A földszinti időszaki kiállítótérben a Játékkatonák színes világa vár reánk, ahol a Schenk-kiállításon még egy 1526 figurás Mohács 500 terepasztal is látható. Egy tárlat azoknak, akik egykor ezzel játszottak. Azoknak, akik most mutatják meg gyermekeiknek, mivel telt az ő gyerekkoruk. És mindenkinek, aki kíváncsi arra, hogyan találkozik a játék, a történelem és a múzeumi szakértelem. A felfedezést a pénztárban kérhető SchenKaland családi kalandfüzet is segíti. (A Játékkatonák színes világa időszaki kiállítás e napon is fizetős!)

A kiállítóhely kertjében a Római Kőtár sír- és oltárköveit is megnézhetjük, amelyek Pécs ókori elődje, Sopianae lakóinak életébe, gondolkodásába, hitvilágába engednek bepillantást.

Mindenkit szeretettel várunk október 23-án 10 és 18 óra között a Janus Pannonius Múzeum SZ12-ben!

Személyes tapasztalatokból építkezünk

Pap Réka az ÉVOSZ Lean munkacsoportjának elnöke szerint azért különösen fontos a működésről beszélnünk, mert a Lean eszközei csak akkor hoznak valódi eredményt, ha értjük azt a működést, amelyben alkalmazzuk őket, és készek vagyunk változtatni rajta.

A hazai szakemberek tapasztalatai ebből a szempontból különösen értékesek, elvégre ők a magyar építőipar valós projektjeiről és helyzeteiről tudnak beszélni. Saját példáikon keresztül mutathatják meg, hol akadt el a változtatás, mi segítette az előrelépést, és milyen tanulságok lehetnek hasznosak más projektcsapatok számára is.

Az építőipari projektek mindennapjai sokszor ismerősek: szoros határidők, folyamatos változások, alvállalkozói koordináció, kapacitáshiány, anyagproblémák, újratervezés és az ezekre adott gyors reakciók. Sok esetben a projektvezetés jelentős energiáját nem az előre tervezett működés, hanem a felmerülő problémák kezelése köti le.

Elég például egy késve érkező információ, ami miatt egy munkafolyamat nem tud időben elindulni, a csapat várakozik vagy más feladatra áll át, majd a csúszás okán a soron következő szakág munkáját is át kell ütemezni. Egyetlen információs probléma így rövid idő alatt több szereplőt érintő szervezési és koordinációs feladattá válik.

De vajon ez mennyire tekinthető az építőipar természetes velejárójának, és mennyiben annak a következménye, ahogyan a projekteket megszervezzük és vezetjük?

Ezek a kérdések vállalatmérettől függetlenül az építőipari értéklánc minden szereplőjének szólnak. A Lean alkalmazásának léptéke eltérhet, az alapvető működési kérdés azonban ugyanaz.

A panelbeszélgetések első része éppen innen indul: milyen működést látunk ma a hazai projektekben, melyek a visszatérő veszteségek és problémák, és mikor jut el egy projekt vagy egy vállalat arra a pontra, hogy a megszokott működés már nem fenntartható?

Mi történik, amikor változtatni akarunk?

A Lean bevezetése kívülről egyszerűnek tűnhet. Megismerünk egy új módszert, kipróbáljuk egy projekten, majd fokozatosan kiterjesztjük. A valóság ennél azonban jóval összetettebb.

Pap Réka kiemelte, hogy egy túlterhelt projektben időt kell teremteni a változásra. Olyan kollégákat kell bevonni, akiknek már így is rengeteg feladatuk van. Meg kell változtatni bizonyos megszokott működéseket, és közben gyakran azzal is szembesülünk, hogy az új módszer önmagában még nem változtatja meg a régi gondolkodást.

A változás nem egyszerűen egy új tervezési eszköz bevezetését jelenti, hanem azt is, hogyan dolgozunk együtt a mindennapokban, bevonjuk-e a munkát ténylegesen végzőket a tervezésbe, időben jelezzük-e az akadályokat, közösen tisztázzuk-e a vállalások feltételeit, és a problémák felmerülésekor csak gyors megoldást keresünk-e, vagy azok okait is megpróbáljuk megszüntetni.

Ha ezek nem változnak, egy új Lean-eszköz könnyen csak új formát ad a régi működésnek.

Ezért a beszélgetésekben fontos kérdés lesz, hogy mi bizonyul nehezebbnek: az új eszközök bevezetése vagy a megszokott működés megváltoztatása?

És természetesen szó lesz azokról a próbálkozásokról is, amelyek nem úgy sikerültek, ahogy eredetileg tervezték. Hiszen a Lean bevezetésének tapasztalataihoz ugyanúgy hozzátartoznak a kudarcok, a félbehagyott kezdeményezések és az „ez nálunk nem fog működni” pillanatok, mint az első sikerek.

Ilyenkor fel kell tennünk a kérdést: maga az eszköz nem működött, vagy a szervezet nem tudta megteremteni azokat a feltételeket, amelyek között működhetett volna?

A Lean végül kultúra kérdése?

Ahogy egyre többet beszélünk a Lean építőipari alkalmazásáról, egyre nehezebb elválasztani a folyamatokat a szervezeti kultúrától.

Mit kezdünk azzal, ha a probléma láthatóvá tétele nem nyitottságot, hanem védekezést vált ki? Mit jelent a bizalom egy olyan projektkörnyezetben, ahol több vállalat, alvállalkozó és szakmai terület együttműködésén múlik a végeredmény? Hogyan lehet együttműködést kialakítani ott, ahol korábban elsősorban az egyéni vagy szervezeti érdekek érvényesültek?

A bizalom ráadásul közvetlenül hat a projekt működésére is. Ha a munkatársak attól tartanak, hogy egy probléma jelzése hibáztatást vagy negatív következményeket von maga után, később jelezhetik az akadályokat – és minél később válik láthatóvá egy probléma, annál kevesebb idő marad a beavatkozásra, annál nagyobb az újratervezés esélye, és annál kevésbé lesz kiszámítható a projekt működése.

Így válik láthatóvá a kapcsolat a bizalom, az információáramlás és a tervezhetőség között.

És talán a legfontosabb kérdés: lehet-e valódi Lean-működést kialakítani bizalom nélkül?

Mikor kezd valóban működni?

A Lean bevezetésének egyik legérdekesebb pontja az első olyan eredmény, amikor a módszer már nem egy újabb vállalati kezdeményezésnek tűnik, hanem a projektcsapat saját működésében látja a hasznát. Ez nagyon konkrét eredményekben jelenhet meg: kevesebb várakozás két munkafázis között, kevesebb ismételten elvégzett vagy javítandó munka, ritkább utolsó pillanatban történő átütemezés, a heti vállalások megbízhatóbb teljesítése, időben láthatóvá váló akadályok és kiszámíthatóbb együttműködés a szakágak között.

Ezen a ponton a Lean már nem egyszerűen egy bevezetett módszer, hanem a projekt működésének része.

Ugyanilyen fontos azonban az is, hogy mit csinálnánk ma már másképp. Egy Lean transzformáció ugyanis nem attól válik értékessé, hogy minden elsőre sikerül, hanem attól, hogy a szervezet képes tanulni a saját működéséből.

A konferencia hazai panelbeszélgetései ezért végső soron egy nagyobb kérdés köré rendeződnek.

Ha tudjuk, hogy a megszokott működés számos problémát újra és újra előállít, hogyan tudunk valóban másképp dolgozni?

És ha egyszer már megtapasztaltuk, hogy lehet másképp, akkor a kérdés talán már nem az lesz, hogy „kell-e Lean az építőiparban?”, hanem az, hogy hogyan tudjuk a Lean szemléletet a magyar építőipar valóságában működőképesen és tartósan alkalmazni.

A részvétel a BKIK önkéntes tagjai számára ingyenes, a többieknek jelképes 10 ezer forint, amit jótékony célra fordítanak.

_______________

PROGRAM

Megnyitó: Koji László

Nemzetközi kitekintés:

• Pawel Lochnicki, STRABAG (Lengyelország)
• Nemanja Danilovic, PERI (Szerbia)

Panelbeszélgetések:

1. PANEL: AZ ÉPÍTŐIPAR, AHOGY MA MŰKÖDIK „Miért ilyenek a magyar építési projektek?”

Moderátor: Bene János

Résztvevők: Ganter Máté (BMW), Fekete István (KÉSZ), Lengyel Balázs (Spányi), Ritter Ádám (Moratus), Csikós Miklós (Cordia), Varga Béla (Tecton)

2. PANEL: AMIKOR VÁLTOZTATNI AKARUNK „Miért nem elég tudni, hogy lehetne jobban?”

Moderátor: Kalmár Zoltán

Résztvevők: Markovich Béla (Mapei), Szabadics Roland (Szabadics), Dr. Sztrapkovics Balázs (BME), Tóth Áron (Tudásépítő), Tibor Dávid (Masterplast)

3. PANEL: AMI A MÓDSZEREK MÖGÖTT VAN „Technológia, bizalom és kultúra”

Moderátor: Kincses Péter

Résztvevők: Hittner Márton (Strabag), Kassai MÁTÉ (Bang & Olufsen), Varga Zoltán (Közlekedési és Beruházási Minisztérium), Huszár Csaba (Gépész Centrál), Benkei Sándor (Óbuda)

4. PANEL AMIKOR MÁR NEM „LEAN”„Hogyan válik egy kezdeményezés működéssé?”

Moderátor: Pap Réka

Résztvevők: Ekler Krisztina (Szabadics), Darabos Csaba (Hunép), Szép István (Dryvit Profi), Mikle Sophia (Axora), Tarnai Csaba (KÉSZ), Kiss István (Market)

Délután pedig workshop és szakmai előadások várják a résztvevőket.

Az elmúlt egy hétben nagy volt a napi hőingás, a hidegre hajlamos helyeken a 25 fokot is meghaladta. Éjszakánként a száraz levegő a völgyekben, valamint síkvidéken 5 Celsius-fok alá hűlt, szórványosan fagyok is előfordultak, ugyanakkor a magasabban fekvő helyeken, illetve az elmúlt egy-két éjszakán a felhősebb vagy szelesebb tájakon 10 fok körüli vagy a fölötti minimumok voltak jellemzők, míg napközben országszerte 25 fok köré vagy a fölé melegedett a levegő.

A nyári növények betakarítása ebben az évben a szokásosnál hamarabb kezdődött, és a legtöbb helyen már véget is ért. A repce fejlődéséhez és az őszi kalászosok talajelőkészítéséhez rendkívül száraz a talaj, a következő napokban érkező csapadékra óriási szükség van a vetéshez.

Az előrejelzés szerint csütörtökről péntekre virradó éjszaka hidegfront vonul át az ország felett, de már előtte is nedvesebb levegő érkezik, ám csak helyenként várható csapadék, eső, zápor, néhol zivatar. A hőmérséklet csütörtökön a felhősebb, esősebb dunántúli tájakon, majd pénteken országszerte visszaesik, 20 fok körüli vagy az alatti maximumok lesznek jellemzők és többfelé élénk, helyenként erős lesz a szél. Szombaton újabb frontrendszer éri el az országot, és vasárnap délutánig sokfelé várható eső, zápor, így a hét végéig nagy területen, főként a keleti országrészben valószínű 10 millimétert meghaladó csapadék. A hőmérséklet a csapadékos területeken a 15 fokot sem éri el, máshol 15-20 fok körül alakul. A jövő héten többnyire napos, száraz időre van kilátás.

A Misija táncház nemcsak tánc és zene, hanem közösségi élmény is: lehetőség a találkozásra, a közös éneklésre, a kultúrák felfedezésére és az önfeledt kikapcsolódásra.

A programra mindenkit szeretettel várunk, előzetes tánctudás nem szükséges – elég a lelkesedés és a kíváncsiság.

Csatlakozz, és éld át a Balkán vibráló hangzását és táncainak varázsát a Misija tamburazenekarral!

A talpalávalót pengeti Sztanics Anna, Sándor Márk, Tenzlinger Kristóf, Balogh Máté, Maczkó Gergő, Jeránt Márk, Horváth Márton és Vízvári Zoltán.

Tánctanítók: Vélin Veszna és Sztanics Balázs.

Időpont: 2026.10.30. 19:00

Ez a koncert az életmű folytonosságáról és az időtállóságáról is szól. A Heaven Street Seven slágereken, az új és régebbi szólódalokon, versmegzenésítéseken túl „kikacsintást is enged” az Utazás a Kegyetlenbe sznobellagyűjteményben megidézett élettörténetre is, amellyel nagyon sokan rezonálnak, és amelyben rengetegen magukra ismernek. Mivel a könyvben szereplő írások ezer szálon kapcsolódnak a dalszövegekhez és a zenéhez, a csúcsformában levő zenekar intenzív zenei élményét időnként a könyvből átemelt „sit-down tragedy” névre keresztelt dramaturgiai elemekkel fűszerezzük.   

A Múzeumpedagógiai Nívódíj a szakma egyik fontos elismerése: olyan innovatív, példaértékű múzeumpedagógiai kezdeményezéseket ismer el, amelyek új módokon teremtik meg a múzeum és a látogatók kapcsolatát. A 2026-os díjazott programok közös üzenete különösen erős: a mai múzeumpedagógia nem pusztán ismeretet ad át, hanem részvételre, párbeszédre, közösségre és személyes kapcsolódásra épít.

Egész életét az útépítés körül töltötte. Milyen szemmel nézi a hazai útügyi szabályozást?

Talán már elmondhatom magamról, hogy sokat láttam, tapasztaltam akár a szabályozás oldaláról is, de a KPM-nél (Magyar Közút elődje) töltött első 10 évemben megismerkedhettem az utak üzemeltetésével és fenntartásával is.

A ‘70-es években, a valamikori NDK-ban tanultam, majd a ‘80-as évek végén az NSZK-ban sikerült egyéni munkavállalóként dolgoznom. Mindkét németországi tartózkodásom jelentősen hozzájárult az itthon szokásostól kissé eltérő szemléletem alakításához. Drezdába azóta is folyamatosan visszajárok, rendszeres részvevője vagyok a Drezdai Műszaki Egyetem által biztosított továbbképzési rendezvényeknek – különösen a Drezdai Aszfaltnapoknak, ahol német szaktekintélyek előadásait lehet élőben meghallgatni. Nos, mondhatjuk, mélyen megfertőzött a német mentalitás és munkakultúra.

A szabályozásra térve rögtön szeretném leszögezni: nem kívánom kritizálni az útépítési szabályozást – annál is inkább, mert magam is benne vagyok abban a bizottságban, amely az aszfaltot érintő Útügyi Műszaki Előírásokat megalkotja.

Figyelembe véve ugyanakkor, hogy 1990-től a német hátterű STRABAG főépítésvezetőjeként az M1-es autópálya különböző szakaszain dolgoztam, az M1 megépülését követően pedig az aszfaltgyártás irányába indultam el és mára közel 35 millió tonna aszfalt gyártásának szervezésénél, irányításánál tartok; talán rálátok bizonyos alapproblémákra és esetleges megoldásaikra.

Ezek egy része megegyezik hitvallásommal, ami nem más, mint tartós, kényelmes és legfőképpen biztonságos utakat építeni az úthasználóknak. Másik fele pedig az empíria kérdésköre. Gondoljunk csak bele, hogy műszaki szabályozásaink gyakran 2000 éves empírián alapulnak. Milyen legyen egy rézsűhajlás, vagy hogyan vezessük el a vizet? Ezeknél sokáig csak tapasztalatokra tudtunk támaszkodni.

Nos, az aszfalt – amivel az úthasználó a teljes utat azonosítja – vizsgálata máig empirikus tudománynak számít, annak ellenére, hogy folyamatosan közelebb kerülünk egy aszfaltra vonatkozó anyagtörvény megalkotásához.

Az úthibákat pedig leginkább az aszfalttal foglalkozókon szokták számon kérni, holott jellemzően  nem onnan indulnak el a problémák, hanem szó szerint is sokkal mélyebbről, az alapoktól – és persze különösen a pályaszerkezet víztelenítésénél. Vannak persze bőven emberi mulasztásra visszavezethető gondok. Maradjunk megint egy német példánál: Fritz Todt már az 1920-as években pontokba szedve leírta azokat a hibákat, amelyeket az aszfaltozásnál el lehet követni és pontosan azokat követjük el ma is. Nem tanulunk eleink hibájából! Azt hiszem, Wellner Professzor néhány évvel ezelőtti mondata sokat elárul a helyzetről:

„Ötezer éve építitek az utat... és még mindig nem tanultátok meg!” – utalva a repedésekre, süllyedésekre és egyéb hibákra.

Mi tehát az alapvető probléma az útjainkkal?

Talán legalapvetőbbnek azt mondhatnám, hogy az útjaink nem elég tartósak és nem biztos, hogy megfelelnek a mai forgalom igényeinek, úgy keresztmetszetben és teherbírásban, mint az utazáskényelmi oldalon. Ez nyilvánvalóan nem elsősorban a gyorsforgalmi hálózatunkat érinti, minden egyéb utunkat azonban egészen komolyan. A víztelenítés, a fagyvédő réteg szintén komolyan veszélyezteti útjaink tartósságát és ezzel a fenntarthatóságot. Ebben egyébként benne vannak a karbantartási hiányosságok, mint a padkák és útárkok rendbetételének elmaradása. Itt van például az M1-es autópálya, amit a ’80-as évek végén, a ’90-es évek elején építettünk és egészen mostanáig bírta, amikor is megtörtént annak gyors leromlása. Ez egy megfelelő víztelenítéssel nem biztos, hogy így lett volna.

Mint minden épített szerkezetnek, az útnak is a víz az egyik legnagyobb ellensége.

Ezt már az első órákon tanítják az egyetemeken, mégis ebben vétjük a legtöbb hibát. Ha nem tökéletes megoldás születik a víz távoltartására, az fel tud jutni a burkolatba, egészen az aszfaltig, ahol pedig akár a bitument is le tudja oldani a kőről.

Ha a víz utat talál magának egy útban, mindent tönkretesz.

A víz távoltartása vagy elvezetése mellett ugyanakkor ma már nagyon fontos a víz megtartása is – leginkább tározókban. Klímaváltozás közepén vagyunk, ami az idén nyáron tapasztalt vízhiányt is okozta. Vizeink megtartására számos jó megoldás született már a világban, érdemes ezeket számba venni egy útépítésnél. Emellett áll két további fejlesztendő terület: a tartósság és az azzal szorosan összefüggő teherbírási elégtelenség is – ott is lehet még javulnunk éppúgy, mint az utazáskényelem területén.

