, akik igénybe veszik a csokot, visszaigényelhetik az 5 százalékos áfát is új otthonuk vásárlásakor. 

Példaként említette, hogy egy 30 millió forint plusz áfáért hirdetett lakás esetében 6,5 millió forintot spórolhat meg egy család az 5 százalékos áfával, emellett további másfél millió forintot visszaigényelhetnek. Ha tehát csokkal vásárolják az ingatlant, akkor összesen 8 millió forintot takaríthat meg ez a család - mondta Novák Katalin.

A növény termesztéséhez szükséges talajelőkészítést, a támrendszer megépítését, és az öntözőrendszer kiépítését szolgáló, idén 150 millió forintra emelt keretösszegre augusztus 31-től szeptember 22-ig pályázhatnak az igénylők - mondta a miniszter, "agrártörténeti jelentőségű pillanatnak" nevezve az első kastélyosdombói komlószüretet.     

Nagy István reményét fejezte ki, hogy a teljes egészében az állami támogatás segítségével - a kétéves megvalósítási időszak során - húsz-harminc hektárral nő a komlóval beültetett terület az országban.     

Rámutatott: a magyar mezőgazdaság akkor tud megfelelő választ adni a piaci kihívásokra, versenyképességét akkor tudja megőrizni és növelni, ha az élelmiszeripar mind nagyobb arányban támaszkodik hazai alapanyagokra. Ez szerinte csak a termesztett növényfajták sokszínűségére alapozva valósulhat meg.     

Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar agrárium még sokoldalúbbá, ellenállóbbá tételében kiemelt szerepet szán a tárca az olyan, a korábban jól működő ágazatok újjáélesztésének, mint a nagy múltú komlótermesztés.     

A komlóültetvények telepítésének támogatása a miniszter szerint azért is fontos, mert egyre kifinomultabb a sörfogyasztás kultúrája Magyarországon, állandó az igény a kiváló minőségű, hazai alapanyag iránt. A stabil kereslet pedig, mondta, biztos piaci hátteret nyújthat a gazdálkodók számára, ami így ösztönzést adhat e termelési kultúra elsajátításához.     

Azt hangoztatta, hogy a mezőgazdasági termelés, az ebből származó termékek előállítása jó szervezőmunkával, és szakértelemmel "lehetőséget és munkát teremt az ország azon térségeiben, falvaiban, ahol az elmúlt évtizedek leginkább a szegénységről szóltak" - fogalmazott. Kiemelte: a magyar mezőgazdaság családok ezreinek biztosítja, hogy értékteremtő munkát végezhessenek, ezt pedig nem befolyásolta a járványhelyzet sem.     

Nagy István szerint a kormányzat hazai alapanyagok felhasználása mellett tett kiállása és a fogyasztói szokások kedvező változása érdekeltté tette a söripart a magyarországi beszerzések arányának növelésében. Ennek köszönhető, tette hozzá, hogy a hazai sörárpa-felhasználás mellett a Heineken vállalatcsoport fantáziát, jó üzleti lehetőséget látott a magyar komlótermesztés felkarolásában, amely az első, egyhektáros ültetvény teljes körű finanszírozásában öltött testet Kastélyosdombón.     

Kiemelte: a somogyi kistelepülésen ültetvény létrejöttében, a termesztésben és a betakarításban komoly szerepe van a példaértékű szociális modellt sikerült megvalósító Ökumenikus Segélyszervezetnek. Reményét fejezte ki, hogy a szervezet munkája, a Heineken piaci háttere és az ültetvénytelepítési támogatás minél több gazdálkodó, minél több dolgozni vágyó család számára jelent lehetőséget, és biztos jövedelmet a jövőben.     

Geert Swaanenburg, a Heineken magyarországi leányvállalatának vezérigazgatója köszöntőjében elmondta: vállalatuk a világ minden táján különös értékként tekint a helyi közösségekre, helyi termékekre. Úgy vélekedett: a sör egyik alapanyagának termesztése kiút lehet a szegénységből is. Hozzátette: a kastélyosdombói komlót a Soproni márkához használják majd fel, céljuk, hogy a jövőben a termék előállítása során kizárólag a hazai piacról szerezzék be ezt az alapanyagot.     

