Azok a babák, akikkel anyukájuk a várandósság idején kommunikál, sokkal nyugodtabbak lesznek. Az sem mindegy, hogy a várandóság alatt milyen az édesanya érzelmi élete, és milyen étrendet követett, ez későbbiekben befolyásolhatja a gyermek étkezési szokásait.
Vannak kismamák, akik már tudatosan készülnek, és a várandósság alatt kommunikálnak a magzattal. Ha volt ilyen jellegű kommunikáció baba és mama között, sokkal jobban reagál később a gyermek az anyuka kérésére, és ezek a gyerekek nyugodtabbak – mondta Farkas Fanni védőnő a Napközben adásában.
Andrek Andrea pszichológus elmondta, hogy nagyjából 20-30 évre tekint vissza a születés előtti időszakot vizsgáló tudomány.
A magzat érzékszervi rendszereinek kifejlődése jól meghatározott sorrendben történik. Először a bőrérzékelés fejlődik ki, majd a tapintás, a nyomás, a rezgés érzékelése, ezt követi az ízlelés, amelyet a hallórendszer és végül a látóideg kifejlődése követ. Az érzékszervek fejlettsége ennek megfelelő a születés után – mondta a szakember.
A szaglás a 17-18 hét környékén az ízleléssel együtt alakul ki. Ennek komoly szerepe van. A magzatvíz tartalmazza az édesanya táplálkozásából származó molekulákat, amely később az anyatejben folytatódik, így mire szilárd táplálékot kezd el fogyasztani egy kisbaba, már nagyon sok tapasztalatot halmoz fel.
Az édesanya táplálkozásának fontosságát hangsúlyozta Vida Ágnes babapszichológus is. A szakember szerint fontos, hogy a várandósság alatt az édesanya változatosan táplálkozzon, mert így a megfelelő ásványi anyagokat is megkapja a kisbaba, így később kevésbé lesz válogatós.
Számos kutatás alátámasztja, hogy azok a zenei hangahatások, amelyek magzati korban elérik a magzat idegrendszerét, azok rögzülnek és a későbbiekben megnyugtatóan hatnak a babára – hangzott el a műsorban.