Hogyan kell a rezilienciának megjelennie a szabályozásokban és a kivitelezésekben?

Európán belül természetesen az európai normáknak kell megfelelnünk. Egy összeurópai, valamint a külön tagállami testületek feladata folyamatosan karbantartani a szabályokat, követni velük a fejlesztéseket és a világ változásait. Ezt a MAÚT, illetve a szervezet által megbízott szakemberek végzik. A szabályozás természetesen valamelyest le van maradva a kutatásoktól.

Ha egy kutatás sikert hoz (most is éppen fejlesztünk egy minden eddiginél jobbnak ígérkező aszfaltkeveréket), évek-évtizedek telnek el, mire annak eredménye bekerülhet a szabályozási rendbe, majd onnan a köztudatba.

Hiába a 2000 éves empíria az útalapoknál, az aszfaltnál nincs ennyi tapasztalatunk. Ha pedig átcsap a szabályozás a megszokás kényelmébe, bizony lelassul az előrehaladás. Nyitottnak kell lennünk az újra, mert ez hozzásegíthet az elengedhetetlen változáshoz; a mai korhoz való alkalmazkodáshoz. Egy neves német professzor néhány éve úgy kezdte előadását, hogy felejtsük el az eddigi empíriát, mert változik a bolygónk klímája és ami működött eddig, nem fog működni a jövőben. Nem kis döbbenetet váltott ki a nagyrészt német hallgatóság körében.

Új tervezési alapelvekre van szükség, amihez kutatásokra, fejlesztésekre és sok-sok kísérleti útépítésre lesz szükség. A kutatásokkal hazánkban inkább hadilábon állunk, ugyan szerencsére az állam által támogatott kísérleti építések azért valamelyest tetten érhetőek.

Az ökológiai szempontok figyelembevétele tehát már kiemelt kérdés az útépítésben. Ebben a másodlagos nyersanyagok felhasználása, azaz a bontott vagy mart aszfalt felhasználása elsődleges fontosságú. Ráadásul e témakörben különösebb kutatásokra sincsen szükség, mivel az európai aszfaltozási kultúra már réges-régen megtette és rendelkezésre állnak a szükséges tapasztalatok.

Hazánk az újrahasznosításban látható, meglehetősen nagy lemaradásának okát – akár a környező országok tekintetében is – első sorban a jogi szabályozásban, a kialakult rossz gyakorlatban látom.

Rengeteg kutatási anyag létezik a világban, még hazánkban is készülnek aszfaltokra vonatkozóan, és talán azt sem túlzás kijelenteni, hogy a legtöbb jelenlegi útépítési problémára létezik már megoldás, mégis a teljes rendszer átalakítására volna szükség ahhoz, hogy ezek eredményeit felhasználhassuk.  Bár az európai szabályozások egyformák, az financiális és természeti adottságok, ásványkincsek miatt az utak, aszfaltok minősége jelentősen eltérhet. Tehát mindent magunkra kell formálnunk, ehhez azonban túl kell tennünk magunkat a megszokásainkon.

És persze jelen van a gazdasági kényszer is, ami nem minden esetben engedi meg a mérnökök “szárnyalását”. Németországból azt hoztam magammal, hogy ideális hármas munkamegosztás szerint egy útépítésnél – ahogy más területeken is – a mérnök mondja meg, mit kell csinálni; a gazdasági kollégáknak az a feladata, hogy megteremtsék hozzá a pénzt és elszámoljanak vele; a politikusoknak pedig az, hogy mindehhez ernyőt biztosítsanak. Ez valahogy mára megfordult, és nem csak nálunk: a politika és a bankok mondják meg, mennyi pénz van az útépítésre, sőt, ettől többet is meghatároznak; a mérnökök pedig a keretből próbálják a lehető legjobb műszaki megoldást kihozni. Sok esetben már a kiírás is helytelen, onnan pedig nagyon nehéz jó munkát végezni.

Ennek az eredménye jól látszik azon, hogy a 20. század első felében épült német autópályák 70 éven keresztül szolgálták a közlekedőket, a mai utaknál pedig ilyen élettartam fel sem merül.

Máshogyan kellene felépítenünk az útjainkat?

Minden bizonnyal valamit változtatnunk kell és ez leginkább a szemléletünk. A magasabb élettartamra való törekedés, a teljes életciklus elemzése, a megfelelő karbantartás, a műszaki szemlélet magasabb szintre való emelése, hogy csak néhány dolgot említsek, illetve hiányolom az úthasználó bevonását a rendszerbe.

Mivel az aszfalt az útpálya legfelső része, ennek hibái tűnnek fel mindenkinek, ezek azonban legtöbbször nem a rossz aszfaltkeverékre vezethetők vissza: minél lejjebb megyek az útszerkezetben, annál tartósabbnak kellene lennie. Legtartósabbnak pedig a töltésnek. Hiszen, ha a kopóréteg elhasználódik, de az alap stabil, elég csak azt cserélni. Ez filléres dolog ahhoz képest, mint amikor teljes rétegrenddel hozunk létre egy utat.

Az útalapok és így a teljes útszerkezet tartósságának emelése azonban ma szigorúan gazdasági kérdés, ahol a mérnököknek nagyon szűk mozgástér marad.

Hogyan állunk a klímaváltozás miatt rendszeressé váló extrém időjárás okozta károkkal?

Mai szabványaink, méretezéseink a kétezer éves empírián alapulnak. A rómaiak óta formálódó és tapasztalatok során csiszolódó elvek mentén készítjük például az útalapozást. Persze mondjuk a Via Appia a mai napig betölti a szerepét, amit kétezer éve építettek, ma pedig ha megépítünk egy utat – ugyan teljesen más terhelésre –, az a közelébe sem fog jutni a római út élettartamának.

Nem arról van szó, hogy elfelejtettünk építeni, hanem arról, hogy korábbi tapasztalatokon nyugvó szabványrendszerek szerint létrehozott utak egyszerűen nem felelnek meg a szélsőséges időjárási körülményeknek. Hogyan változtathatnánk ezeken a szabályokon úgy, hogy a legfontosabb szempont az út költsége?

Rövid a válasz: sehogy.

Úgy gondolom, meg kellene változtatni a szabványainkat. Ha valahol elmosta az utat egy patak, az ki fog önteni legközelebb is – és nem százévente, ahogy ma a katasztrófákkal kalkulálunk. Mára nem biztos, hogy működik a százéves visszatérési modell. Egy áradás miatt tönkrement út újjáépítésénél nem az eredetivel megegyezőt, hanem akár ötször akkora átereszt kellene építeni. És még egyszer hangsúlyozom: nem biztos, hogy ma már elegendő a víz elvezetése, fontos lenne a megtartása is. A tervezést kell hozzáigazítani a várható eseményekhez, mert katasztrófahelyzetből több lesz, mint kevesebb. Hazánkban hiányosnak érzem az ezirányú kutatásokat, pedig az új fejlesztések segíthetik reziliensebbé tenni az útjainkat.

Mennyire tudja kezelni a problémákat a jelenlegi szabályrendszer?

Megint német példát hozok, ahol nagyjából 260 szabályzás rögzíti a német útügyi normákat kereken 12 ezer oldalban, és a magyar rendszer sem sokkal kisebb. Ezekhez pedig még legalább 500 szabályozást kell hozzáigazítani. Ebből is látszik: évekbe telik, mire itt bármi megmozdul.

Látnunk kell továbbá, hogy egyáltalán nem fenntartható rendszerben működtetjük az útépítéseinket: minek építünk autópályákat, ha végül az egyre fokozódó javítási tevékenységek következtében csak a forgalmi dugók nőnek? Mielőtt az a vád érne, hogy az M1 jelenlegi helyzetéből indulok ki személyes érintettség miatt, jelezném, hogy évekkel ezelőtti, német állami vezetők előadására gondolok. Igaz, lassan mi is ott tartunk, ahol ők.

Amikor történik valami baj, azt nem a szőnyeg alá kellene söpörni, hanem kiemelni, hogy többször ne fordulhasson elő. Ok-okozat elemzésekkel juthatunk el a hibák gyökérokainak feltárásához és onnan már csak arra van szükségünk, hogy végre tanuljunk a múltból. Hadd mondjak erre is példát: M1 jobb pálya 60-106 (Tatabánya-Győr): ugye még sokan emlékszünk, hogy 1991-ben, egyéves korában mintegy 2-3 hét alatt benyomvályúsodott. Hol található ennek részletes elemzése? Maradva az M1-nél: pár évvel ezelőtt szintén hetek alatt kikátyúsodott. Vajon tisztában van-e a szakma és az útügyi adminisztráció a hibák okaival?

Ez utóbbi annál is inkább érdekes, mert annak eszkalálódásában komoly szerepet játszott a fagyvédő réteg, pedig ezt a hibát már elég régóta ismerjük.

Máshogy kellene építenünk? Igen, pl. fagyvédő rétegen nem szabad spórolni, még akkor sem, ha tudjuk, hogy az ahhoz szükséges kőanyag nem filléres dolog és korántsem végtelen a forrásunk – később viszont folyamatosan újrahasznosítható.

Évekkel ezelőtt Szicíliában találkoztam kiemelt autóutakkal, amiket nem a domborzati viszonyok, hanem a termőföld védelme és a tartósság miatt létesítettek; de megemlíthetem az osztrák S1 vagy a brüsszeli belső körút alagútban való vezetését is hasonló megfontolás okán.  Összességében azt mondhatjuk, bármilyen megoldást választunk, tartósabb utat mindenképp drágább lesz építeni, mint amit megszoktunk.

Nagyon sokatmondó Markus Oeser professzor egyik drezdai előadásának képe, amiből látszik, hogy a pályaszerkezet erősítésével hogyan lehet a használati időt 30-ról 60, vagy akár 100 évre emelni. Erről persze minden esetben a megrendelő – végső soron maga az állam – dönt, ám neki is meg van kötve a keze, hiszen őt is kötelezik a szabványok, a tervezési előírások és a rendelkezésre álló pénzügyi keretek.

Változtatni véleményem szerint kizárólag a széles utazó közönség bevonásával és csakis egy meglehetősen komoly transzparenciával lehet. Itt volna ennek az ideje, hiszen nemigen találkoztam még olyannal, aki elégedett lenne a hazai utak állapotával. Az útügyi adminisztráció, a mindenkori illetékes minisztérium nem baj, ha tisztában van azzal, hogy kinek is épül az út és milyen mélységű társadalmi, szakmai előzetes egyeztetés történt róla.

Egy példával: a legnagyobb forgalom hazánkban az M1-ről az M5-ösre tart. Miért nem az M200-as épült meg először az M1 bővítése helyett? A Dunahíd már megvan hozzá egy jó ideje.

A kritikus megjegyzések után végezetül még annyit, hogy büszkék lehetünk mai úthálózatunkra, amiről a ‘70-es években még csak álmodoztunk: nagyvárosaink szinte kivétel nélkül elérhetők autópályán vagy gyorsforgalmi úton. Persze kérdéses, hogy a hazai és európai hálózati igényeknek megfelelő bővítéseket hajtottuk-e végre az elmúlt évtizedekben, de ezzel együtt is örüljünk; ha pedig korrekciókra van szükség, azokat végezzük el mielőbb és a mai, méginkább a jövőbeli elvárások figyelembevételével.

A kivitelező társadalomnak egyetlen üzenetem lenne most: dolgozzanak az egyre hatékonyabb módszerek kidolgozásán, mert anélkül nem lesz változás.

A Pécsi Nemzeti Színház és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara között hosszú ideje kiváló kapcsolat működik, amelynek további erősítése mindkét fél számára fontos.

A találkozón szó esett a jövőbeni együttműködési lehetőségekről is. Közös cél, hogy a Kamara minél több tagja számára váljon elérhetővé a színházi élmény, és minél többen látogathassanak el a Pécsi Nemzeti Színház előadásaira.

A Színház a jövőben is örömmel folytatja az együttműködést a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával.

Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár előadásában kiemelte: a szektor jelenlegi mélypontjának egyik fő oka a régóta fennálló, egészségtelen állami megrendelés-függőség.

A 2022-ben leállított beruházások és tervezési előkészítések után a piacnak a tiszta verseny, a minőségi szempontok és a fenntarthatóság felé kell elmozdulnia. A tárca célja az integrált városfejlesztés, a barnamezős területek revitalizációja és a Masterplan-típusú tervezés elterjesztése. Külön hangsúlyt fektetnek a bérlakás- és kollégiumépítési programokra, ahol a korábbi, fejlesztési modellek helyett hosszú távon stabil, alacsonyabb hozamú struktúrára van szükség.

A lakossági és közterületi felújítások terén az államtitkárság el kíván szakadni az eddigi „alsó polcos”, pusztán szigetelésre és ablakcserére szorítkozó gyakorlattól; helyette komplex, területi fókuszú, funkcionálisan és építészetileg is értéknövelő rekonstrukciókat céloznak meg, kiemelten a társasházi állományra koncentrálva. A szabályozás terén folyamatban van az állami beruházások rendjének (ÁBTV), a közbeszerzési szabályoknak (Kbt.) és az ÉMI visszaállítása, valamint a BIM-követelmények életszerűbb integrálása a tervezésben, költségvetésben és üzemeltetésben.

Kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: az állami beruházások érdemi indulása legkorábban 2028 elejére várható, az addigi, áthidaló időszakban pedig elengedhetetlen a minőségi tervezési előkészítés, a TSZSZ megerősítése.

Mint elhangzott: feltett szándékuk az 5%-os áfa megtartása a lakóingatlan-építésnél, de ennek részletei még formálódnak.

A kkv-k hatékonysága a nagyvállalati szint mindössze 45%-át éri el

Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár rámutatott, hogy az ágazat legsúlyosabb korlátja a strukturális munkaerő- és hatékonysági hiány. A hazai termelékenység az uniós átlag 64%-a, míg a hazai kkv-k a nagyvállalati szintnek mindössze 45%-át érik el. Mivel a felnőtt lakosság közel egyharmada funkcionális készséghiánnyal küzd (PIAAC-mérés), a szakmai továbbképzéseket komoly alapkészség-fejlesztésnek kell megelőznie.

A demográfiai fogyás miatt a munkaerő-utánpótlást nem lehet kizárólag a pályakezdőkre alapozni; a vállalatoknak saját eredményük egy részét a meglévő munkavállalók képzésébe kell befektetniük.

Mintegy 7 milliárd forintos keretű programból országos tudásközpont és ahhoz kapcsolódó ágazati képzőközpont-hálózat jöhet létre, amely a korszerű, digitalizált és zöld technológiák oktatási hátterét biztosítja.

Eljött az idő, hogy felkészüljenek a cégek Ukrajna újjáépítésére

Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete meghívta a magyar vállalatokat, hogy vegyenek részt az újjáépítési és védelmi beruházásokban.

Kiemelte, hogy a károk meghaladják az 500 milliárd dollárt, ám a nemzetközi (főként Nordic) alapokból finanszírozott projekteknél a forrás már rendelkezésre áll, miközben súlyos szakemberhiánnyal küzdenek.

Ukrajnában jelenleg is szükség van azonnali újjáépítésekre, különösen oktatási és egészségügyi intézményeknél – amelyeknél a legújabb technológiákat és a moduláris építészetet alkalmazzák. Arra kérte a magyar tervezőket: bátran használják kísérleti terepnek az ukrán újjáépítést, ők ugyanis a legkorszerűbb technológiák bevezetésében érdekeltek.

Mottójuk is ezt sugallja: BULID BACK BETTER

Arra kérte az ÉVOSZ-t, gyűjtse össze azon tervező és kivitelező cégeket, amelyek a potenciálisan érdekeltek lehetnek az újjáépítésben. Mint hangsúlyozta, a tendereken való részvétel alapfeltétele lesz a jelenlegi bekapcsolódás: a megbízásokra a háborút követően már késő lesz jelentkezni.

Az első premiert, az Árgyélus királyfit szeptember 19-én a Nem élhetek muzsikaszó nélkül követte a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán. Móricz Zsigmond darabja ezúttal nem pusztán prózai előadásként kerül színpadra: a produkcióban a Mecsek Táncegyüttes és a Kacaj zenekar zenészei is közreműködnek, az előadást végigkíséri az autentikus magyar népzene és néptánc.

A történet a Nyírségben játszódik, vagyis abban a tájegységben, amely Móricz számára személyesen is meghatározó szereppe bírt: az író Tiszacsécsén született. A darab a dzsentri világ derűsebb oldalát mutatja meg, középpontjában egy duhaj, fiatal földesúrral és feleségével, illetve a házastársi évődésekből és rivalizálásból kialakuló családi bonyodalmakkal. A pécsi előadás rendezője Kis Domonkos Márk. 

Októberben egészen más vizekre evezhetnek a színházlátogatók.

Kettős életből kettős komédia a Pécsi Nemzeti Színház műsorán

Október 3-án a Kamaraszínházban mutatják be Ray Cooney Páratlan páros című bohózatát Besenczi Árpád rendezésében.

A történet alaphelyzete önmagában is meglehetősen abszurd: John Smith londoni taxisofőrnek két felesége van, Mary és Barbara, ráadásul a két asszony egymástól mindössze néhány perces autóútra lakik. A férfi kettős élete azonban egy baleset után kezd összeomlani, amikor a kórházban véletlenül rossz lakcímet ad meg. Innentől rendőrök, félreértések és egyre kétségbeesettebb magyarázkodások követik egymást.

A darab Pécs számára nem teljesen új. A Páratlan párost korábban a Pécsi Nyári Színházban is játszották, ahol telt ház és nagy siker fogadta. Most a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházába kerül át a produkció.

A rendező személye külön pécsi kapcsolódást is jelent. A Jászai Mari-díjas Besenczi Árpád a nyolcvanas években a Janus Pannonius Tudományegyetem hallgatója volt, és a Pécsi Egyetemi Színpadon is szerepelt. Később négy évig a Pécsi Nemzeti Színház társulatának tagja volt, majd a József Attila Színházban folytatta pályáját. 2010 óta a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház igazgatója.

A Cooney-bohózatot 14 éves kortól ajánlják.