Kastélyosdombón 2018 végén kezdtek komlótermesztésbe: a segélyszervezet és a HH együttműködésében, kezdetben 30 millió forintból indított beruházás keretében a segélyszervezet szociális és fejlesztő központjának dolgozói 2500 - idén először termőre forduló - palántát ültettek el a központhoz tartozó, egyhektáros területen.

Hozzátette: a nyár utolsó és az ősz első napjaiban a gazdák egy kisebb része kezdi meg a munkát, de szeptember közepére várhatóan a borvidék egész területén javában zajlik majd a szüret.     

Kifejtette: Villány jellegzetessége a kékoportó, amelyet mintegy 330 hektáron termesztenek, ebből a kedvező időjárásnak köszönhetően jó évjáratú bor lesz az idén, a gazdák a mennyiség és a minőség tekintetében is bizakodók, vélekedett.     

A szőlőtermő területen hektáronként 6-9 tonna közötti átlagtermést produkáló szőlőfajtából a titkár szerint akár nyolc-kilenc tonnát is betakaríthatnak majd tízezer négyzetméterenként, a próbaszüretek ugyanis jó eredményekkel zárultak, az időjárás pedig továbbra is kedvező az érés szempontjából.     

A villányi termőterület nyolcvan százalékát uraló kékszőlők közül a kedvelt, testes, karakteres vörösbort adó bordeaux-i fajtákat később kezdik szedni. Szeptember végén indul csaknem 300 hektáron a merlot, 320 hektáron a cabernet franc, 280 hektáron a kékfrankos szüretelése, a 400 hektáron termelt sauvignon fajta fürtjeit pedig októberben szakítják le a tőkékről.     

A villányi szüret a fehér fajták szedésével már augusztus közepén megkezdődött az Irsai Olivér szedésével.     

A hegyközségi titkár hozzátette, a későn érő fajták terméskilátásait nagyban befolyásolja a következő bő egy hónap időjárása; a gazdák tartós melegben és mérsékelt mennyiségű csapadékban bizakodnak.     

Nagy Gergely elmondta, Villány esetében továbbra is a testesebb, tölgyfahordóban érlelt vörösborok a népszerűek mind a hazai, mind a forgalom 5-10 százalékát adó külföldi piacon.     

A járvány hatásai, mondta a titkár, természetesen nem kerülték el teljes mértékben a villányi gazdákat, pincészeteket, de az online értékesítés felfutásának, a nyári belföldi turizmus élénkülésének és a kormányzati segítségnek köszönhetően egyelőre komoly gazdasági károkat nem kellett elszenvedniük a terület borértékesítésben érdekelt szereplőinek.     

Hozzátette: a helyiek abban bíznak, hogy az őszi turisztikai szezonban élénk marad a forgalom nemcsak a környék, de az ország más részein lévő vendéglátó- és szálláshelyeken; mindez ugyanis a borkeresletben is megmutatkozik majd - vélekedett.
 

Emellett csökkenthetjük Magyarország függőségét, erősíthetjük a magyar gazdaságot és a környezetet is jobban kímélhetjük, ha a külföldről behozott, gyakran több ezer kilométert utazó áruk helyett a magyar termékeket választjuk - mondta a parlamenti államtitkár.
 

A most lezárult beruházások a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program mintegy 483 millió forintos támogatásával, összesen 900 millió forintból valósultak meg és a gyárépítésnek is részét képezték: Kunszentmiklóson egy teljesen új automata gyártósort helyeztek üzembe.

Ipar 4.0-ás megoldásokkal erősítettek Bólyon

A bólyi telephelyen a kapacitásbővítésben

• Rundo profilú, új mezőcserép formalemez szettet,
• valamint cserépszállító ketreceket szereztek be,
• továbbá bevezettek egy termelésirányítási- és döntéstámogató rendszert is, a meglévő SAP vállalatirányítási rendszer mellett.

Az új szoftver a minőségirányítási rendszerhez kapcsolódik, amely megfelel az Ipar 4.0 megoldások alkalmazásának.

