Az enyhe februárnak köszönhetően az országban többfelé előbújtak az első koratavaszi növények. A Mecsekben már szépen virít az illatos hunyor, itt-ott sárgállik a szártalan kankalin, néhol már tömeges a hóvirág, és helyenként előbújt már a nemes májvirág is.
A téli erdő egyhangúsága után jól esik a szemnek az egyre több szín, mint a Dél-Zselic szép virágának a téltemetőnek élénk sárgája. A hunyorfélék közé tartozó, alapvetően mediterrán elterjedésű fajt a Kárpát-medencébe feltehetően az 1600-as években hozták be, és több helyen telepítették dísznövényként. A téltemető így jutott el hozzánk, ahol aztán kivadulva életképes populációkat hozott létre. Ma már a magyar flóra teljes jogú tagjának tekintjük. Gyertyános-tölgyesek, keményfa ligeterdők üde völgyaljaiban bújnak ki, egyes években sokszor már a hó alatt, és hamar sárga szőnyeggel borítják a kopasz erdő talaját.
EGY KIS TUDOMÁNY: Az év jelentős részében árnyas erdőtalajra kora tavasszal még elegendő fény jut le, ezt használják ki az úgynevezett geofitonok. A talajban hagymával, gumóval áttelelő növények tavasszal robbanásszerűen hajtanak ki, és indulnak virágzásnak, hogy kihasználják a még konkurenciamentes időszakot. Ezek a növények a fák lombosodásáig befejezik életciklusukat, és utána vissza is húzódnak a talajba, hogy egy egész évet várjanak ismét, míg eljön megint az ő idejük.
A téltemető Magyarországon védett növény, természetvédelmi értéke 5000 Ft. Ha megtaláljuk állományát, vegyünk erőt magunkon, és ne szedjünk csokrot egyből az első tavaszi virágból. Mérgező, és védett státusza miatt ezt amúgy sem tehetjük. Inkább szívjuk magunkba szép látványát, töltekezzünk fel vele, míg a virágkalendárium következő szereplője elénk nem téved erdei sétánk során.