Puccinihez a Pannon Filharmonikusok is csatlakoznak

Október 10-én már a Nagyszínházban lesz premier: Puccini Pillangókisasszony című operáját Juronics Tamás Kossuth-díjas, Érdemes művész rendezi.

A produkció mérete is figyelemre méltó: a Pécsi Nemzeti Színház társulata mellett közreműködik a Pannon Filharmonikusok, a színház kibővített énekkara, valamint a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum növendékei is.

A címszerepben Ferenczy Orsolya és Hanna Kim-Koo látható, Pinkertont Álvaro Zambrano és Boncsér Gergely alakítja. Az előadásban újra énekel Hunyadi Donatella, akivel a közelmúltban interjút is közültünk a bama.hu-n. Ő Suzuki szerepét alakítja. A 

A rendező Juronics Tamás nem először találkozik Puccini művével: a Pillangókisasszonyt korábban Szegeden is színpadra állította. A pécsi produkcióban azonban új társulattal és új zenei közegben dolgozik.

A vezénylő karmester Kocsár Balázs operaigazgató. A díszletet és az animációt Vízvárdi András, a jelmezeket Bianca Imelda Jeremias jegyzi.

Puccini operája több mint 120 éve van jelen az operarepertoárban, és a pécsi előadás is arra épít, ami a mű egyik legfontosabb sajátossága: a zene és a drámai történet szoros egységére. A produkció készítői szerint éppen ez teszi különleges színpadi feladattá az operát.

Madách műve is szerepel a repertoárban

A bemutatók sorát Madách Imre Az ember tragédiája című műve folytatja. 

A pécsi változatban három Ádám és három Éva szerepel. Az első párost Stauróczky Éva és Balaskó Bence, a második kettőst Bayer Fruzsina és Józsa Richárd, a harmadikat pedig Stubendek Katalin és Laklóth Aladár formálják meg. 

Lucifer szerepét Köles Ferenc játssza, az Úr hangja pedig felvételről Földes László Hobo lesz.

A szereposztásból is látszik, hogy a produkció nagyszabású társulati munka: számos színész több történelmi színben, több különböző szerepben jelenik meg, miközben a mű végigvezeti a nézőt Madách jól ismert történelmi és filozófiai színterein.

A négy produkció különböző, változatos színházi nyelveket képvisel. A Móricz-darabban a próza mellett autentikus népzene és néptánc kap hangsúlyt, a Páratlan páros a helyzetkomikumra építő angol bohózat hagyományát folytatja, a Pillangókisasszony nagy létszámú zenekari és énekes produkcióként érkezik, Az ember tragédiája pedig a magyar drámairodalom egyik alapművét állítja középpontba.

Az ősz tehát a műfaji sokszínűségről szól a Pécsi Nemzeti Színházban.

Pedig Móricz Zsigmond neve hallatán valószínűleg nem mindenkinek egy olyan este jut eszébe elsőként, ahol néhány perc után már szinte együtt mulat a színpadon lévőkkel. Ahol szól a zene, lendül a szoknya, jár a láb, és ahol az első felvonás végén az embernek tulajdonképpen egyetlen komoly kifogása marad: de kár, hogy engem nem hívtak meg erre a névnapra!

Kis Domonkos Márk rendezése már az első percekben behúz a saját világába. Mire észbe kapunk, már ismerjük a társaságot, értjük a viszonyokat, és valahogy természetesnek tűnik az is, hogy abban a házban a csend talán a legszokatlanabb vendég. Pedig a nagy mulatozás mögött azért ott van egy házasság is.

Juhász Bence Balázsa és Bayer Fruzsina Pólikája két olyan embert állít elénk, akik között egy pillanatig sem kérdés, hogy van érzelem. A probléma sokkal inkább az, hogy a szeretet mellé mindketten kaptak egy jó adag büszkeséget és makacsságot is. Kettejük adok-kapokja ezért nem egyszerű házastársi veszekedésként működik. Hol az egyiküknek adnánk igazat, hol a másiknak, máskor pedig legszívesebben mindkettőjüknek szólnánk, hogy talán most már elég lesz.

A Nem élhetek muzsikaszó nélkül humora éppen attól működik ennyire jól, hogy a helyzetek mögött rendre felismerünk valamit saját magunkból is. A sértettséget, a büszkeséget, a „csak azért sem” pillanatokat. Azt, amikor már talán mi magunk sem emlékszünk pontosan, miért haragszunk a másikra, de ha eddig kitartottunk, nehogy már éppen most engedjünk.

Szerencsére Balázs és Pólika körül akadnak elegen ahhoz, hogy ez az egész még bonyolultabb és jóval szórakoztatóbb legyen.

Unger Pálma Zsani nénije, Füsti Molnár Éva Mina nénije és Sólyom Katalin Pepi nénije remek hármasként működik. Mindhárman pontosan tudják, mennyit lehet hozzátenni egy-egy pillantással, félmondattal vagy gesztussal ahhoz a családi kavalkádhoz, amelyben természetesen mindenki tudja, mi lenne a legjobb a másiknak.

Ha már vannak figurák, akik külön megmaradnak az emberben, nekem ilyen volt Viktor is. Bartus Berci úgy találja el a karakter humorát, hogy ehhez nincs szüksége arra, hogy mindenáron vicces akarjon lenni. Az előadás ereje egyébként is sokszor ezekben az apró találkozásokban van. Nemcsak Balázs és Pólika történetét követjük, hanem egy egész közösséget kapunk köréjük, ahol mindenkinek van véleménye, mindenki beleszól valamibe, és persze mindenki egy kicsit jobban tudja, hogyan kellene élni a másik életét. És közben zajlik az élet. Hangosan, színesen, muzsikaszóval.

A Kacaj zenekar és a Mecsek Táncegyüttes jelenléte az egész előadást megkoronázza. Nem egyszerű kíséretről vagy két jelenet közé illesztett látványos betétről van szó. A muzsika és a tánc annyira természetesen simul bele az előadásba, hogy egy idő után elképzelhetetlennek tűnik nélkülük ez a világ. Mindez pedig semmit nem vesz el a színészek hozzáadott értékéből, éppen ellenkezőleg. Ettől érezzük úgy, hogy nem egy régi történetet nézünk biztonságos távolságból, hanem valami történik körülöttünk. Mintha egy kicsit mi is vendégek lennénk azon a bizonyos névnapon. Ehhez persze az is kell, hogy az előadás világa minden részletében összeálljon. Bátonyi György díszlete, Berzsenyi Kriszta jelmezei, Kiss-Balbinat Ádám zenei munkája és Kiss Gergely Dávid koreográfiája ugyanabba az irányba viszik az előadást. Megidézni egy letűnt világot úgy, hogy közben egy pillanatra se érezzük távolinak.

Móricz Zsigmond egyszer csak nem kötelező olvasmány többé. Nem egy név az irodalomkönyvből, nem egy szerző, akiről megtanultuk, mit kell tudni, hanem hús-vér emberek történetének mesélője. Olyan embereké, akik szeretnek, megsértődnek, makacskodnak, mulatnak, túl sokáig maradnak haragban, aztán valahogy mégis megpróbálnak visszatalálni egymáshoz.

A Rokonok előadással egyszer már megmutatta a Pécsi Nemzeti Színház, mennyire közel lehet hozni Móriczot a mai nézőhöz. Ott egy egészen más arcát kaptuk, a súlyosabbat, sötétebbet, keserűbbet. Most pedig itt a másik. A hangosabb. A játékosabb. A muzsikáló.

Miközben egészen más eszközökkel dolgozik, valahol ugyanoda jutunk, rájövünk, hogy ezek az emberek nem is állnak olyan távol tőlünk.

Köszönöm, Pécsi Nemzeti Színház.

A Rokonok után azt hiszem, valahogy így kell megszerettetni Móriczot.

Legközelebb azért szóljatok, ha megint lesz névnapi mulattság.

Az AVK Magyarország Kft. közösségi oldalán számolt be arról, hogy alapító tagként vesz részt az együttműködésben. A társaságot Bedegi Tamás ügyvezető képviseli, akit felkértek a Regionális Szárazgazdálkodási Együttműködés alapító tagjának. Az AVK szerint a felkérés egyszerre jelent elismerést, felelősséget és lehetőséget arra, hogy aktívan hozzájáruljanak a hazai agrárium előtt álló kihívások kezeléséhez.

A vállalat úgy látja, hogy a különböző szakterületek tudásának, tapasztalatának és szemléletének összekapcsolása olyan megoldásokat eredményezhet, amelyek nemcsak a jelenlegi kihívásokra adhatnak választ, hanem hosszú távon is értéket teremthetnek. Az AVK Magyarország ezért alapító tagként aktív szerepet kíván vállalni a fenntartható, alkalmazkodóképes mezőgazdaság megteremtésében.

Az AVK Magyarország Kft. víz-, szennyvíz-, gáz- és tűzvédelmi alkalmazásokhoz kínál szerelvényeket, idomokat, tűzcsapokat és kiegészítőket. A társaság az együttműködéshez kapcsolódó bejegyzésében kiemelte: az innováció és a fenntartható fejlődés alapja az együttműködés, ezért fontosnak tartja, hogy a különböző szakterületek szereplői közösen dolgozzanak a mezőgazdaság jövőjét érintő kihívásokon.

Jelenleg három ilyen jellegű új blokk épül hazánkban: a Visontai (Mátrai) egy 520 megawattos CCGT-blokkal bővül, míg az MVM Tisza Erőmű területén egy két blokkból álló CCGT-erőmű épül fel összesen 1000 megawattot képviselve Tiszaújvárosban. Hogy mindez nagyságrendileg mekkora súllyal bír, azt jól szemlélteti, hogy a paksi erőmű jelenlegi négy blokkjának összes teljesítménye 2000 megawatt.

A hazai energetikai projektek közül több szempontból is kiemelkedik a Mátrai Gázturbinás Erőmű fejlesztése, amelynek részleteiről a projektet kivitelező nemzetközi konzorcium egyik magyar tagjának, a Status KPRIA Zrt.-nek a vezérigazgatójával, Németh Tamással beszélgettünk.

Nem csak gázt éget: a hőt is újra munkára fogja

„Ezzel a technológiával tulajdonképpen minden hőt és gőzt újrahasznosítanak legalább egyszer” – fogalmazta meg Németh Tamás CCGT-rendszer egyik lényegi elemét, a korábbi gázerőművekhez képest megnövekedett hatásfokot.

„A gázturbina első lépésben villamos energiát termel, ugyanakkor a távozó füstgázt egy hőhasznosító kazánba vezetve majd gőzt termelve meghajt egy gőzturbinát.”

A Status KPRIA Zrt. a WEST HUNGÁRIA BAU Kft.-vel és az Elsewedy Power System Projects nevű egyiptomi céggel alkotott konzorciumban tavaly szeptemberben kezdte el a kivitelezést. Az átadást 2029-ra tervezik. „Ez az 520 megawattos blokk Magyarországon ekkora méretben elsőként képviseli a CCGT-technológiát” – mutatott rá a projekt úttörő jellegére a vezérigazgató.

Amikor nem kell áram, vissza lehet venni a teljesítményt

A projekt egyik kulcsszava a rugalmasság. „A gázturbinás erőművek egyik lényeges sajátossága, hogy teljesítményük a villamosenergia-igényhez igazítható: szükség esetén visszaszabályozhatók, majd újra felterhelhetők.”

Ezt fajta a tulajdonság a paksihoz hasonló havaria helyzetben is kulcsfontosságú lehet, akárcsak a megújuló energiaforrásokkal összefüggésben.

„Ha például egy adott időszakban a nap- vagy szélenergia miatt többlet villamos energia áll rendelkezésre, a CCGT teljesítménye visszavehető. Amikor viszont nő a fogyasztás, ismét nagyobb teljesítményre kapcsolható.” Azt is kifejtette, hogy például az atomerőművek esetében nincs meg ez a rugalmasság: ott az optimális működés egyik alapfeltétele az egyenletes teljesítmény.

Az MVM Csoport beruházására mindezeken túl amiatt is nagy szükség van, mert az ország villamosenergia-igénye folyamatosan növekszik, többek között az új ipari beruházások és a lakossági fogyasztás miatt. A tervezett 520 MW nagyságrendileg egy paksi blokk teljesítményének felel meg, így a Mátrában létrejövő új kapacitás jelentős eleme lehet a hazai rendszernek.

Sokat jelenthet Magyarországnak a korábbi üzembe állás

A Duna vízállása miatt fellépő energiaválság a projekt átfutási idejét is más megközelítésbe helyezte: az ország érdekeit szem előtt tartva az esetleges korábbi üzembe állítás lehetősége is napirenden van. „A kivitelező konzorcium megvizsgálta, hogy az Olaszországban gyártás alatt álló turbina miként állítható üzembe a teljes erőmű elkészülte előtt” – fogalmazott Németh Tamás.

Szavai szerint erre a megoldás egy ideiglenes bypass kémény lehet, amely által a gázturbina önállóan is (OCGT) működésbe hozható. A lehetőségről a kivitelező a beruházó MVM-mel egyeztet. A vezető hangsúlyozta:

a KPRIA oldaláról nincs akadálya annak, hogy a turbina érkezését és üzembe helyezését előrébb hozzák, a végső döntés azonban a megrendelő, illetve az állam oldalán születhet meg.

Szavaiból az is kiderült, a blokkba egy Ansaldo Energia GT26 típusú gázturbina kerül, amely a jövőben részben zöldhidrogén tüzelésére is alkalmas lehet. Az eszközt a világ egyik vezető erőmű gyártójaként az olasz Alsado állítja elő - illetve számos más az erőműhöz szükséges egységet is, amelyek már szintén gyártás alatt vannak.

Négy mérföldkőből hármat a tervezett határidő előtt teljesítettek

Németh Tamást a Visontán zajló építési projekt jelenlegi állásába is betekintést adott. Eszerint elkészültek az első fontos mélyépítési feladatok, zajlik a turbinasziget és a hűtőtorony alapozása, amelynek során mintegy kétszáz 25 méter hosszú cölöpöt vernek le. Hangsúlyozta, a projekt eddigi négy mérföldkövéből hármat a tervezett határidő előtt teljesített a kivitelezői konzorcium.

A következő nagy lépés a mélyépítési munkák lezárása, miközben megkezdődik a 130 méter magas hűtőtorony szerkezeti kialakítása is. 2027-ben már a magasépítés és a technológiai munkák kerülnek egyre inkább előtérbe.

A nemzetközi együttműködés pluszt hozott a projektbe

A projekt további különlegessége a kivitelezői konzorcium nemzetközi összetétele: a magyar Status KPRIA és a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. mellett az egyiptomi Elsewedy Power System Projects vesz részt a munkában. Németh Tamás elmondta, a partnereknek eleinte össze kellett hangolniuk a különböző munkakultúrákat.

„Ugyanakkor az együttműködés kezdeti összecsiszolódása nem lassította a kivitelezést, épp ellenkezőleg. A különböző tapasztalatok egymást erősítették, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a projekt a tervezett ütemezéshez képest előrébb tart.” – mutatott rá.

A KPRIA vezérigazgatója szerint a sikeres közös munka azért is fontos, mert a projekt tapasztalatai későbbi külföldi beruházásoknál is hasznosíthatók lehetnek.

A 130 méteres hűtőtoronytól a transzformátorig magyar cégek kerültek főszerepbe

Németh Tamás a projekt egyik fontos erényeként jelölte meg a magyar vállalkozások hangsúlyos szerepét. „Az építészeti és mélyépítési feladatokat kizárólag magyar cégek végzik, továbbá a technológiai munkáknál is elsősorban hazai vagy magyarországi bázissal rendelkező vállalkozásokat preferálnak.”

Különösen látványos feladatként emelte ki a 130 méter magas hűtőtorony megépítését, amelyet egy MVM tulajdonú magyar vállalat, az MVM EGI Zrt. valósít meg. A projekthez szükséges transzformátort ugyanakkor a Ganz Transzformátor gyártja Tápiószelén. A mélyépítési, alapozási és szerkezetépítési munkákban szintén magyar vállalkozások vesznek részt.

„A beruházás nemcsak egy új erőművi kapacitást hozhat létre, hanem olyan hazai szakmai tudás felépítését is szolgálhatja, amely később más energetikai projektekben használható”

– foglalta össze a magyar szerepvállalás fontosságát a vezető.

Óriási boom indult be a CCGT-építési piacon

Hogy a most megszerzett tapasztalatoknak mekkora jelentősége lehet, azt a nemzetközi piaci helyzettel támasztotta alá. Szavai szerint világszerte jelentős boom alakult ki a CCGT-erőművek építésében: ezen belül a mi kontinensünkön Nyugat- és Közép-Európában, valamint a Balkánon is több ilyen fejlesztési projekt van folyamatban. „Ráadásul az AI-adatközpontok építése berobbantotta a piacot, a villamosenergia-termelési igény sokszorosára nőtt.”

Ezt a helyzetet tapasztalatai szerint a turbinagyárak túlterheltsége is jelzi.

„Rengeteg megrendelésük van, kvázi már azért is fizetni kell, hogy ajánlatot kapjunk egy ilyen eszközre, és többéves az átfutási ideje a turbina-beszerzéseknek.”

Az energiatárolók terén is komoly szerepük lehet

A fent leírt piaci folyamatot igyekeznek meglovagolni: júliusban írtunk arról, hogy a szintén a Mészáros Csoporthoz tartozó Status Energy Skopje d.o.o. egy szerződéskötés által belépett Észak-Macedónia energiarendszerének továbbfejlesztésébe. Emellett Németh Tamás arról is beszámolt, hogy Csehországban egy CCGT-erőmű közbeszerzési eljárásában sikerült bejutniuk a második fordulóba.

Ugyanakkor a vállalat egy szélesebb portfoliót is képes átfogni az erőművek kivitelezése mellett. Többek közt a megújuló energiák integrációjához szükséges energiatárolók építésében is van tapasztalatuk. A Status KPRIA 2025-ben adta át Litéren a nátrium–kén (NaS) technológián alapuló energiatárolót 750 kW teljesítménnyel és 4350 kWh kapacitással.

„Mi a többséggel ellentétben nem a lítiumos akkumulátorokkal dolgozunk, hanem a nagyobb, hosszabb tárolási kapacitással bíró akkumulátorok telepítését próbáljuk erősíteni Magyarországon”

– jegyezte meg ezzel kapcsolatban a vezérigazgató.