Tavaly a Terrán csoport mintegy 64-65 millió darab tetőcserepet gyártott, amelynek felét Magyarországon, felét külföldön használták fel. Az export a közép-európai régió 9 országába - többek között Csehországba, Szlovákiába, Szlovéniába, Horvátországba, Romániába és Szerbiába – irányul.

A régebbi telephely gépek és építőanyagok tárolását szolgálja elsősorban, amelynek van fedett és kültéri része is, valamint egy lakatosműhely is nyílik a helyszínen a közeljövőben.

Az új irodaházat a B Build egy meglévő épület átalakításával valósította meg, amelyet teljesen a saját arculatukra és stílusukra formáltak, a munkálatok mintegy fél évet vettek igénybe.

Az átalakítás külső és belsőépítészeti megújulást is jelentett az épületben, amely során egy egységes és modern dizájnt kaptak a belső terek.

Ezen a helyszínen egy autószerelő műhely és teherautó szerviz is működik, tehát leginkább gépjavításokat végeznek, valamint az irodák is ezen a telephelyen kapnak helyet. Az új pécsi telephelyen 12-14 fős dolgozói létszám fér el kényelmesen.

Produktív munkakörnyezetet biztosít a dolgozók számára

A B Build számára az új telephely kialakítását az tette szükségessé, hogy a munkáik egy jelentős része Baranya megyében van, és ahhoz, hogy az adminisztráció, a raktározás, az anyagmozgatás, a leltározás és a gépek szervize is helyben megoldható legyen, ki kellett építeni ennek a feltételeit Pécsen.

„Az új irodaházban megteremtettük a magas színvonalú munka feltételeit, és egy olyan irodaházat hoztunk létre, ami a kollégák számára is produktív környezetet biztosít” – mondta el Benik Balázs, a B Build & Trade ügyvezető igazgatója a fejlesztés kapcsán.

Az uniós közbeszerzési adatok szerint a fejlesztések javarészt másodszintű utakat érintenek (melyek közül nagyságrendjében kiemelkedik a 4434-es Gyula-Makó összekötő felújítása). Emellett több nagyobb utat is érint a beruházáscsomag: az M43-as autópálya több pihenőhelye megújul és az 51-es út egy szakasza is felújítást kap.

Itt a Duna Aszfalt Kft. és a Hódút Kft. dolgozik az utak modernizációján

• a 4434-es Gyula - Pitvaros - Makó összekötő út 52+632-69+587 km szelvények közötti szakasza 1,923 milliárd forintból
• az M43 autópálya 31+089-31+466 km szelvények közötti szakaszában található mindkét oldali pihenőhelyek burkolatfelújítása, 53 millió forintból
• a 4641-es Mezőberény-Szarvas összekötőút 31+700-35+272 km szelvények közötti szakasza, 465 millió forintból
• a 44145-ös Pusztaottlaka bekötő út 0+000-2+544 km szelvények közötti szakasza, 280 millió forintból
• a 4444-es Gyula - Battonya - Mezőhegyes összekötő út 65+ 505,5-66+626 km szelvények közötti szakasza, 163 millió forintból
• a 4427-es Orosháza - Tótkomlós - Mezőhegyes összekötő út 27+970-30+220 km szelvények közötti szakasza, 227 millió forintból
• a 4451-es Csanádpalota - Nagylak összekötő út 0+ 003,09-1+ 728,54 km szelvények közötti szakasza 91 millió forintból
• a 4501-es Alpár - Tiszaújfalu összekötő út 2+740-5+398 km szelvények közötti szakasza, 419 millió forintból
• a 42153-as Újszalonta bekötőút 1+800-4+720 km szelvények közötti szakasza 344 millió forintból

Ezen az úton a Duna Aszfalt egyedül építkezik

• a 7537-es Borsfa - Lenti összekötő út 15+900-16+800 km sz. közötti szakasza, 179 millió forintból

