2020.10.27, Kedd

Beszámolt a pécsi önkormányzat adósságát vizsgáló bizottság vezetője a közgyűlésnek

mti

2018.06.22. 06:02

A pécsi önkormányzat gazdálkodásában tavaly előállt költségvetési hiány kialakulásához a 2008 előtti finanszírozás, a városi cégek gazdálkodása, a túl nagy intézményrendszer és korábbi rossz politikai döntések is hozzájárultak - állapította meg az okokat vizsgáló tényfeltáró bizottság, amelynek vezetője, Hoppál Péter a város közgyűlésének csütörtöki ülésén számolt be a grémium tevékenységéről.

Hirdetés

Pécs országgyűlési képviselője a Páva Zsolt polgármester felkérésére tavaly szeptemberben megalakult bizottság mintegy nyolc hónapos munkája eredményeként elkészült 45 oldalas jelentés tartalmából adott összegzést.
A grémium - mint ismertette - külön vizsgálta az önkormányzat működésének 2009 előtti és utáni időszakát, ehhez csaknem 2900 oldalnyi dokumentumot tekintettek át. 
Megállapításaik között szerepel, hogy a pécsi gazdaság - a rendszerváltás veszteseként - sebezhető helyzetbe került, amelyet tovább súlyosbított a 2010-es évek előtti gazdasági világválság.

Hoppál Péter közölte: a globális környezet okozta nehézségeket a város rossz adottságai és rossz politikai döntések is tetézték. Utóbbiak között említette a közösségi közlekedés korábbi "anomáliáit", "a pénznyelő, van, de nincs" pécs-pogányi repülőteret, valamint szocialista városvezetés 3,1 milliárd forintos "jutalombotrányát" is.
A képviselő kitért arra, hogy a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt során létrejött intézményrendszer a gyenge helyi gazdasági környezet miatt nem fenntartható. Annak működtetéséhez évi kétmilliárd forintot biztosít a kormány.
A politikus szerint a gazdaságfejlesztési koncepció hiánya további sodródást eredményezett, más - hasonló méretű - városokkal szemben a rendszerváltás után Pécsett csak "megmosolyogtatóan kicsi" ipari parkot hoztak létre. Hoppál Péter bírálta egyúttal a korábbi városvezetések szerinte nem megfelelő vagyongazdálkodási gyakorlatát is.
Hangsúlyozta azt is, hogy az önkormányzatok 2014-es kormányzati adósság-konszolidációjából kimaradt a pécsi városi cégek hitelállományának átvállalása. "Ez a 10-12 milliárdos hitelállomány napi problémát jelent" - mondta.
"1990 és 2008 között a város finanszírozása, állami bevételeinek folyamatos csökkenése és a saját bevételek nem túl dinamikus emelkedése, valamint a városi cégek gazdálkodása, a túl nagy intézményrendszer (.) és a sorozatos hibás politikai döntések együttesen okozzák azt, hogy napjainkban sem megoldott a város nullás költségvetési működése" - összegzett Hoppál Péter.
A politikus azt reméli, hogy a polgármester részére átadott jelentés hozzájárul a "következő időszak kilábalásához". Az ülésen elhangzott, hogy a jelentést az interneten nem teszik közzé, abba a polgármesternél tekinthetnek be a városi képviselők. 

 

Kóbor József (LMP) önkormányzati képviselő közhelygyűjteménynek minősítette a grémium megállapításait, majd síkra szállt annak nyilvánosságra hozatala mellett.
Kunszt Márta (DK) hozzászólása szerint az önkormányzati működés nincs "lefinanszírozva" a magyar politikai struktúrában. 
A jobbikos Fogarasi Gábor azt kifogásolta, hogy az eladósodott önkormányzati cégek vezetői jelenleg is többmilliós prémiumokat vesznek fel.
Kővári János (Összefogás Pécsért Egyesület - ÖPE) úgy értékelte, hogy a jelentés önkritikus szembenézés, de a jövőre vonatkozó megoldási javaslatokat nem tartalmaz. Egyúttal a korszerű városüzemeltetésre való átállás mellett is érvelt.

Hoppál Péter és Páva Zsolt az ellenzéki felvetésekre úgy reagált, hogy a bizottság feladata nem a megoldási stratégiaalkotás, hanem a tényfeltárás volt.

PécsAktuálispécsi önkormányzatPécsi Közgyűlés