A szakemberek jelentik a legfontosabb láncszemet

A leendő projektek és a piaci célok szempontjából nem csak a megszerzett tapasztalatoknak, hanem a cégnél összecsiszolódó munkaerőnek is óriási jelentősége van. „Egy fiatal, jól képzett szakembergárda állt össze” - hangsúlyozta Németh Tamás.

„Többek közt olyan, másodgenerációs energetikus kollégáink vannak, akiknek a szülei részt vettek a hazai erőműépítésekben (Paksi Atomerőmű, Dunamenti, Kispesti, Bakonyi, Lőrinci Erőművek), így családi hagyományként hozzák az elhivatottságukat. Ugyanakkor arra is büszkék vagyunk, hogy eddig nemzetközi cégeknél dolgozó sikeres szakembereket sikerült hazacsábítani és meggyőzni arról, hogy csatlakozzanak hozzánk ebben a projektben. Tehát ebből a szempontból is elmondható, hogy van perspektíva a cégben.”

Németh Tamás aláhúzta, a magyar szakembergárda és a most megszerzett referencia olyan tudásbázist hozhat létre, amelyre a későbbiekben külföldi munkákat és további nagy léptékű hazai projekteket is lehet építeni. „Ezzel a referenciával többek közt akár a paksi bővítés szekunder körének kialakításában is részt tudunk majd vállalni” – hívta fel a figyelmet. (A szekunder kör az atomerőmű hagyományos, nem nukleáris berendezéseit magába foglaló, zárt vízköre, amely a reaktorban megtermelt hőenergiát ténylegesen villamos energiává alakítja – a szerk.)

A vezérigazgató – aki maga is személyes tapasztalatokkal bír, miután részt vett a 2011-ben átadott, kombinált ciklusú gönyűi erőmű építésében – külön kiemelte, hogy ebben az iparágban fokozott jelentősége van a szürkeállománynak.

„Nagyon magas szintű tudásbázist kell kialakítanunk, mert ez egy más színvonal, nem pusztán klasszikus építőipari projektekről van szó. Az energetikában azt szoktuk mondani, hogy az építőiparosok centiméterben mérnek, mi pedig milliméterben!” Zárásként úgy összegzett, a mostani visontai projekt egyik fő feladata éppen ezeknek a sokfelől érkező egyéni referenciáknak és tapasztalatoknak az összegyúrása.

1883. szeptember 21-én mutatták be először Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét a Nemzeti Színházban, Paulay Ede rendezésében. Ennek az ősbemutatónak az évfordulójához kapcsolódva ünnepeljük minden év szeptember 21-én a magyar dráma napját.

Az emléknap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a magyar drámairodalom és színházművészet értékeire, valamint ösztönözze új magyar színpadi művek születését.

A Pécsi Nemzeti Színház számára kiemelten fontos, hogy a magyar drámairodalom alkotásai újra és újra életre keljenek színpadainkon. Repertoárunkban klasszikus és kortárs magyar művek egyaránt helyet kapnak, hogy történeteik, gondolataik és kérdéseik a ma közönségét is megszólíthassák.

Az idei évadban különösen szép jelentőséget kap számunkra ez a nap: 142 évvel az ősbemutató után Madách Imre remekműve, Az ember tragédiája a Pécsi Nemzeti Színház Nagyszínházának színpadán is megelevenedik.

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA

Bemutató: 2026. október 24.
Helyszín: Nagyszínház

Jegyek még kaphatók:
https://pnsz.jegy.hu/program/az-ember-tragediaja-191691

Az előadásról bővebben:
https://www.pnsz.hu/szindarab/az-ember-tragediaja/535

Ma a magyar drámát ünnepeljük – hamarosan pedig közönségünkkel együtt találkozhatunk a magyar drámairodalom egyik legnagyobb klasszikusával.

Az előadásban megjelenő kézirat a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye állományában található.

Az előadás a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és az MTA Könyvtár és Információs Központ bicentenáriumára meghirdetett „Magyar Tudomány Éve a színházban” program keretében valósul meg.

Ezt a lehetőséget kínálja a HOMEINFO Építőipari, Faipari és Kertépítő Mester Workshow (ÉMW), amely 2026. október 16-17-én, a budapesti BOK Csarnokban várja a szakembereket. A rendezvény 16.000 négyzetméteren, több mint 120 kiállítóval, 150-nél több márkával és több mint 50 szakmai előadással készül.

A Workshow-n nemcsak megismerkedni lehet a legújabb szerszámokkal, anyagokkal és technológiákkal, hanem gyakorlati környezetben is lehetőség nyílik a tapasztalatszerzésre. Egy kivitelező, egy művezető, egy szakember vagy akár a cégvezető más-más szempontból figyelhet ugyanarra a megoldásra, a közös látogatás során azonban ezek a tapasztalatok összeadódhatnak.

A tapasztalat fontos, de önmagában nem mindig elég

Az építőiparban, a faiparban vagy a kertépítésben a szakmai tapasztalat pótolhatatlan. Egy rutinos szakember pontosan tudja, mire kell figyelnie egy munkafolyamat során, milyen hibákat érdemes elkerülni, és hogyan lehet egy váratlan helyzetet megoldani. Közben azonban folyamatosan változik az a környezet, amelyben dolgozik.

Új gépek és szerszámok jelennek meg, fejlődnek a mérési és tervezési lehetőségek, változnak az anyagok és technológiák, és egyre több olyan megoldás válik elérhetővé, amely néhány éve még nem volt része a mindennapi munkának.

A naprakész szakmai tudás ezért nemcsak a pályakezdők számára fontos. A tapasztalt szakembereknek ugyanúgy szükségük lehet arra, hogy megismerjék az új eszközöket, technológiákat és munkamódszereket, különösen akkor, ha ezek a mindennapi munkafolyamatokra vagy a kivitelezés hatékonyságára is hatással lehetnek.

A gyakorlati tudás ott kezdődik, ahol a katalógus véget ér

Az új technológiákat és eszközöket nem elég katalógusból vagy termékismertetőből megismerni. A gyakorlati tudás akkor válik igazán értékessé, amikor a szakember látja, hogyan működik egy eszköz vagy technológia valódi munkakörnyezetben, kérdezhet róla, és lehetősége van kipróbálni.

Egy szerszámot kézbe venni, egy technológiát működés közben látni vagy egy tapasztalt szakembertől kérdezni egészen másfajta tudást ad, mint egyszerűen elolvasni róla egy ismertetőt. A személyes tapasztalat abban is segíthet, hogy egy vállalkozás könnyebben mérlegelje, egy új megoldás hogyan illeszthető be saját munkafolyamataiba.

A Workshow ezt a gyakorlati megközelítést helyezi a szakmai találkozás középpontjába. A résztvevők a kiállított termékek és technológiák mellett szakmai előadásokon is tájékozódhatnak, így egy helyen szerezhetnek elméleti és gyakorlati tapasztalatokat.

A megszerzett tudás a vállalkozásban is hasznosulhat

Egy cég szakmai fejlődése nem kizárólag az egyes munkatársak ügye. Ha egy csapat naprakészebb tudással rendelkezik, az a munkaszervezésben, a kivitelezés minőségében és az új megoldások bevezetésében is megjelenhet.

Éppen ezért érdemes a továbbképzést nem egyetlen munkatárs feladataként kezelni. Ami az egyik kollégának egy új gép vagy technológia miatt érdekes, az egy másik munkatársnak a munkafolyamat vagy a hatékonyság szempontjából lehet fontos. A közös tapasztalatszerzés pedig lehetőséget ad arra, hogy ezek a különböző szempontok a későbbi munkában is összeérjenek.

Egy közös szakmai nap így nem pusztán a kiállítók és termékek megismeréséről szólhat. A csapat tagjai kérdezhetnek, kipróbálhatnak és tapasztalatokat gyűjthetnek, majd az eseményen szerzett ismereteket saját munkájuk során is hasznosíthatják.

Az esemény médiapartnere a Magyar Építők. Jegyek ITT elérhetők. 

Az elismerés odaítéléséről a Pécsi Nemzeti Színház prózai társulatának tagjai titkos szavazással döntenek. A szavazásban azok a művészek vehetnek részt, akik legalább egy éve tagjai a társulatnak, míg a díjra olyan kolléga választható, aki legalább három éve a Pécsi Nemzeti Színház társulatának tagja.

Sólyom Katalin immár második alkalommal nyerte el a Szendrő József-díjat.

Az elismerést Lipics Zsolt, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója adta át szeptember 19-én, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című előadás bemutatójának végén.

A díjátadó különösen szép lezárása volt az estének: a Pécsi Nemzeti Színház 2026/2027-es évadának második bemutatója, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül nagy sikerrel debütált a Nagyszínházban.

Erre az igényre kínál magas színvonalú megoldást a VIASTEIN Kft., amely hosszú évek óta a hazai térkőgyártás meghatározó szereplője. A márka számos városi tér, közterület, ipari beruházás és lakóingatlan burkolataként bizonyított már.

A minőség, amely hosszú távon is megtérül

A kültéri burkolatok esetében az egyik legfontosabb szempont a tartósság. Az időjárás, a fagy, az UV-sugárzás és a folyamatos igénybevétel olyan kihívások, amelyeknek csak magas minőségű termékek képesek hosszú éveken át ellenállni.

A VIASTEIN előnyei: 

- a tartósabb szín- és felületvédelem,
- a könnyebb tisztíthatóság és
- a változatos felhasználás, pl. járda, terasz, kert, udvar, parkoló, közterület térkövezésére is alkalmazható. 

A forgalmazó idén nyáron mutatta be új termékcsaládját, a VIASTEIN LUX-ot, amely egyedi technológiával készült felületkezelésével a luxus kategóriát képviseli szortimentjében. A kollekció komplett designrendszerekben, változatos méretekkel és felületekkel érhető el.

Ahol a megjelenés és a tartósság találkozik

A VIASTEIN fejlesztéseinek köszönhetően a LUX burkolatok nemcsak esztétikusak, hanem ellenállóak is, így hosszú távon megőrzik megjelenésüket és műszaki tulajdonságaikat. Ez különösen fontos olyan beruházásoknál, ahol a fenntartható üzemeltetés és az alacsony karbantartási igény is szempont.

A díszburkolat különleges felületi kialakításaival elegáns, letisztult megjelenésű, a korszerű gyártástechnológia pedig magas kopásállóságot és időtállóságot biztosít.

A CleanProtect technológia a LUX egyik fontos ismérve

A VIASTEIN LUX díszburkolatok felületének védelmét a CleanProtect technológia garantálja, amely az időjárás és a környezeti hatásokkal szemben ellenállóvá és könnyen tisztíthatóvá teszi a terméket.

A burkolat két különlegessége:

-a gyártás során utólagos felületmegmunkáláson esik át,

- a gyártás utolsó fázisában impregnálóréteg kerül a kövek felületére (Clean Protect), amely elzárja a beton pórusait, így biztosítja a védelmet.

A CleanProtect technológia

• kiemeli a burkolat színeit,
• védi a felületet a szennyeződésektől,
• segíti a gyors felületi vízelvezetést,
• hozzájárul a tartósabb, esztétikus megjelenéshez.

Vagyis nem pusztán arról van szó, hogy „szebb a térkő”, hanem a látvány és a felületvédelmi technológia együtt alkotja a LUX termékélményt.

A LUX díszburkolatok egyik legnagyobb előnye a sokoldalúság. Megjelenése méltó választássá teszi reprezentatív közterek, vállalati környezetek, irodaházak vagy intézmények burkolataként, ugyanakkor ugyanez az elegancia egy családi ház környezetében is érvényesül.

„Általában az építőmérnök hallgatók közül még sokan nem tudják, hogy mit szeretnének, ami teljesen rendben van” – húzta alá Kerékgyártó Attila. „Ne csodálkozzatok, ha azt az óriási perspektívát, amit a mérnöki szakma kínál, több évbe telik, mire át tudjátok látni.”

Úgy fogalmazott, ez a szakma egyszerre hatalmas és csodálatos. „Emiatt is jelentős, hogy Magyarország legnagyobb mélyépítő vállalatát ismerhetitek meg ezeken a napokon: ráadásul nemcsak itt az előadóteremben, hanem kint a munkaterületen is” – hangsúlyozta az elnök, aki a világszerte több mint 3500 munkavállalót foglalkoztató cégcsoportot a számok mentén is bemutatta a hallgatóknak.

Az idei szabadegyetemen hangsúlyt kap a Duna Group egyre erősödő nemzetközi szerepvállalása, amelynek részleteiről a nap következő előadójaként Tompos Attila beszélt. A nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgató a négy országban – Lengyelországban, Romániában, Csehországban és Szlovákiában – zajló tevékenységek közül elsősorban a lengyelországiakat emelte ki, amelyek jelenleg a legjelentősebb volument képviselik.

A nemzetközi jelenlét egyik legjelentősebb és legösszetettebb példájaként szintén a nyitó szekcióban adott összegzést Jászberényi Tamás a GED Africa projektről. A Duna Aszfalt Zrt. igazgatósági tagja rámutatott,

csak kevesek számára világos, hogy Afrika mekkora lehetőségeket rejt; ugyanakkor azt is bemutatta, hogy a Kongóban és Zambiában pilot projektként megvalósuló fejlesztés feltételeinek megteremtéséhez milyen rendkívüli erőfeszítésekre van szükség az afrikai körülmények között.

A nyitó nap folytatásában Vass Imre, a Duna Aszfalt BIM termelési vezetőjeként a társaság InfraBIM szekcióját mutatta be. A Duna Aszfalt technológiai területét Rosta Szabolcs, innovációs főmérnök, valamint Gerencsér Máté és Csernusné Dr. Justh Nóra ismertette meg a hallgatókkal; akik ugyanakkor munkavédelmi oktatásban is részesültek.

A szabadegyetem szervezőjeként Kincses Péter a rendezvény egyik fő céljaként azt adta meg, hogy a hallgatók láthassák az általuk tanultak megvalósulását a gyakorlatban. A Duna Group Szabadegyetemen immár több száz hallgató vett részt, akik közül sokakkal ma is élő a kapcsolat az iparág kereteiben. Az idei szabadegyetem középpontjában az ország jelenlegi legnagyobb infrastruktúra-fejlesztéseként a mohácsi híd áll: a pénteki nap a helyszínen szervezett bejárásokkal és előadásokkal telik.

A résztvevők a 2,3 kilométeres családi gyaloglástól az 5 és 10 kilométeres távokon át egészen a klasszikus, 42,2 kilométeres maratonig válogathatnak a lehetőségek között. A 14 kilométeres futam és a félmaraton rajtlistája már hetekkel ezelőtt betelt, a királykategóriára - egyéniben, valamint a kétfős Powerade Páros Maratonban és a négyfős Tolle Mini Trappista Maratonstafétában - még nyitva áll a jelentkezés.

A tájékoztatás szerint az esemény mérete és a külföldi futóturizmus volumene 2023 óta közel a duplájára nőtt, a külföldről érkezők kiemelt forgalmat generálnak a turisztikai szektor számára. Tavaly a futókkal és kísérőikkel együtt közel 100 000 ember fordult meg a Pázmány Péter sétányon felépített fesztiválközpontban. Az idei adatok alapján is hatalmas tömegre számítanak: a rajtnál a világ több mint 120 országából érkező külföldi futók és Magyarország 1100-nál is több településének indulói találkoznak.

Rejtélyes betegség

Az Alzheimer-kórról a tünetek alapján csak valószínűségi diagnózist lehet alkotni, a szövettani vizsgálat ad biztos eredményt. A betegség pontos oka nem ismert, többnyire nem egy tényező idézi elő. A kiváltó okok között lehet genetikai hajlam, amit jelez, ha a családban korábban már előfordult ilyen betegség. E mellett a szakirodalom többnyire 14 rizikófaktort azonosít, köztük a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a depressziót, az alkoholt, a dohányzást, az elhízást, a szellemi és fizikai aktivitás hiányát, a szociális kapcsolatok elapadását - ismertette Hidasi Zoltán. A betegség progresszív, idővel rosszabbodik, ám ennek a folyamatnak az ütemét nehéz megjósolni: van amikor évtizedekig elhúzódik, és van, amikor évek alatt súlyos állapotba kerül a beteg - tette hozzá.

Sokat tehetnénk a megelőzésben 

Az Alzheimer-kórnak jelenleg nincs hatékony gyógyszeres kezelése. Ezért is fontos a betegség minél korábbi diagnosztizálása, hiszen a kockázatok ismeretében megelőzhető, illetve jelentősen lassítható a demencia. Az egészséges életmód, a cukorbetegség és a magas vérnyomás megfelelő kezelése sokat javíthat a beteg életminőségén - hangsúlyozta a Semmelweis Egyetem docense. A szellemi hanyatlás kialakulásában esetenként hormonális eltérés vagy valamilyen hiánybetegség, például vitaminhiány is szerepet játszhat, így akár a B12-vitamin is számottevően javíthat a beteg állapotán. A tünetek megjelenésekor elsőként a háziorvost kell felkeresni, és az ő döntése alapján következhet a neurológiai, pszichiátriai szakellátás - mondta Hidasi Zoltán.

65 év felett ugrásszerűen nő a betegek száma

Melcherné Kázár Ágnes Eszter háziorvos, a Feledhetetlen Alapítvány vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a magyar lakosság milliós nagyságrendben érintettje a demenciának betegként vagy családtagként, 65 évtől az életkor emelkedésével gyorsan nő a betegek aránya a korosztályban, a 80 felettieknek akár 30-40 százaléka is demens lehet. A nemzetközi felmérések szerint a betegség 45 százalékban megelőzhető vagy jelentősen késleltethető. A demencia megelőzéséért nemcsak időskorban lehet tenni. Fiatalkorban fontos egyrészt az egészségtudatos életmódra nevelés, másrészt a neuroplaszticitás, az idegsejtek rugalmasságának, fejlődőképességének javítása magas szintű oktatással. Felnőttkorban egyrészt az elsődleges megelőzés, az egészséges táplálkozás, mozgás, stresszmentes életmód, alkohol mellőzése, másrészt a másodlagos megelőzés, a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség megfelelő kezelése csökkentheti a demencia kockázatát, amely ezek szövődménye lehet.