Ezeket az pályákat a EuroAszfalt Kft. és a Soltút Kft. társulása újítja fel

• az 51-es Budapest - Baja - Hercegszántó másodrendű főút 82+100-84+600 km szelvények közötti szakasza, 355 millió forintból
• az 51145-es Dunafalva bekötő út 1+300-4+500 km szelvények közötti szakasza, 273 millió forintból

Itt a Soltút egyedül végzi el a korszerűsítést

• a 6602-es Magyarszék-Bodolyabér összekötő út 9+040-9+655 km szelvények közötti szakasza, 92 millió forintból
• a 6601-es Oroszló-Szentlőrinc összekötő út 15+150-6+670 km szelvények közötti szakasza, 151 millió forintból

Ezt az építkezést a SWIETELSKY Magyarország Kft. kivitelezi

• a 7451-es Magyarszombatfa - Csákánydoroszló összekötő út 4+400-8+000 km szelvények közötti szakasza, 405 millió forintból

A STRABAG Általános Építő Kft. és a STRABAG Építő Kft. dolgozik az alábbi utakon

• az 56118-as Berkesd bekötőút 0+000-1+430 km szelvények közötti szakasza, 164 millió forintból
• az 5702-es Sátorhely-Villány összekötő út 25+510-29+038 km szelvények közötti szakasza, 292 millió forintból
• az 5808-os Szigetvár-Drávafok összekötő út 8+400-11+100 km szelvények közötti szakasz, 287 millió forintból
• a 6801-es Barcs-Berzence összekötő út 35+902-40+733 km szelvények közötti szakasz, 482 millió forintból
• a 8311-es Nyúl-Ménfőcsanak összekötő út 1+341-6+319 km szelvények közötti szakaszában körforgalom építése, 224 millió forintból

A Hegyeshalmon keresztül utazó nemzetközi utasok 90 százaléka választotta a Start Ausztriát. A legnépszerűbbek a Budapest és Bécs, a Győr és Bécs, valamint a Budapest és Salzburg közötti utazások voltak - közölték.

Mivel a Start Ausztria bármely magyarországi és ausztriai állomás közötti utazásra elérhető, több olyan, az osztrák határtól távol eső magyarországi állomásról is vásároltak menetjegyet, mint Kisvárda, Sátoraljaújhely vagy Pécs, és olyan távoli osztrák célpontokra is, mint Bregenz, Dornbirn vagy Feldkirch.

A legolcsóbb 9 eurós jegyeket leginkább Győr, Mosonmagyaróvár és Bécs között váltották, a legdrágábbakat pedig 1. osztályra, Budapest-Landeck-Zams útra 63 euróért, 2. osztályon Sátoraljaújhely-Bregenz utazásra 61 euróért vették. Az utóbbi a legtávolabbi magyar zónából a legtávolabbi osztrák zónába szólt - közölte a MÁV-START.
 

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára a Pécs főterén tartott átadási ceremónián hangsúlyozta: 2022-től kizárólag elektromos buszok helyezhetők üzembe a 25 ezernél több lakosú magyarországi településeken. Erre 36 milliárd forint jut a következő évtizedben, a fejlesztéssel elérhető, hogy a buszok fele környezetbarát, a városok pedig környezetbarátabbak legyenek.

A magyar emberek szívesen választják a környezetkímélőbb megoldásokat, legyen szó szigorúbb szabályokról, újabb fejlesztésekről, és támogatják az erre irányuló kormányzati lépéseket - mondta az államtitkár.

Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy bár a kormány mindent megtesz a tisztább, zöldebb Magyarországért, figyelemmel kell lenni a nemzetgazdasági érdekekre.

A természet védelme fontos, de nem olcsó. "Meggyőződésünk, hogy a költségeket nem a magyar embereknek, a magyar családoknak kell viselniük" - jelentette ki, hozzátéve, a szabályokat úgy kell megalkotni, hogy ne emelkedjen miattuk sem az élelmiszerek ára, sem pedig a rezsi költsége. Hangsúlyozta: ezt az álláspontot képviselik a hazai jogszabályok megalkotásakor és Brüsszelben is.

