Idén utoljára jelentkezhetnek nyelvvizsga nélkül a felsőoktatásba diákok
hirado.hu
2019.07.30. 12:04
A pótfelvételi eljárás keretében augusztus 7-ig jelentkezhetnek utoljára nyelvvizsga nélkül egyetemre vagy főiskolára a tanulni vágyók. Érdemes kihasználni ezt a lehetőséget, hiszen az utóbbi évek tapasztalatai szerint csupán minden második felvételizőnek van nyelvvizsgája.
Idegennyelv-tanulásra az egyetemek is számos lehetőséget kínálnak, így azok sem kerülnek később hátrányba a munkaerőpiacon, akik a pótfelvételi időszakában szeretnék kihasználni a nyelvvizsga bizonyítvány nélküli jelentkezés kényelmét.
A jövő évtől legalább egy B2 szintű komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat szükséges a felsőoktatásba való bejutáshoz – ez azt jelenti, hogy a februári felvételi időszakban már csak ezzel a feltétellel nyújthatják be jelentkezésüket a diákok – írja közleményében a Budapesti Metropolitan Egyetem.
A szeptemberben kezdődő tanév pótfelvételi időszaka már elkezdődött, ráadásul nem csak a nyelvvizsga miatt jutnak előnyhöz azok, akik még idén jelentkeznek: jövőre a szakok többségén már egy emelt szintű érettségi is követelmény lesz.
A középiskolások felének van nyelvvizsgája
A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének adatai szerint az utóbbi években csak a felsőoktatásba jelentkezők 45 százalékának volt nyelvvizsgája, és a felvételt nyert diákok esetében is csak 55 százalékos volt ez az arány. Ez azt jelenti, hogy a jövőbeni szabályok értelmében a jelenlegi tanulók csupán fele jutna be egyetemre vagy főiskolára.
A nyelvtanulás pedig nem olcsó: míg a csoportos képzéseket indító nyelviskolákban nagyjából 1000 forinttól indul egy tanóra, egy magántanárnál töltött alkalom akár 5-6000 forintba is kerülhet – írták.
Bár az állam 2018 óta visszatéríti az első sikeres nyelvvizsga árát, ez csak a töredéke annak az összegnek, amit egy-egy nyelv megtanulására kell költeniük a diákoknak.
Nyelvtanulás az egyetemen
A felsőoktatási intézmények számos lehetőséget kínálnak a nyelvtanulásra azok számára is, akik teljesen az alapoktól szeretnének megismerkedni valamilyen nyelvvel.
„A piaci igényeket követve az egyetemek és főiskolák folyamatosan fejlesztik és bővítik nyelvi képzési kínálatukat: ez nálunk jelenleg tizenkét nyelv – arab, angol, francia, holland, japán, kínai, német, olasz, orosz, portugál, spanyol és svéd –, valamint a jelnyelvi kommunikáció oktatását jelenti. Ezeken belül is nagy hangsúlyt fektetünk a szakmai nyelvvizsga letételéhez szükséges szaknyelvi képzésre” – mondta Bódis Krisztina, a Budapesti Metropolitan Egyetem Idegen Nyelvi Intézetének vezetője.
Az egyetemi tanulmányok időszakában a nyelvtudás elmélyítését szolgálják az olyan féléves külföldi tanulmányi ösztöndíjak is, mint például az Erasmus+.
Elvárások a munkaerőpiacon
A középfokú angol vagy német nyelvtudás ma már szinte minden munkakörben nélkülözhetetlen, a magabiztos nyelvismeret a legfontosabb munkáltatói elvárások között szerepel. Akár itthon, akár külföldön szeretne képesítésének megfelelő munkát találni, még az alapos szakmai felkészültséggel rendelkező diplomás fiatal sem versenyképes nyelvtudás nélkül.
Az SSC és BSC szektor erősödésének köszönhetően ma valamennyi európai nyelvnek van piaca, így akár holland, svéd, finn, lengyel vagy portugál nyelvtudásunknak is könnyen hasznát vehetjük Magyarországon – tették hozzá.