Kevés az állami segítség, a terhek a családokra nehezednek

Magyarországon többnyire késői a betegség diagnosztizálása, jellemzően középsúlyos-súlyos stádiumban ismerik fel, hogy milyen betegséggel állnak szemben - mondta a szakember. A demencia középsúlyos eseteinél a beteg önellátásra minimális segítséggel képes, azonban a háztartása viteléhez, pénzügyei kezeléséhez mindenképpen segítséget igényel. Súlyos esetekben már az önellátást is segíteni kell, mert a táplálkozás, tisztálkodás sem megy egyedül. Magyarországon ennek az állapotnak a terheit túlnyomórészt a családok viselik, nagyon kevés az állami segítség. Ez elfogadhatatlan - mondta. Magyarország két évtizede elfogadta az ENSZ fogyatékosságügyi egyezményét, amely szerint a kognitív funkcióvesztés fogyatékosság. Ám, a magyar jogszabályok nem ennek megfelelően kezelik a demens betegek otthoni ápolását. Miközben a hozzátartozók gyakran munkahelyüket is feláldozva gondoskodnak a betegről, legfeljebb havi 50 ezer forint ápolási díjat kaphatnak, jövedelemalapú ápolás díjat nem, hiszen a demencia Magyarországon nem számít fogyatékosságnak - ismertette a szakember.

Nincsen még stratégia a helyzet kezelésére

Melcherné Kázár Ágnes Eszter arra hívta fel a figyelmet: Magyarországon nincs átfogó demenciastartégia és nincs demenciaregiszter. Mindehhez az első lépés a demencia népegészségügyi prioritássá emelése és a kognitív funkciózavar fogyatékosságként való elismerése. A 2030-ig szóló "Van értELME!" program az előző kormány idején, 2023-ban jelent meg. 2024 márciusában azt közölték, rövidesen a kormány elé kerülhet, ám nyilvánosan hozzáférhető, elfogadott program, költségvetés, ütemterv és mérhető eredmények nem ismertek. Az évekkel ezelőtt bejelentett Nemzeti Demencia Programból eddig semmi nem valósult meg - közölte a Feledhetetlen Alapítvány vezetője.

A kivitelezők számára egy új technológia vagy szerszám értéke elsősorban akkor derül ki, amikor működés közben is látható. Az október 16.-17-én a budapesti BOK Csarnokban (korábbi Syma-csarnok - a szerk.) rendezendő HOMEINFO Építőipari, Faipari és Kertépítő Mester Workshow 2026 ezért a hagyományos kiállításnál nagyobb hangsúlyt helyez a gyakorlati tapasztalatszerzésre - hangsúlyozza a HOMEINFO lapunkhoz eljuttatott közleménye.  

A látogatók ennek köszönhetően működés közben ismerhetik meg a legújabb gépeket, szerszámokat, építőanyagokat és kivitelezési megoldásokat, közvetlenül kérdezhetnek a gyártók és forgalmazók szakembereitől, és olyan információkat szerezhetnek, amelyek a mindennapi munkában is hasznosíthatók.

Hozzáteszik, a rendezvény egyben fontos találkozási pont is: lehetőség nyílik új beszállítók, partnerek és szakmai kapcsolatok megismerésére.

16 000 négyzetméteren, három csarnokban

A 2025-ös sikeres rendezvény után 2026-ban tovább bővül a Workshow, amely idén a Magyar Építők ügynöksége, a BC COMM médiatámogatásával valósul meg. A BOK Csarnok három csarnokában, összesen 16 000 négyzetméteren több mint 150 kiállító és 150-nél is több ismert márka mutatkozik be.

Az építőanyagoktól és szerszámoktól a gépeken, burkolati és nyílászáró megoldásokon át a bútor- és faipari, valamint kertépítő technológiákig számos, a kivitelezők mindennapi munkájához kapcsolódó terület képviselteti magát.

A kiállítást több mint 50 szakmai előadás egészíti ki, amelyek aktuális piaci és technológiai ismeretekkel, valamint gyakorlati tapasztalatokkal segítik a látogatókat.

Új szereplő a Workshow-n: a kertépítő szakma

Az idei rendezvény egyik fontos újdonsága, hogy a kertépítés is teljes értékű része lesz a Workshownak.

Az épület és környezete egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz. A kültéri burkolatok, térkövek, kerítések, pergolák és egyéb kertépítési megoldások sok projektben ugyanúgy a kivitelezés részét képezik, mint maga az épület.

A bővítésnek köszönhetően a kertépítők, tájépítészek, kültéri projekteken dolgozó kivitelezők és az építőipar más szakemberei is új termékekkel, technológiákkal és piaci szereplőkkel találkozhatnak.

Kinek érdemes ellátogatni?

A Workshow elsősorban azoknak szól, akik a gyakorlatban dolgoznak:

generálkivitelezőknek, kőműveseknek, burkolóknak, ácsoknak, tetőfedőknek, festőknek, szárazépítőknek, gépészeti és szakipari, valamint kertépítési területeken dolgozó szakembereknek, épületasztalosoknak és bútorasztalosoknak.

Ugyanakkor hasznos lehet kereskedőknek, tervezőknek, oktatóknak és szakmai képzésben részt vevő tanulóknak is, különösen azoknak, akik új eszközöket, technológiákat vagy beszállítókat keresnek.

Két nap a szakma jelenéről és jövőjéről

A HOMEINFO Építőipari, Faipari, Kertépítő Mester Workshow 2026. október 16–17-én várja a szakembereket a BOK Csarnokban (1146 Budapest, Dózsa György út 1.).

Két nap, amely alatt nemcsak meg lehet nézni a szakma újdonságait, hanem ki is lehet próbálni azokat, kérdezni lehet a gyártóktól, szakmai előadásokat hallgatni és személyesen találkozni a piac szereplőivel.

További információ ezen a linken érhető el.

Felhívásunk nyitott: várjuk mindazon szakmai szervezetek, intézmények és alkotóközösségek csatlakozását, amelyek készek velünk együtt kimondani: Legyen a színház: Tér a művészetnek, biztonság mindannyiunknak.

A színház különös világ. Bizalomra épül. Arra a pillanatra, amikor a színész rábízza magát a rendezőre, a rendező a társulatra, a társulat pedig egymásra. Próba közben közel engedjük magunkhoz a másikat – olykor fizikailag, máskor érzelmileg –, mert enélkül aligha születhetne meg az a közös alkotás, amelyet végül előadásnak nevezünk. Éppen ezért különösen súlyos, amikor valaki ezzel a bizalommal él vissza.

Az elmúlt években számos történet került nyilvánosságra a magyar színházi életből hatalommal való visszaélésről, megalázásról, kiszolgáltatottságról, verbális, lelki vagy fizikai bántalmazásról. Az elmúlt időszakban Lovas Rozi, Molnár Áron, Szinetár Dóra, Gregor Bernadett, Balsai Móni, Hevér Gábor és mások is megszólaltak a témában, saját tapasztalatokról vagy a szakma felelősségéről beszélve. Korábban Sárosdi Lilla kiállása indított el olyan párbeszédet, amelynek hullámai máig érezhetők. Különböző emberek. Különböző történetek. Különböző világlátás. És éppen ebben rejlik a lényeg. Az abúzus nem világnézeti kérdés.

Az abúzus súlyát nem az határozza meg, hogy hol történik, kit érint, vagy milyen szakmai, emberi, világnézeti különbségek választanak el bennünket egymástól. Az emberi méltóság tisztelete közös alap kell, hogy legyen – olyan mérce, amely minden színházban, minden társulatban és minden alkotói közösségben ugyanazt jelenti.

A megalázás, a félelem és a kiszolgáltatottság mindenkit egyformán sebez. Éppen ezért az ilyen helyzetek megítélésében sem lehet különbséget tenni: ugyanazzal a figyelemmel, felelősséggel és következetességgel kell fordulnunk minden érintett felé.

Ebben nem lehetnek kivételek. Csak emberek, akiknek a méltósága egyformán fontos.

A Magyar Teátrumi Társaság eddig is következetesen azt képviselte, hogy minden olyan esetet, amelyben felmerül az abúzus vagy a hatalommal való visszaélés gyanúja, komolyan kell venni.

Az érintetteket meg kell hallgatni, a körülményeket fel kell tárni, a tényeket meg kell ismerni, és ahol felelősség állapítható meg, ott annak következménye sem maradhat el. Ezt képviseltük korábban, és ezt fogjuk képviselni a jövőben is.

Ugyanilyen fontosnak tartjuk azonban, hogy a nyilvánosságban megfogalmazott vád önmagában ne váljon ítéletté. Az áldozatok védelme, a megszólalók komolyan vétele, az ártatlanság vélelme és a tisztességes vizsgálat nem egymással szemben álló követelmények.

Ugyanannak a felelős szakmai magatartásnak a részei.

A színházi világ hierarchikus közeg. Mindig is az volt. Rendező és színész, mester és növendék, igazgató és társulati tag között szükségképpen létezik alá-fölérendeltség. De a művészi tekintély nem jelenthet korlátlan hatalmat. A próbaterem szabadsága nem adhat felmentést a másik ember méltóságának megsértésére. És sem a tehetség, sem az életmű, sem a szakmai rang nem írhatja felül azokat a határokat, amelyek egyik embert a másiktól elválasztják. Talán ideje, hogy a magyar színházi szakma ne csak akkor beszéljen minderről, amikor már megtörtént a baj.

Közös szakmai minimumra van szükségünk.

Olyan alapelvekre, amelyek nem egy-egy botrány nyomán születnek, és nem változnak attól függően, hogy éppen kiről van szó. Olyan eljárásrendre, amely egyértelművé teszi, hová fordulhat az, akivel szemben átléptek egy határt, hogyan vizsgálható ki egy bejelentés tisztességesen, és milyen garanciák illetik meg az ügy valamennyi érintettjét.

Ehhez azonban beszélnünk kell egymással.

Ezért a Magyar Teátrumi Társaság párbeszédre és közös munkára hívja a magyar előadóművészeti élet szakmai és érdekképviseleti szervezeteit, intézményeit, alkotóit, valamint mindazokat, akik az elmúlt években felemelték szavukat az abúzus ellen.

Nem szükséges mindenben egyetértenünk. Nem kell ugyanazt gondolnunk a színházról, a kultúrpolitikáról vagy akár az ország dolgairól. Nem kell ugyanarra szavaznunk. Nem kell ugyanazokat a közéleti ügyeket képviselnünk. A színházi élet sokszínűsége természetes – és jó, hogy az. De vannak kérdések, amelyekben nem húzódhat közöttünk politikai választóvonal. Az emberi méltóság ilyen.

Ezért kezdeményezzük, hogy a szakmai szervezetek közösen kezdjenek munkát egy, a magyar előadó-művészeti terület egészére alkalmazható szakmai ajánlás és eljárásrend kialakításán az abúzus megelőzésére, jelzésére és kivizsgálására. Beszéljük meg közösen, hol húzódnak azok a határok, amelyeket sem rendezői módszerre, sem művészi szabadságra, sem intézményi hierarchiára, sem egy nagy életműre hivatkozva nem lehet átlépni.

Teremtsünk olyan közeget, amelyben egy pályakezdőnek nem kell választania a hallgatás és a pályája között. Ahol egy társulati tag tudja, hogy van kihez fordulnia. Ahol a bejelentés nem jelent automatikus ítéletet, de a hallgatás sem söpri a szőnyeg alá a történteket. És legyen bátorságunk ugyanazzal a mércével mérni mindenkit.

Mert hiteltelenné válik minden kiállás az abúzus ellen, ha csak akkor vagyunk érzékenyek rá, amikor az eset a velünk szemben álló közösségben történik. Ha egy történet súlyát az határozza meg, hogy politikailag kényelmes-e beszélni róla, akkor az áldozat helyét előbb-utóbb átveszi a politika. Ezt nem engedhetjük.

A színház története tele van nagy mesterekkel, nagy egyéniségekkel, szenvedélyes próbákkal és olykor kegyetlen alkotói módszerekkel. Sokáig természetesnek fogadtunk el olyan mondatokat, gesztusokat és helyzeteket is, amelyeket ma már másként látunk. Nem azért, mert a színház gyengébb lett. Hanem mert közben talán többet tanultunk az emberi méltóságról.

A színházban estéről estére történeteket mesélünk emberekről. Szeretetről, hatalomról, kiszolgáltatottságról, árulásról, felelősségről. Furcsa volna, ha mindazt, amit a színpadon olyan pontosan felismerünk, a saját falaink között nem akarnánk észrevenni.

Ezért hívunk most minden szakmai szervezetet közös gondolkodásra.

Ne egymás ellen. Ne egy újabb kulturális vagy politikai vita kedvéért. Hanem azért, hogy egyszer eljuthassunk oda, amikor egy fiatal művésznek már nem azt mondjuk: „ilyen a színház”.

Hanem azt: „A színház: Tér a művészetnek, biztonság mindannyiunknak.”

Magyar Teátrumi Társaság

A Festetics-kastélyban a rendezvényt a Boombatucada ütőegyüttes lendületes előadása indítja. Ezen az éjszakán mind az öt állandó tárlat megtekinthető lesz: a Főúri enteriőrkiállítás, a Hintókiállítás, a Főúri utazások, úti kalandok című kiállítás, a Vadászati kiállítás és a Történelmi Modellvasút-kiállítás.

A főúri enteriőrök termeiben korhű ruhába öltözött vezetők kíséretében fedezhetik fel az érdeklődők a Festetics család egykori otthonát. A csoportok 10–15 percenként indulnak, az utolsó vezetés 22 órakor kezdődik. A Vadászati kiállításon virtuális lőtér is kipróbálható, ahol valósághű lézeres puskákkal tehetik próbára ügyességüket a résztvevők.

A képzőművészet is szerepet kap a délután és az este folyamán. 17 és 19 óra között a Művészeti Műhely „Hordható művészet” workshopján gyermekek és felnőttek készíthetnek egyedi linómetszeteket, amelyeket saját pólóra, vászontáskára vagy más textíliára nyomtathatnak. Az Amazon Ház Látogatóközpont rendezvénytermében ugyanekkor a KOCKA kiállítás mutatja be az építőkockák kreatív felhasználásának lehetőségeit.

A kastélyparkban a zenélő szökőkút félóránként víz- és zenejátékkal kel életre. Mindezek mellett 17 és 19 óra között a Történelmi Játszóház közreműködésével kézműves foglalkozásokon vehetnek részt a családok, emellett lovasbemutatók is színesítik a kínálatot. Az első 25 gyermek világítós vattacukrot kap ajándékba.

19:30-kor a kastély erkélyéről Kardos Eszter, Nagy Katinka, Németh Bálint, Horváth Szilárd és Horváth Attila ad koncertet. A keszthelyi eseménysorozatot 23 órakor fényjáték zárja.

Esti kalandok Fenékpusztán

A Fenékpusztai Majorságban 17 órától lovas fogatozással veszi kezdetét a Múzeumok Őszi Éjszakája. A résztvevők a Fenyves allén tehetnek kora őszi kocsikázást, a fogatok 19 óráig félóránként indulnak.

19 órától a Balaton Vonósnégyes erkélykoncertje teremti meg az este zenei hangulatát, majd 20 órakor különleges tárlatvezetés kezdődik a majorságban.

A fenékpusztai eseményeket 21:30-tól fáklyás séta zárja a római kori erőd maradványainál. A résztvevők fáklyafényben járhatják be a területet, miközben megismerhetik az egykori erőd történetét. A lovas fogatozás előzetes regisztrációhoz kötött a fenekpusztaimajorsag@nof.hu e-mail-címen.

A programváltoztatás jogát a szervezők fenntartják.

A díjjal, amely pénzjutalommal is jár, azokat a harminc év alatti művészeket jutalmazzák, akik korosztályuk legjobbjai között is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak.

Az elismerést a zsűri tagjai és a kategória társalapítója, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese, Ginzer Ildikó adta át a negyven jelölt közül kiválasztott művészeknek. Mint mondta, a művészi pálya első évei meghatározóak. A tehetség mellett szükség van kitartásra, szorgalomra, bátorságra, folyamatos megújulásra, hogy valaki megmutassa saját látásmódját, és következetesen végigmenjen azon az úton, amelyet választott.

Kiemelte: az MBH Banknál a tehetséggondozásra hosszú távú értékteremtésként tekintenek, hiszen a megfelelő időben érkező támogatás megerősítést, önbizalmat, új lehetőségeket ad a folytatáshoz.

A fiatal alkotók úgy viszik tovább mindazt, amit az előttük járó generációktól kaptak, hogy közben saját látásmódjukkal, ötleteikkel alakítják is a művészetet - tette hozzá.

Gyulai-Zékány István a díjat átvéve arról beszélt, hogy számára a színház az embert jelenti, és azt képviseli színészként és alkotóként, hogy az ember nem csak képes a lelki fejlődésre, de feladata is. "Ezért szeretném azt kérni magunktól, a színházvezetőktől és a kultúráért felelős döntéshozóktól is, hogy legyünk kíváncsibbak egymásra. Beszéljünk egymással többet, hallgassuk meg a színészeket, a színházvezetőket, a műszaki dolgozókat, rendezőasszisztenseket, keressük meg együtt, hogyan lehetne úgy dolgoznunk, hogy jusson idő regenerálódni két munka között, hogy legyen biztonságunk, és hogy a mentális és fizikai egészségünk ne annak az ára legyen, hogy ezt a szakmát választottuk" - fogalmazott. Azt kérte, segítsenek olyan munkakörülményeket teremteni, amelyekben hosszú távon is egészségesen és méltósággal lehet dolgozni.

A díjátadó után az MTI-nek nyilatkozva Podlovics Laura kiemelte: boldog, hogy a díjazott gárdában a bábszínházi szakma is képviselve van. Jurák Bettina hangsúlyozta: számára azért is különleges az elismerés, mert 12 éve nem kapott kortárs táncművész díjat.

Kenéz Ágoston kiemelte: a színházcsinálás és különösen a független színház minden esetben csapatmunka, és ha adott esetben ki is emelnek egy-egy alkotót, akkor az csak azért lehet, mert egy olyan csapat áll mögötte, aki ezt lehetővé teszi, és minden ilyen elismerés az egész csapatot dicséri. "Szerintem különösen most nagyon nagy szükségünk van arra, hogy együtt dolgozzunk és ne széthúzzunk, hanem ezek a csapatok valódi csapattá váljanak és azok maradjanak" - tette hozzá.