Szavai szerint a klímaváltozás okozta károkat elsősorban a "klímarombolóknak" kell megfizetniük, a magyar gazdaságot pedig fel kell készíteni a technológiai átállásra és arra, hogy e változás nyertesévé válhasson. "A jövő magyar, high-tech és zöld" - mondta.

Péterffy Attila (Mindenki Pécsért Egyesület), Pécs polgármestere a buszok beszerzését komoly vívmánynak nevezte a modern, zöld Pécs kialakítása tekintetében. Kiemelte: a járművek csendesek, nincs kibocsátásuk, hozzájárulnak ahhoz, hogy a város levegője tisztább legyen. A baranyai megyeszékhelyen 180 busz szolgálja a közösségi közlekedést, a 10 új jármű csökkenti a Tüke Busz Zrt. költségeit, egyúttal jelentős presztízsnövekedést jelent a városnak - ismertette.

Megjegyezte, ez talán "még a legnotóriusabb autóhasználókat is" meggyőzi, hogy álljanak át a közösségi közlekedésre.

Jelezte, hogy a városvezetés tervezi a közműcégek dízelüzemű járműveinek elektromosra cserélését. A polgármester szerint Pécs kiváló helyszíne lehet a "zöld busz"-programnak. Az önkormányzat szeretné, ha a városban is folyna elektromos hajtású csuklós autóbusz tartós tesztüzeme.

Páva Zsolt, Pécs korábbi Fidesz.KDNP-s polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország és azon belül Pécs is gyors technológiai változásnak lehet tanúja, amely a tömegközlekedést is elérte. Utalt arra, a korábbi kormánypárti városvezetés 2012/2013-ban kezdte meg a helyi autóbuszpark cseréjét, de már akkor szükségszerűnek tartották elektromos buszok beszerzését.

Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta: a buszok átadása demonstrálja, hogy milyen sokat tesz a klímavédelemért Magyarország és Pécs. Emlékeztetett rá, hogy a "buszkérdés" 10 évvel ezelőtt még napi kérdés volt a városban, ahol akkoriban kigyulladt járművek és több ezres járatkimaradás bosszantotta az utazóközönséget.

Bár a város nehéz anyagi helyzetben volt, egy buszcsereprogrammal olyan buszok kerültek ide, amelyek ki tudták szolgálni az 50 ezres utazóközönséget - mondta a politikus.

Krenner László, a BYD Europe B.V. közép-kelet-európai értékesítési vezetője arról szólt, hogy a beruházással jelenleg Pécsé a legnagyobb elektromosautóbusz-flotta Magyarországon.

Kiemelte, hogy BYD márkájú, 12 méter hosszú járművek Komáromban, magyar munkaerő bevonásával készültek és a legmagasabb világszínvonalat képviselik.

A kutatás kitér a kisgyermekes családok nyári időtöltéseire is. A visszajelzések szerint csaknem 50 százalékuk megy nyaralni, és többségében belföldi úticélt választanak. Külföldre csupán 5 százalék utazik, és a vírusveszély miatt táborba is legfeljebb minden ötödik gyermek megy.

A közleményben szereplő adatok a Regio Játék értékesítési adatain, valamint a június második felében online kutatáson alapulnak, amelyben 1252 szülő vett részt - olvasható a közleményben.

A Regio Játék korábbi tájékoztatása szerint a magyar tulajdonú, a hazai játékpiacon közel 25 százalékos részesedéssel rendelkező társaság nettó árbevétele meghaladta a 13 milliárd
forintot 2019-ben, 8 százalékkal nőtt az előző évihez képest, 2017-ben 10,7 milliárd forintot tett ki.

A méhészek várták a napraforgó virágzását, de az sem volt jó az ágazatnak, "mert nem volt nyár", a napraforgó pedig csak akkor termel nektárt, ha 25 Celsius-fok felett van a hőmérséklet - mondta.

Hozzátette: a méhek átlagosan 2-3 hétig gyűjtenek nektárt a napraforgóról, idén viszont csak egy hétig tudtak.

Az elnök felhívta a figyelmet, hogy emellett idén is több száz méhész jelezte, hogy a napraforgó kinyílásával jelentős méhpusztulás tapasztalható a méhcsaládjaikban.