A Kovács ikrek az MTI-nek úgy fogalmaztak: az elismerés erősíti azt a felelősségérzetet, hogy a díjhoz a későbbiekben is méltónak kell maradni. Ők is hangsúlyozták, hogy egy összmunka eredményeképp részesülhettek ebben a kitüntetésben. Mint hozzátették, ez éppúgy jelenti a családjuk erőfeszítéseit és támogatását, mint az iskolákat ahol tanultak. A Színházi Dramaturgok Céhét és a produkciókat is kiemelték, amelyekben dolgoztak. Most ezek a produkciók és ezek a találkozások, ezek a szerencsés alkalmak is díjat kaptak - fűzték hozzá.

Az MBH Bank felkérésére színházak, szakmai és érdekképviseleti szervezetek 40 jelöltet állítottak az idén. Közülük választotta ki a hattagú zsűri - Balogh Gabriella, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának tagja, Káel Csaba rendező, a Müpa vezérigazgatója, Kováts Adél színész, a Radnóti Színház igazgatója, Aleszja Popova balettművész, Orlai Tibor színházi producer, valamint Rudolf Péter színész-rendező, a Vígszínház igazgatója - azt a hét fiatalt, aki kiérdemelte a Junior Prima Díjat. A Kovács ikrek megosztva részesültek a díjban és a vele járó pénzjutalomban, amire eddig nem volt példa a kategória 2008 óta tartó történetében.

A díjat színház-, film- és táncművészet kategóriában 2026-ban tizennyolcadik alkalommal adták át, az idei jutalmazottakkal együtt már 129 fiatalnak ítélték oda az elismerést.
 

A találkozón egy olyan hosszú távú partnerség alapjairól is egyeztettek, amelybe Siklós kulturális és oktatási intézményeit is aktívan bevonnák. A cél, hogy a két város kulturális kapcsolatai tovább erősödjenek, és a közös gondolkodásból konkrét programok és új lehetőségek szülessenek.

A kultúra összeköt bennünket, és a térség kulturális, oktatási intézményeinek együttműködésével még több ember számára válhat elérhetővé a színházi élmény.

A siklósi találkozó reményeink szerint egy tartalmas, hosszú távú és mindkét fél számára értékes együttműködés kezdete - írták a beszmolóban.

A Pécsi Nemzeti Színház 2025-ben kinevezett operaigazgatója, Kocsár Balázs nem kis feladattal találta szemben magát érkezésekor: a teátrum 130. évének jubileumi előadását, a nagyszabású Erkel-művet, a Bánk bánt kellett színre vinnie. Már itt feltűnő volt, hogy több szereposztásban, fővárosi és határon túli magyar művészekkel muatatták be az operát, amelynek felvételét a közelmúltban az M5 is műsorára tűzte. Ezt a szemléletet követte az Árgyélus királyfi is, amely a közelmúltban debütált. Az előadás mind a házi bemutatón, mind a hivatalos premieren nagy sikert aratott a közönség körében.

Kocsár Balázs már tavalyi nyilatkozatában arra utalt, hogy az igényes, színvonalas zenei műveket a közönség számára befogadható, szerethető módon kívánják feldolgozni, a repertoárt pedig frissíteni törekednek. 

A szeptember 6-án bemutatott Árgyélus királyfi Tóth Péter zenéjével határozottan friss színt hozott a pécsi komolyzenei életbe. A Pécsen is oktató alkotó műve ugyanis olyan energiákat mozgat meg, hogy vájtabb fülek mellett a zenés színház iránt egyelőre fenntartásokkal viseltető hallgatók is azon kaphatják magukat, hogy együtt jár kezük-lábuk a muzsika ritmusával, egy-egy dallamot már magukban dúdolva követnek.

Kifinomult, harmonikus, ugyanakkor fülbemászó zenét hallhatott a közönség, amely helyenként egy-egy közismert filmzenei párhuzam felé is kikacsint, ám ezt is ízléses, könnyed formában. Daljáték, amelyet prózai párbeszédek is tarkítanak – a nézők számára ez is követhetőbbé teszi a cselekményt.

Az előadáshoz készült 130 jelmez és a stilizált, mégis meseszerű díszlet elősegíti, hogy a látvány sem maradjon el a hallottaktól. Az ismert magyar népmesét alapul vevő darab történetét árnyalja, hogy itt végül a női főhős ránt kardot, hogy leszámoljon az őt fogva tartó sötét erőkkel.

Ami pedig a zenén túl különösen kiemelkedőnek mondható, az a számos tehetséges fiatal, határon túli énekest is felsorakoztató művészgárda, akik láthatóan örömmel és lelkesedéssel mutatkoztak be Pécsen.

A pécsi tehetségek mellett ifjú vendégművészek az Árgyélus királyfi csapatában

A teljesség igénye nélkül kiemelve: a felvidéki Mórocz Virág mellett Csörgeő Luca, budapesti zeneakadémiai hallgató énekli Tündér Ilona szerepét. 

Az újvidéki bariton, Kiss Tamás a mesebeli birodalom királyaként, az erdélyi születésű András Gábor Róbert tenor Árgyélus szerepében hallható, a pécsi közönség számára bizonyára nem ismeretlen Bergovecz Dávid mellett.

Bita Boglárka bár Szegeden dolgozik, Pécsen született és tanult, ő Hunyadi Donatellával kettős szereposztásban játssza Mária szerepét.

Zordánia uralkodóját a Pécsen végzett, Kecskeméten (is) éneklő, számos nemzetközi produkcióban bemutatkozó Németh-Nagy Johanna és a pécsi társulat elismert művésze, Váradi Marianna formálják meg.

A rendező pedig a Hamupipőkéből már ismert, horvát Nina Kleflin, aki úgy tűnik, ezúttal is megtalálta a közös hangot – és nyelvet – a társulattal.

Nagyban hozzájárul a sikerhez a zenét tolmácsoló Pécsi Szimfonietta és a Pécsi Nemzeti Színház Kibővített Énekkara, továbbá a Pécsi Mátyás Király Utcai Általános Iskola, a Szent Mór Iskolaközpont, valamint a Pécsi Bártfa Utcai Általános Iskola Gyermekkórusa

A történet néhány mókás momentum mellett a földről felemelkedve repülő színészeket, óriásbábos jelenetet és mozgalmas táncos pillanatokat is kínál a nézőknek. Bizonyítva – látványos erőbedobással, ám korántsem erőltetetten –, hogy egy kétórás játékidőt meghaladó meseopera / daljáték játékideje is könnyedén elröppenhet, s hogy van helye a varázslatnak, a tündérmeséknek, talán nem is csak a gyerekek számára.

Díjmentes kerékpárszállítás, autómentes napijegy is elérhető lesz

Vitézy Dávid szerdán a Facebook-oldalán azt írta: az akcióhét célja, hogy minél többen válasszák a közösségi közlekedést, ezért szeptember 16. és 22. között díjmentesen lehet kerékpárt szállítani a helyközi közlekedésben elérhető vonatokon. Ahol kerékpár-helyjegy szükséges, azt továbbra is meg kell váltani, de az is ingyenes lesz. Jövő kedden, az autómentes napon 999 forintos autómentes napijegyet vezetnek be, amellyel egy teljes napon keresztül korlátlanul lehet utazni a helyközi közösségi közlekedésben, a Magyarország24 napijeggyel azonos területi érvényességgel - tette hozzá a miniszter. A napijegy a helyi közlekedésben nem érvényes, azokban a városokban sem, ahol egyébként a vármegyebérlet elfogadott.

A közösségi közlekedés vonzóvá tétele a cél

A napijegy valamennyi értékesítési csatornán egységesen 999 forintba kerül, de az adott járathoz szükséges egyéb felárakat, például a helyjegyet, külön kell megváltani - tájékoztatott. Azért döntöttek ezekről a kedvezményekről, mert meg kell mutatni, hogy a közösségi közlekedés sok utazásnál valódi alternatívája lehet az autónak - jelezte Vitézy Dávid.

Tóth Péter Árgyélus királyfi című művét tíz évvel ezelőtt már bemutatták Szegeden, most azonban egy sok szempontból átdolgozott, új változat kerül színpadra Pécsen. 

– A szegedi előadás annak idején nagyon sikeres volt. Milyen visszajelzéseket kaptak a közönségtől?
– Harminckét előadást ért meg ott a daljáték, Csongrád megye akkori hat- és tizenkét éves gyermekei gyakorlatilag mind látták, és rendkívül pozitív volt a visszajelzés. Tátott szájjal hallgatták, ami a legnagyobb csoda egy zeneszerzőnek. Pécsen is az volt a célunk, hogy igazi operaélményt adjunk, ebben ne alkudjunk meg. Igazi zenekart hallhatnak, igazi áriákat, duetteket, ördögöket, tündéreket. Egy varázsvilággal várjuk őket: fontosnak tartom, hogy ha most találkoznak először ezzel a műfajjal, akkor pozitív élmény maradjon meg bennük: hogy az opera egy jó dolog. Bízom benne, hogy ha annak idején sikert aratott a szegedi gyerekeknél, akkor a pécsiek is szeretni fogják.

– Milyen korosztályt szólíthat meg leginkább a pécsi előadás?
– Úgy látom, a nyolc–tizenkét éves korosztály élvezheti leginkább. Azonban, mint minden gyerekdarabnál, ügyeltünk rá, hogy a felnőttek is élvezzék. Mindenkinek nyújtunk nézni-, látni-, hallgatnivalót, elgondolkodnivalót. Szerintem az a jó gyerekdarab, ami mindenkinek szól.

– Az előadás ismertetőjében úgy fogalmaz, komponáláskor egy „tündérvilág lebegett” a szeme előtt. Hogyan fogalmazná meg a legfőbb alkotói törekvését?
– Az volt a szándékom, hogy élvezetes zene és előadás szülessen, amelyben nincs semmi túlgondolva, mégis van mélysége. Nem akartunk mindenáron modernek lenni: azt szeretnénk, hogy a jók igazán jók legyenek, a rosszak pedig rosszak, hiszen a világ úgy teljes, hogy van benne jó és rossz is, egyiknek sincs értelme a másik nélkül. Gyakorlati szempontból rövid számokat és jeleneteket írtam, hogy a gyerekek figyelmét végig lekössük. Nincsenek öt–hat perces, öncélú áriák, hanem mindig történik valami. Szerencsém van, mert Nina Kleflin rendező friss szemmel nyúlt a darabhoz, és mélyen kiaknázta a benne rejlő lehetőségeket és mondanivalót.

– Milyen zenei világ fogadja az előadás hallgatóságát?
– Egységes zenei stílus, amely időnként kitekint más zenei irányzatok felé is, de soha nem öncélúan, hanem a történetmeséléshez kapcsolódva. Nem akarom lelőni a poént, aki eljön, hallani fogja. A daljáték egy reményeim szerint rám jellemző tonális zene, amely minden pillanatban követhető, s kapaszkodót tud nyújtani a hallgatónak. Mindemellett azért az egyes karaktereknek van egy sajátos zenei világa: az ördögöknek éppúgy, mint Mortadellának, a gonosz királynőnek – ezekre idővel ráismerhet a közönség.

– Miért éppen az Árgyélus királyfi történetét választotta?
– Mindenképp egy magyar, akkor még kevésbé feldolgozott mesét szerettem volna. Olyan történetet, amelynek van kellő számú szereplője, mondanivalója, és színpadra is alkalmas. Az Árgyélus ráadásul egy általános érvényű, egyetemes történet: megjelenik Vörösmarty Csongor és Tündéjében, bizonyos fokig Mozart Varázsfuvolájában, és a horvát rendezőnkkel beszélgetve az is kiderült, hogy náluk is létezik egy hasonló változata. Ez pedig azt jelenti, hogy olyan történetről van szó, amely mindenkit meg tud szólítani.

– Úgy látom, szívügye, hogy a látvány, a hangzás és a mondanivaló tekintetében is ízig-vérig tündérmese kerüljön a színpadra.
– Már az elején azt kértem, hogy ne modernizáljuk a történetet, ne egy fekete dobozban játszódjon, hanem valódi tündérmese legyen. Ez persze rengeteg jelmezt és díszletet igényel, ezért különösen hálás vagyok a színház vezetésének, hogy ez megvalósulhatott. Több mint százharminc jelmez készült az előadáshoz! Egészen kivételesen pazar látványvilág fogadja majd a gyerekeket, ráadásul a Nagyszínházban. Számomra fontos, hogy őket ugyanolyan komolyan vegyük, mint a felnőtt közönséget. Lesznek csodák, óriások, sárkányok és repülő szereplők is – már önmagában a látványért is érdemes eljönni.

Harmonikus látvány és zenei világ fogadja az Árgyélus királyfi nézőit

– A darab tudatosan a szépséget, a harmóniát és a tonalitást választja. Ez ma akár művészi állásfoglalásnak is tekinthető?
– Szembemegy mindennel, ami ma sokszor elvárásként jelenik meg a művészetben, és én ezt vállalom. Egy pillanatig sem szégyellem. Nyilván a szépnek és a csúnyának is megvan a helye a világban, de azt gondolom, egy tündérmesét csak szépen lehet elmesélni. A tonalitás pedig olyan, mint a gravitáció: szükségünk van rá, hogy tudjuk, hol van a lent, mert ahhoz képest van fönt. Kell egy kapaszkodó a hangok világában. Ha nem tudjuk követni a zenét, elveszítjük az érdeklődésünket, és elkezdünk unatkozni. Onnan pedig már nagyon nehéz visszahozni egy közönséget.

– A szereposztásban pécsi művészek és vendégek, ifjú tehetségek is helyet kaptak. Köztük olyan, az opera világában kevésbé jártas nézők számára is ismerős névvel találkozhatunk, mint Hunyadi Donatella. Hogyan állt össze a csapat? 
– Pécs szerencsés helyzetben van: itt az egyetem, a Pannon Filharmonikusok, közel a horvát határ, de Románia és a Felvidék is elérhető távolságban. Így a szereplők között vannak felvidéki, kolozsvári, erdélyi és horvát művészek, egyetemi hallgatók, valamint a színház kiváló művészei is. Az előadás egy nagy összefogás eredménye, és rengeteg fiatal tehetség kap benne lehetőséget, akár főszerepben is. Kocsár Balázs operaigazgató kimondott célja, hogy új tehetségeket fedezzünk fel. És meg kell mondjam, Hunyadi Donatella nálunk nem „celeb”, hanem kiváló énekművésznő, aki végtelen alázattal és hihetetlen professzionalizmussal dolgozik. Azt gondolom, hogy mindenki jó a darabban, nincs gyenge láncszem. A kórus is remek munkát végez.

– Mit szeretne, hogy a közönség – különösen a gyerekek – magukkal vigyenek az előadásból?
– Hogy „lám, lám, az opera egy jópofa dolog!”, és nem kell attól megijedni, hogy beszéd helyett énekelnek a művészek. Ha ezen túltesszük magunkat, akkor az opera egy csodálatos műfaj. Gondoljunk bele:  egyszerre színház, zene, képző- és táncművészet, vagyis valódi összművészeti élmény. 
 

A közlemény szerint a következő napokban néhány területen kell a kifejlett szúnyogok ellen fellépni. A Balaton parti települések jelentős részén, valamint Kaposváron továbbra is a tigrisszúnyogok okoznak kellemetlenségeket, míg egyes Dráva parti lakóövezetekben a honos szúnyogok intenzív jelenléte tapasztalható - tették hozzá.

A legtöbb helyen úgynevezett ULV eljárást alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a permetszert nagyon kis mennyiségben - alig több mint fél liter hektáronként -, apró cseppekre porlasztva juttatják ki.

Az inváziós fajokkal idén is meg kellett küzdeni

Közölték azt is, hogy idén rendhagyó módon alakult a szúnyogártalom az országban: az elhúzódó aszály miatt a nyár elején alig volt szükség beavatkozásra, míg később az inváziós fajok - különösen az ázsiai tigrisszúnyog - fokozott jelenléte miatt kellett a csípőszúnyogok ellen fellépni.

Idén eddig negyedannyi kezelést végeztek a szakemberek a kifejlett szúnyogok gyérítése érdekében, mint a korábbi években, s a vizes élőhelyek számának a csökkenése, illetve a kiszáradt árterületek miatt biológiai lárvagyérítésre is kevesebb alkalommal volt szükség - közölték.

Hunyadi Donatella, akiről Tóth Péter, az Árgyélus királyfi zeneszerzője korábban úgy fogalmazott, „nálunk nem celeb, hanem kiváló énekművésznő”, a magyar dal napja alkalmából lépett fel a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán. Ezt követően arról beszélgettünk vele, miért jelent számára különleges fordulópontot a pécsi időszak, hogyan találta meg a helyét az operaszínpadon, és miként építi tovább énekművészi pályáját. 

– Nemrég a magyar dal napi koncerten énekelt Pécsen, előtte az Árgyélus királyfiban debütált, hamarosan új darabban lép színpadra. Hogyan tekint pályájának e pécsi fejezetére?  

– Ennyire összetett operaprodukcióban, ilyen professzionális és szerető közegben ez az első élményem. Különösen nagy dolog számomra, hogy szólistaként, egy kisebb főszerepben léphetek színpadra. Jelenleg a Zeneakadémia opera mesterképzésének másodéves hallgatója vagyok. A tavalyi operavizsgánkat meghallgatta Kocsár Balázs, a Pécsi Nemzeti Színház zenei vezetője, néhány héttel később pedig felkért Mária szerepére az Árgyélus királyfiban. Nem sokkal később a Pillangókisasszony Suzukijára is felkért. Amikor felhívott, annyira váratlanul ért a lehetőség, hogy örömömben sírva fakadtam. Azonnal felhívtam a tanáromat, Kovácsházi Istvánt is, és azt kérdeztem tőle: „Nem lesz ez túl korai, Tanár úr? Meg fogom tudni csinálni?” Azt mondta: igen, de legyek alázatos a zene és a szakma iránt, és dolgozzak, gyakoroljak, fejlesszem magam. Én pedig azóta is ezen vagyok. Nagyon sűrű időszak ez a Zeneakadémia mellett, de hatalmas megtiszteltetés a Pécsen kapott lehetőség.

– A közönség már korábbi médiaszereplésekből is ismerheti, több műfajban bemutatkozott az elmúlt években. Közben viszont már régóta készült az opera- és énekművészi pályára. Nekem úgy tűnik, most megérkezett, otthonra talált a színházi munka során. Mikor érkezett el a felismeréshez, hogy ez lesz az igazi út?

– Ez teljes mértékben így van. Számomra Pécs tette fel az i-re a pontot. Korábban is többféle zenei területen kipróbáltam magam: szerepeltem operettgálákon, számos templomi koncertet adtam. 

Azonban az Árgyélus királyfi próbafolyamata alatt éreztem meg igazán, hogy ez az a színházi közeg, ahol a helyemen vagyok. Nagyon sokat jelent, hogy fiatal és tapasztalt művészekkel, karmesterekkel, rendezőkkel dolgozhatok együtt. Ekkor fogalmazódott meg bennem igazán, hogy ezen kívül már nem szeretnék mást csinálni.

 Persze minden, ami korábban része volt az életemnek, továbbra is én vagyok, de most azt érzem, hogy igazán a helyemen vagyok. 

– Hogyan élte meg a munkát az Árgyélus királyfi csapatával?

– Mindenkitől tanultam valamit, szakmailag és emberileg is. Még soha nem találkoztam ilyen szerető, befogadó és pozitív közeggel. Együtt sírtunk, együtt nevettünk. Tizenkét napig, egészen a premierig gyakorlatilag össze voltunk zárva a színházban. Nem szoktam ennyi időre távol lenni a családomtól, most viszont végig Pécsen maradtam. Azt hittem, hosszú időszak lesz, mégis nagyon gyorsan elrepült. Igazán jó kapcsolat alakult ki mindenkivel, és ha volt is félreértés, mindent meg lehetett beszélni. Úgy érzem, bárkire számíthatok. Nagyon sokat tanultam tőlük, többek között alázatot a zene és az emberek iránt. Nem tudok elég hálás lenni.

– A Pillangókisasszonyban Suzukit alakítja majd, amely egy mezzoszoprán szerep. Miként tekint erre a feladatra?

– Óriási megtiszteltetés, hogy Puccini operájában olyan énekesekkel dolgozhatok együtt, mint Boncsér Gergely, Ferenczy Orsolya, Kim-Koo Hanna, Álvaro Zambrano, Bognár Szabolcs és Geiger Lajos. Suzuki szerepének hangi és énektechnikai megformálásán sokat dolgozunk, de számomra a karakter megragadása jelenti az igazi kihívást. Rengeteg előadást megnéztem, kétszer láttam a Pillangókisasszonyt a Magyar Állami Operaházban, mindkét szereposztással, és figyeltem a Suzukik minden mozdulatát. Többnyire idősebb, tapasztaltabb énekesek alakítják ezt a szerepet, ezért is óriási kihívás – de éppen ez motivál. 

– Milyen személyiség Suzuki?

– Nagyon tapasztalt, sokat látott, okos, dörzsölt és rafinált, ugyanakkor jószívű és visszafogott karakter. A szolgálólány szerepe mellett végig ott van Pillangó mellett, fizikailag és lelkileg is. Suzuki és Pillangó között szerintem egyszerre van testvéri és baráti kapcsolat. Majdhogynem a főhős fájdalmát is teljesen magamra kell vennem. Ez érzelmileg nagyon megterhelő, de mindent meg fogok tenni azért, hogy olyan előadás szülessen, amilyet Kocsár Balázs és Juronics Tamás elképzeltek.

– Mezzoszoprán hangfajban énekel. A nagy női operaszerepek között talán a szoprán a gyakoribb, de közben egy olyan ikonikus karakter, mint Carmen, éppen mezzoszoprán. Mit ad ez a hangfaj, milyen különleges lehetőségeket rejthet? Sokan egyfajta merészséget, határozottságot társítanak hozzá.

– Egyetértek azzal, hogy bizonyos értelemben vagányságot és egyediséget is jelenthet. A barátnőim és a kollégáim nagy része csodálatos szopránénekesnő, imádom őket hallgatni,  néha vágyakozom is az ő hangszínükre, de valójában nagyon szeretem a mezzoszoprán mivoltomat. Nekem ezt az adottságot szánta a Jóisten, és soha nem cserélném el semmi másra. A lehetőségek tárháza szerintem egyáltalán nem kisebb. 

Nagyon sok Rossini-opera van például, amelyekben mezzoszoprán a főszereplő. 

Érdekesség, hogy sok izgalmas „nadrágszerepet” is énekelhetünk, például Cherubinót vagy Orlovskyt – ezek eredetileg férfi karakterek. 

Talán ezek miatt is tűnhet vagányabbnak, illetve valóban ritkább.

Hunyadi Donatella hangját hamarosan a Pillangókisasszonyban is hallhatjuk 

– Milyen tervekkel készül a jövőre nézve?  

– Nem vagyok az a típus, aki mindent előre megtervez, inkább mindig a következő lépésre koncentrálok.  Most az a legfontosabb, hogy minden koncerten és előadáson a lehető legjobban teljesítsek. Hamarosan a Magyar Zene Házában és a Pesti Vigadóban is énekelek, majd visszatérek Pécsre próbálni, s jönnek az Árgyélus királyfi és a Pillangókisasszony előadásai, illetve a Zeneakadémián is fontos vizsgák várnak rám. Ez önmagában sem kevés erre az évre, persze, ha jönne egy új lehetőség, valószínűleg nem mondanék nemet – hajlamos vagyok sok feladatot vállalni. Szerencsére nagyon jó tanáraim, mestereim és egy támogató családom van. Annak is örülök, ha egy kisebb szerepet kapok meg, nyilván a húszas éveimben járva nem rögtön Carmenre vagy Delilára pályázom, de mindent meg fogok tenni, hogy egyszer eljuthassak odáig. Ha pedig Isten is úgy akarja, akkor megtalálnak majd azok a szerepek, amelyeknek még meg kell találniuk.

A szervezők célja, hogy a történelmi hagyományőrzés mellett kulturális és közösségi programokkal is megszólítsák a látogatókat. A szeptember 11–13. között zajló eseménysorozat Szigetvár egyik kiemelt éves rendezvénye.

További információ a programturizmus.hu oldalán.

A program egyik látványos eleme a 20.30-kor kezdődő tűz- és vízjáték lesz, amely egyben a szombati eseménysorozat fináléját is jelenti. A városnap így a helyi közösségek mellett a környékről érkező látogatóknak is egész délutános és esti kikapcsolódást kínál.

További információk a programturizmus.hu oldalon.

A tájépítészet, a hagyományőrzés és a kortárs építészet egyaránt fókuszban

A KBM közleménye szerint az október 2-ig tartó pályázati időszakban több kiemelkedő építészeti díjra lehet állítani jelölteket:

• a Kós Károly-életműdíj,
• az Ybl Miklós-díj,
• a Mőcsényi Mihály-díj,
• a Pro Architektura díj,
• a Műemlékvédelemért – Forster Gyula-díj,
• a Régészeti örökségért – Schönvisner István-díj

pályaműveit szakmai bíráló bizottság fogadja be, értékeli és rangsorolja.

Hangsúlyozzák, az építészeti díjak azoknak a szakembereknek a munkáját ismerik el, akik kiemelkedő teljesítményükkel hozzájárulnak a magyar építészet fejlődéséhez, épített környezetünk minőségéhez és értékeink megőrzéséhez.

Az elismerések egyaránt szólnak a kimagasló alkotói életműveknek, a tájépítészetnek, a hagyományőrzésnek és a kortárs építészeti értékteremtésnek. A kulturális örökségvédelem területén adományozható díjakkal a műemlékvédelem és régészet területén jelentős munkásságot felmutató szakemberek munkáját ismerik el.

Itt érhetőek el a részletek

A jelölés részletes feltételei és az elektronikus javaslattételi felület az alábbi oldalakon érhetők el.

Kós Károly - életműdíj: koskarolyeletmudij.hu/javaslattetel

Ybl Miklós-díj: ybldij.hu/javaslattetel

Mőcsényi Mihály-díj: mocsenyidij.hu/javaslattetel

Pro Architectura díj: proarchitectura.hu/jelentkezes

Építők Elismerő Oklevél: titkarsag@eptud.org

Műemlékvédelemért – Forster Gyula-díj: https://forsterdij.hu/

Régészeti örökségért – Schönvisner István-díj: https://schonvisnerdij.hu

A címlapi fotón a tavaly Kós Károly-díjjal elismert Balázs Mihály és Tarnóczky Tamás Attila által tervezett székesfehérvári Alba Aréna látható.

A munkálatok célja a villamosenergia-hálózat karbantartása és üzembiztonságának fenntartása. Az érintett utcák és házszámok pontos listája az E.ON áramszüneti tájékoztató felületén érhető el, így az érintett ingatlanok tulajdonosai előre felkészülhetnek a szolgáltatás kiesésére.

További információ az eon.hu oldalon.

Szakemberek összegzik a szükséges lépéseket

A tematikus napon a szakemberek az ellátórendszer fejlesztési lehetőségeit és a szükséges reformokat tekintik át. A rendezvény egy júniusban indult, országos szakmai konzultációs és reform-előkészítő folyamat második állomása. A júniusi fórumon szakemberek, érintettek, hozzátartozók, valamint civil és szakmai szervezetek közösen tárták fel a problémákat. A mostani fórumon a feltárt problémákat öt összefüggő tematikus blokkban tárgyalják meg az MTA szakértőinek bevonásával. A szakértői vita célja közös, szakmailag megalapozott kiindulópont létrehozása, a megvalósítás szakmai, jogi, finanszírozási, humánerőforrás- és intézményi feltételeinek feltárása.

Hogyan oldható meg, hogy a segítség időben érkezzen a rászorulókhoz?

A közleményben kiemelték: a hazai mentális egészségügyi ellátórendszer a mentális problémák megelőzésétől a gyermek- és fiatalkori ellátáson, valamint a pszichológiai és pszichoterápiás segítségnyújtáson át a súlyos pszichiátriai betegségek kezeléséig számos területen fejlesztésre szorul. A tanácskozás résztvevői arra keresnek megoldást, miként alakítható át a rendszer úgy, hogy a segítség időben és valóban eljusson a rászorulókhoz. A rendezvényen szó lesz a megelőzésről, a gyerekek, fiatalok mentális egészségéről, a pszichológiai és pszichoterápiás segítséghez való hozzáférésről, a súlyos pszichiátriai betegségek ellátásáról, a kezelésen túli közösségi és szociális támogatásról, valamint az ellátórendszer irányításáról, finanszírozásáról és a digitális fejlesztési irányokról is. Az előadók között szerepel Unoka Zsolt (Semmelweis Egyetem), Balázs Judit, az MTA doktora (ELTE), valamint Szemelyácz János (Magyar Addiktológiai Társaság, INDIT). A szakmai fórumot követően, a szeptember 24-ei tanácskozáson indulhat el a fehér könyv előkészítése. A dokumentumban a helyzetértékelésre épülő szakmai javaslatokat foglalják majd össze a kormány számára. A csütörtöki rendezvény zártkörű, de élőben követhető az MTA YouTube-csatornáján (https://www.youtube.com/c/MTA1825).

A komp teljes körű használatát a vízállás alakulása határozza meg, ezért a 2,5 tonna feletti járművek szállítását csak akkor indítják újra, ha azt a Duna vízszintje lehetővé teszi. Hasonló korlátozás legutóbb július 31. és augusztus 25. között volt érvényben.

A keddi budapesti sajtótájékoztatón Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója kiemelte: a nagyszabású programsorozat az idén 25 éves Hagyományok Háza, a 75 éves Magyar Állami Népi Együttes és a 125 éves Budai Vigadó közös ünnepe. Tájékoztatása szerint a fesztiválon egyebek mellett bemutatnak egy, a városi cigányzenével foglalkozó online kutatási platformot, fellép a Magyar Banda, valamint Gryllus Dániel által összeállított emlékkoncerttel tisztelegnek az idén elhunyt Sebő Ferenc munkássága előtt.

Műsorra tűzik a Magyar Állami Népi Együttes Naplegenda című produkcióját, ezen kívül a nagyközönséget a magyar verbunk táncot és zenei örökségét bemutató előadásokkal és gálaműsorral, valamint a Kutatók éjszakája programsorozathoz kapcsolódó különböző bemutatókkal is várják - tette hozzá a főigazgató.

2026-ban immár hetedik alkalommal rendezik meg a háromnapos, ingyenes eseményt. Többek között a BME, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar, a Soproni Egyetem, valamint további hazai és határon túli felsőoktatási intézmények hallgatóit várják szeptember 24–26. között – a regisztráció már elindult.

A meghívottak között építőmérnökök, gépészmérnökök, geodéták, földmérők, épületgépész és közgazdász hallgatók is lesznek, BSc- és MSc-képzésekről egyaránt.

A Mohácsi Duna-híd kerül a középpontba

Az idei rendezvény központi témája Magyarország egyik legjelentősebb jelenlegi infrastruktúra-fejlesztése, a Mohácsi Duna-híd lesz. A hallgatók bejárhatják a beruházást, így testközelből ismerhetik meg, milyen mérnöki, technológiai és szervezési feladatokat jelent napjainkban egy ekkora léptékű projekt megvalósítása.

A program emellett a modern infrastruktúra-építés high-tech oldalára is koncentrál. A fiatalok olyan technológiákkal és mérnöki megoldásokkal találkozhatnak, amelyek ma már egyre inkább meghatározzák ezt a területet.

Az idei év másik hangsúlyos témaköre a Duna Group nemzetközi jelenléte lesz. A vállalatcsoport szakemberei saját tapasztalataikon és projektjeiken keresztül mutatják meg, milyen lehetőségeket kínál ma egy magyar mérnök számára a nemzetközi építőipar.

Nemcsak technológiákkal, mérnökökkel is találkoznak

A három nap egyik legfontosabb eleme ezúttal is a személyes kapcsolatépítés lesz. A résztvevők a Duna Group vezető mérnökeivel és szakembereivel kötetlenebb formában is beszélgethetnek szakmai életutakról, továbbtanulásról, karrierlehetőségekről és az építőipar jövőjéről.

„A Szabadegyetemmel minden évben azt szeretnénk megmutatni, hogy az infrastruktúra-építés jóval több annál, amit kívülről látunk. Hatalmas mérnöki teljesítmény, high-tech technológiák és elképesztően sokféle karrierút találkozik benne. Idén a Mohácsi Duna-hídon keresztül mindezt egy olyan projekten tudjuk megmutatni a hallgatóknak, amely önmagában is az infrastruktúra-építés mérnöki ünnepe” – mondta Kincses Péter, a Duna Group Szabadegyetem szervezője.

Hozzátette, a rendezvény egyik legfontosabb értéke az évek során kialakult hallgatói közösség és a közvetlen kapcsolat a szakma meghatározó mérnökeivel.

„Nem kész válaszokat szeretnénk adni a fiataloknak arra, merre induljanak. Inkább megmutatjuk nekik, mekkora világ áll előttük. Beszélgethetnek olyan mérnökökkel, akik ma Magyarország és a régió meghatározó infrastruktúra-projektjein dolgoznak, kapcsolatokat építhetnek egymással, és reményeink szerint inspirációt kapnak ahhoz is, hogyan folytassák a tanulmányaikat és később a pályájukat.”

A Duna Group Szabadegyetem szeptember 24–26. között ismét három napra egy helyre hozza az infrastruktúra-építés jelenét és következő generációját – immár hetedik alkalommal.

A hallgatók számára a részvétel díjtalan és az alábbi linken lehet regisztrálni: https://www.duna.group/dunagroup-szabadegyetem/

A csatlakozó helyszíneken a reggeli órákban érkezőket étellel és frissítőkkel fogadják, délután pedig az uzsonnás pontokon találkozhatnak a hazafelé tartó kerékpárosok. A szervezők nemcsak a rendszeresen biciklizőket várják, hanem azokat is, akik először próbálnának kerékpárral munkába vagy iskolába indulni.

A kezdeményezés hátterében az a cél áll, hogy a kerékpár a sport és a szabadidős használat mellett a mindennapi közlekedésben is természetes alternatívává váljon. A rendszeres biciklizéshez ugyanakkor megfelelő közlekedési környezetre és biztonságos infrastruktúrára is szükség van, így az ilyen közösségi programok a szemléletformálás mellett a kerékpáros közlekedés láthatóságát is növelhetik.

Az egyes helyszínek és időpontok a Bringázz a munkába! honlapján érhetők el. Az eseménysorozat a Magyar Kerékpárosklub szervezésében, az Aktív Magyarország támogatásával valósul meg.

A szakember szerint a szárazodás hátterében összetett légköri és felszínhasználati folyamatok állnak. A változó éghajlati viszonyok mellett az is meghatározó, hogy mi történik a lehulló csapadékkal: a gyorsan elvezetett víz kevésbé tud hozzájárulni a talaj és a környezet vízkészleteinek pótlásához.

Ezért a következő időszak egyik fontos feladata lehet a víz helyben tartása, a talajok vízmegtartó képességének javítása, valamint a települési és mezőgazdasági területek vízháztartásának tudatosabb kezelése. A beépítések, a burkolt felületek növekedése és a vízelvezetési rendszerek szintén hatással vannak arra, hogy a csapadék mekkora része marad a tájban.

A JÉGER feladata ezzel szemben a jégkárok mérséklése. A rendszer működésének megítélését ezért elsősorban ebből a szempontból érdemes vizsgálni, miközben az aszály elleni védekezéshez szélesebb körű vízgazdálkodási és területhasználati beavatkozásokra van szükség.

• a lakásépítési kínálat bővítése, 
• a megfizethető lakások arányának növelése,
• a barnamezős területek elsődleges hasznosítása,
• a megfelelő közlekedési kapcsolatok biztosítása,
• a településrendezési és városépítészeti minőségi követelmények érvényesítése,
• az önkormányzatokkal történő együttműködés megerősítése,
• az intézményi bérlakások és kollégiumi férőhelyek fejlesztésének ösztönzése,
• a piaci beruházások kiszámítható szabályozási környezetének biztosítása,
• a lakásépítési beruházások szabályozási és engedélyezési környezetének egyszerűsítése
• az energiahatékony és fenntartható lakásépítések ösztönzése,
• a közlekedési, közmű- és közösségi infrastruktúrával összehangolt fejlesztések elősegítése
   

Tulajdon vagy bérlemény - A megfizethető lakhatás biztosítása a cél

A program hátterét ismertetve Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter arra hívta fel a figyelmet facebook posztjában, hogy miközben egyre nehezebb saját otthonhoz jutni, nem épül elegendő új lakás, az albérletárak jelentősen emelkedtek, a meglévő lakásállomány pedig a felújítások elmaradása miatt folyamatosan veszít az állapotából.
A minisztérium adatai szerint 2020 és 2025 között évi mintegy 30 ezerről 12 ezerre csökkent a használatba vett új lakások száma. Ez hatvan százalékos visszaesést jelent.

A lakáspiacon az árak tartósan gyorsabban emelkedtek, mint a jövedelmek. Míg 2015-ben egy átlagos magyarországi lakás ára 5,9 évnyi nettó átlagkeresetnek felelt meg, 2025-re ez az érték 7,1 évre emelkedett. A tárca közlése szerint 2010 és 2025 között a reál-lakásárak 120 százalékkal, a reálbérek ezzel szemben 60 százalékkal nőttek.

Legalább 100 ezer bérlakásra lenne kereslet

Az albérletek díjai 2015 óta reálértéken mintegy 30 százalékkal emelkedtek. A minisztérium becslése szerint legalább 100 ezer megfizethető bérlakás iránt lenne kereslet Magyarországon.
A program ezért nem kizárólag az értékesítésre szánt új otthonokra összpontosít. Az intézményi bérlakások fejlesztése, valamint az intézményi befektetők hosszú távú részvételének ösztönzése is bekerült a célok közé. A megfizethető bérlakásépítést segítő pénzügyi és szabályozási eszközrendszert 2026. december 31-ig kell kidolgozni.
Ugyanerre a határidőre készülhet el az állami lakásügynökségi rendszer létrehozásának szabályozási koncepciója is.

Kollégiumépítések - jelenleg 320 ezer hallgatóra 49 ezer férőhely jut

Külön fejlesztési területet jelenthet a kollégiumi kapacitások bővítése. A tárca adatai szerint Magyarországon mintegy 320 ezer hallgatóra mindössze 49 ezer kollégiumi férőhely jut, ezért a felsőoktatásban tanulók jelentős része a magánbérleti piacon kénytelen lakhatást keresni.
A kormányhatározat alapján a lakás- és kollégiumkínálat bővítését, illetve a bérlakásszektor kínálati fejlesztését szolgáló adópolitikai intézkedéseket is meg kell vizsgálni. Az ezekről szóló javaslatot a 2027-es költségvetési törvény benyújtásával egy időben kell a kormány elé terjeszteni.

A lakások mellett infrastruktúrát is építeni kell

A Wekerle Sándor Lakásépítési Program az építőipari piac több területén teremthet új megrendeléseket. A lakásprojektek a kormány szándéka szerint nem valósulhatnak meg a szükséges infrastruktúra nélkül. Biztosítani kell a megfelelő közlekedési kapcsolatokat, közműkapacitásokat és közösségi szolgáltatásokat, így a magasépítési feladatok mellett út-, közmű- és egyéb infrastruktúra-fejlesztések is kapcsolódhatnak a beruházásokhoz.
A programban érvényesíteni kell a településrendezési és városépítészeti minőségi követelményeket, valamint ösztönözni kell az energiahatékony és fenntartható lakóépületek létrehozását. Kiemelt szempont lesz az önkormányzatokkal való együttműködés megerősítése is.

Egyszerűbb és kiszámíthatóbb engedélyezést ígérnek

Az építőipari szereplők számára meghatározó célkitűzés a lakásberuházások szabályozási és engedélyezési környezetének egyszerűsítése, valamint kiszámíthatóságának erősítése.
A kormányhatározat a piaci beruházások számára tervezhetőbb szabályozási környezet kialakítását és az intézményi befektetők hosszú távú részvételének ösztönzését is előírja

Átvilágítják a kiemelt lakásberuházásokat

A Wekerle-program követelményei alapján október 31-ig a jelenlegi lakáscélú kiemelt beruházásokat is felülvizsgálják. Az átvilágítás során nemcsak azt vizsgálják meg, hogy az egyes projektek hány új lakással bővítik a kínálatot, hanem azt is, milyen mértékben biztosítanak megfizethető otthonokat.

Értékelik továbbá

• a beruházások közlekedési kapcsolatait;
• a szükséges közmű- és infrastruktúra-fejlesztések rendelkezésre állását;
• a településrendezési és városépítészeti megfelelőséget;
• az önkormányzati együttműködés megvalósulását;
• valamint a projektek társadalmi és környezeti hatásait.

A felülvizsgálat alapján egy-egy beruházás kiemelt státusza változatlanul fennmaradhat, módosított feltételekhez köthető vagy megszüntethető. Az összesített előterjesztést november 30-ig kell elkészíteni a kormány számára.

Az 550 millió euró uniós forrás bővülhet a banki és piaci finanszírozással

Vitézy Dávid közlése szerint a programra a Magyarország számára elérhetővé vált uniós forrásokból 550 millió eurót fordíthatnak. Ehhez banki és piaci társfinanszírozás kapcsolódhat, így a rendelkezésre álló összeg elérheti a kétmilliárd eurót.  
A program tényleges piaci hatása azonban azon múlik majd, hogy az ősszel elkészülő részletszabályok milyen finanszírozási konstrukciókat, engedélyezési könnyítéseket és konkrét projektállományt rendelnek a meghirdetett célokhoz.

A projekt tulajdonosa és fejlesztője a Southblaze Kft. A Bayer Construct Zrt. a beruházásban kizárólag kivitelezői minőségben vesz részt; a fejlesztés tulajdonosi, finanszírozási és döntési struktúrájában nem érintett – áll Rózsahegyi Zsanett projektigazgató nyilatkozatában.  

Hangsúlyozza: a Láng Negyed jelenleg kivitelezés alatt álló épületei jogerős építési engedélyekkel rendelkeznek, az engedélyes terveket pedig a kerületi konzultációs tervtanács és az országos építészeti tervtanács is támogatta. 

A kivitelezés az ütemtervnek megfelelően halad: a mélyépítési munkálatok szeptember végére befejeződnek, és megkezdődik a szerkezetépítés. Fejlesztőként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a lakásvásárlók határidőben és a vállalt műszaki tartalommal vehessék át otthonaikat. Ennek érdekében a projekt ütemterv szerinti megvalósítását és műszaki minőségét a kivitelező személyétől függetlenül biztosítjuk. 

A Láng Negyed célja, hogy a Láng Gépgyár területét példaértékűen, az ipari örökség megőrzésével alakítsa át. Az egykori barnamezős ipari terület helyén emberközpontú, zöldfelületekkel és közösségi terekkel rendelkező városrész jön létre: olyan negyed, amelynek közösségteremtő ereje van, és amely stabil, megbízható minőséget képvisel.

Az ÉVOSZ ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy mindezek mellett nem szabad megfeledkezni a rendelkezésünkre álló egyik leggyorsabban mozgósítható energetikai tartalékról: a meglévő épületeink energiafogyasztásának csökkentéséről.

Az a legolcsóbb és leginkább környezetbarát energia, amelyet nem kell megtermelni

Miközben egy új erőmű, hálózati beruházás vagy más jelentős energiatermelő kapacitás megvalósítása éveket vehet igénybe, egy megfelelően kialakított épületenergetikai program hatása már a következő fűtési és hűtési szezonban megjelenhet.

Az ÉVOSZ korábbi számításai szerint a hazai épületállomány széles körű energetikai korszerűsítése télen akár egymilliárd köbméterrel mérsékelhetné Magyarország éves földgázfelhasználását. A megfelelő hőszigetelés ugyanakkor nemcsak télen jelent megtakarítást. Nyáron lassítja az épületek felmelegedését, ezáltal jelentősen csökkentheti a légkondicionálás energiaigényét és az elektromos hálózat terhelését is. Az ÉVOSZ szemléltető becslése szerint egy országos hőhullám idején a megfelelően korszerűsített épületállomány a legmelegebb órákban akár 1000 MW-tal mérsékelhetné a villamosenergia-rendszer terhelését.

Az épületek korszerűsítése tehát egyszerre csökkenti a téli földgáz- és a nyári villamosenergia-igényt. Ráadásul azonnal: egy idén elvégzett hőszigetelés hatása már az idei fűtési szezonban és a következő nyáron jelentkezik, majd minden ezt követő évben.

Először az épület energiaigényét kell csökkenteni

A mostani árkompenzáció mérsékelheti a háztartások aktuális energiaköltségeit, de tartós energiamegtakarítást csak az jelent, ha magát az energiafogyasztást is csökkentjük. Egy megfelelően megvalósított hőszigetelés évtizedeken keresztül mérsékli az épület energiaigényét, függetlenül az energia világpiaci árától vagy attól, hogy az adott épületet később gázzal, villamos energiával, hőszivattyúval vagy más technológiával fűtik és hűtik.

Az ÉVOSZ álláspontja szerint az energetikai fejlesztések szakmai sorrendje is fontos:

először az épületek energiaigényét kell csökkenteni a megfelelő termikus burok kialakításával, majd az alacsonyabb energiaigényhez kell méretezni a gépészeti rendszereket.

Épületeik energetikai korszerűsítésére fordított, minden egyes forint többszörösen is itthon hasznosul. Csökkenti az ország energiafogyasztását és energiaimportját télen és nyáron egyaránt, mérsékli a háztartások rezsiköltségét és az energiarendszer terhelését. Mindeközben a beruházások jelentős része Magyarországon valósul meg. Rendelkezésre áll hazai építőanyag-gyártói kapacitás, a kivitelezési munkákat pedig jellemzően magyar mikró-, kis- és középvállalkozások végzik. Az importigény viszonylag alacsony, a ráfordított forrás jelentős része pedig a magyar gazdaságban marad, munkát és árbevételt teremt, valamint adó- és járulékbevétellel erősíti a költségvetést.

Kevés olyan energetikai beruházás létezik, amely egyszerre javítja az ország energiabiztonságát, mérsékli az importfüggőséget, erősíti a költségvetést és jelentős hazai hozzáadott értéket teremt.

Reális lehet a kormány programjában hirdetett korszerűsítési szám

Az ÉVOSZ pozitívnak tartja a Tisza választási programjának szakpolitikai céljait, amely évente 100 ezer magyar otthon energetikai korszerűsítésével számol. A szakma tapasztalatai alapján ez a gyakorlatban reálisan megvalósítható nagyságrend. A hazai építőanyag-gyártói és kivitelezői kapacitások rendelkezésre állnak ahhoz, hogy Magyarország a jelenleginél lényegesen nagyobb léptékű épületenergetikai programot valósítson meg. Ehhez azonban több évre előre kiszámítható programokra van szükség, hogy a gyártók és a kivitelezők megfelelő kapacitással, munkaerővel és készletekkel tudjanak felkészülni.

Az ÉVOSZ két, egymást kiegészítő eszközre épülő programot javasol

Az első pillér az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer továbbfejlesztése. Az EKR az elmúlt években már bizonyította, hogy képes rövid idő alatt nagy számú lakóépületet elérni. Ezek elsősorban a homlokzati, valamint padlásfödém szigetelések, nyílászáró cserék, és gépészeti korszerűsítések voltak. A rendszer szabályozását ugyanakkor úgy szükséges továbbfejleszteni, hogy az EKR-ben rendelkezésre álló források minél nagyobb része közvetlenül a tényleges energiamegtakarítást eredményező beruházásokhoz és a lakossághoz jusson, és a rendszer működése ne teremtsen indokolatlan többletjövedelmet a kötelezetteknél és a közvetítő szereplőknél. A rendszernek továbbra is kiemelten kell támogatnia a családi házak energetikai korszerűsítését, és lehetőséget kell biztosítania szociális alapon ingyenes vagy részben ingyenes szigetelési programokra is. A következő lépés pedig az lehet, hogy az egyszerű beavatkozások mellett egyre több beruházás célozza a teljes termikus burok korszerűsítését, beleértve a homlokzatot, a födémet vagy tetőt, valamint szükség szerint a nyílászárókat és az árnyékolást is.

A második pillér egy egyszerű, vissza nem terítendő támogatást tartalmazó, hosszú távon kiszámítható lakossági épületenergetikai program. Olyan konstrukcióra van szükség, amely kevés adminisztrációval jár, több évre elegendő forrással rendelkezik, és a banki hitelt nem kötelező elemként, hanem választható finanszírozási lehetőségként biztosítja.

Ezen elemek mellett a társasházak és középületek energetikai korszerűsítését is célzott programokkal és vissza nem terítendő támogatásokkal indokolt ösztönözni. A lakosság körében érzékelhető kivárás tapasztalható, mivel az energetikai korszerűsítés a választási programokban is előtérbe került, ezért sok háztartás halasztja a már betervezett felújításokat is. Egy gyors, kiszámítható kormányzati döntés viszont már az idei fűtési szezonban is jelentős megtakarítást hozhat.

„E két pillérre épülő programmal reálisan elérhető az évi százezer otthon korszerűsítése” - hangsúlyozza Koji László az ÉVOSZ elnöke.

Kajdi Csaba, azaz Cyla, mára jóval több lett mint közismert médiaszemélyiség: egyfajta kultúr-influenszerré vált, aki sajátos humorral, öniróniával és mély tartalommal vezeti be közönségét a művészet, a történelem és az emberi sorsok világába - írja az E78.

Hét évvel ezelőtt találkozott Barki Gergely művészettörténésszel, a szakmában és a médiában is ismert „képvadásszal”. Barki az Artmagazin hasábjain tárta fel Cyla felmenőinek drámai, sokszor megrázó, máskor egészen elképesztően mulatságos családtörténetét.

E beszélgetés most élőben kel életre, gazdag vetített képanyaggal kísérve.

Az este során szó lesz:

– kollaboráló franciákat kijátszó meneküléstörténetekről és a holokauszt veszteségeiről

– váratlan felfedezésekről, elveszett és megtalált műalkotásokról

– egy nagymamáról, aki Párizsban, a Montmartre-on nyitott galériát

– egy nagypapáról, Bálint Rezső festőművészről, aki Modiglianival osztotta meg műtermét

– a családi barátról, Czóbel Béláról és más világhírű művészekről

Felbukkannak Modigliani, Delaunay, Derain, a világhírű kubista szobrász Csáky József, fotók André Kertésztől, valamint festmények, szobrok, grafikák, sőt egészen váratlan tárgyak is – művirágok, díszgombok, bakelitékszerek.

A másfél órás, sziporkázó beszélgetés nemcsak egy különleges család históriáját tárja fel, hanem a 20. századi Magyarország és Európa eseménydús történelmét is megidézi.

Mindezt azonban nem száraz előadásként, hanem parázs, humorral és iróniával átszőtt beszélgetésként, ahol helyet kap bulvár, haute couture, titkos szerelmek, megfejtetlen rejtélyek és a művészet legmagasabb – és legsötétebb – megnyilvánulásai is.

Erkel Ferenc Bánk bánja a magyar operairodalom egyik legjelentősebb alkotása: a hűség, a hazaszeretet és a hatalom konfliktusainak időtlen drámája. A Pécsi Nemzeti Színház közönsége ráadásul kivételes változatban találkozhatott a művel: olyan zenei anyag szólal meg előadásunkban, amely közelebb áll Erkel eredeti elképzeléséhez, mint a hosszú évtizedeken át játszott, 1930-as átdolgozás.

A produkció alapjául egy, Erkel által összeállított partitúra szolgált, amelyet a Zenetudományi Intézet tett újra hozzáférhetővé. Ez a hiteles zenei anyag lehetőséget ad arra, hogy a mű finomabb, bel canto gyökerű arca is megszólaljon – szemben a 20. században kialakult monumentális hangideállal.

A karmester, Kocsár Balázs Liszt Ferenc-díjas, Érdemes és Kiváló művész értelmezésében Erkel nem radikális forradalmár, hanem szintetizáló géniusz: a bel canto, a francia nagyopera és a német romantika elemeit ötvözi a magyar zenei hagyománnyal – palotással, verbunkossal, népies dallamvilággal.

A nagyszabású produkciót Fejes Szabolcs rendezte, Kocsár Balázs vezényletével. Az előadásban társulatunk művészei mellett neves vendég magánénekesek működnek közre, a zenei megszólalásról pedig a Pannon Filharmonikusok, valamint a Pécsi Nemzeti Színház Kibővített Énekkara gondoskodik. A produkcióban a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum növendékei is közreműködnek.

Különösen nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy ezt a különleges produkciót most az ország televíziós közönsége is láthatta. Egy színházi előadás országos televíziós rögzítése és műsorra tűzése önmagában is jelentős szakmai esemény: az előadás így nemcsak megőrződik, hanem olyan nézőkhöz is eljuthat, akiknek nem volt lehetőségük személyesen ellátogatni a Pécsi Nemzeti Színházba.

Már a James Webb tehcnológiáján is dolgozott a magyar fizikus, csillagász

Az új űrteleszkóp fejlesztésében magyar szakember is kulcsszerepet játszott: Detre Örs Hunor fizikus és csillagász a James Webb űrteleszkóp mellett a Roman egyik fontos technológiai fejlesztésén is dolgozott - tájékoztatta az MTI-t szerdán a Student Spacelab Network. A közleményben kiemelték, hogy az új űrtávcső az exobolygók kutatásában is fontos szerepet kaphat, mivel Coronagraph Instrument (CGI) tudományos műszere a csillagok vakító fényének elnyomásával lehetővé teheti a körülöttük keringő halvány bolygók közvetlen megfigyelését.

Kijelölték a küldetés kezdetének lehetséges időpontját

"A CGI műszer mechanikáinak megépítésével a NASA a németországi Max Planck Csillagászati Intézetet bízta meg, ahol az űrműszerek legkritikusabb elemeinek számító mechanikák fejlesztésében Detre Örs Hunor a koncepció és a prototípusok kialakításán dolgozott, feladata volt a mechanika tesztlaboratóriumának felépítése, vezetése" - írták a közleményben, hozzátéve, hogy a tesztlabort később a kvalifikációs és a repülési modell méréseihez is használták. A Student Spacelab Network program az űrkutatás és az űrtechnológia világát gyakorlati élményeken keresztül teszi elérhetővé a fiatalok számára. A Roman a közlemény szerint legkorábban magyar idő szerint augusztus 30-án, 13 óra 26 perckor indulhat el a küldetésére.

Ennek részeként a közelmúltban mintegy 200 négyzetméternyi vadonatúj szőnyegezés készült el a karzatra vezető lépcsősorokon. A felújítás nemcsak esztétikai szempontból jelent előrelépést, hanem a nézők biztonságosabb közlekedését is szolgálja.