Megújult kiállítással nyit újra a pécsi Jakováli Hasszán-dzsámi

Megújult kiállítással nyílik meg újra a nagyközönség előtt Jakováli Hasszán pasa több éve nem látogatható pécsi dzsámija, Magyarország egyetlen minarettel rendelkező és teljes épségben fennmaradt mecsete.

Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára a három évnyi szünet után újranyíló dzsámi előterében található megújult kiállítás hétfői átadásán kiemelte: az oszmán kultúra Magyarországon fennmaradt és "műemlékként megbecsült épületei az ország építészeti örökségét gazdagítják, növelik annak sokszínűségét, és egy viharos történelmi korszak pozitív produktumaiként állnak ma előttünk".

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt évtizedben sokat tett a török kori műemlékek méltó fenntartásáért, megőrzéséért, felújításáért és bemutatásáért, amellyel egyúttal szolgálta "a népek közötti békét" és a „kulturális hidak emelését” is.

A kiállításról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy az új állandó tárlat bemutatja a szellemi kulturális örökségek UNESCO-listáján is szereplő mevlevi dervis kultúrát, Pécs hódoltsági történelmén keresztül a város török építészeti emlékeit és az egykori "titokzatos Kelet" hatását a mai iparművészetre, zenére, kultúrára.

A kiállítás három helyiségében nem csupán az oszmán kori Pécsről, de a magyar-török kulturális kapcsolatokról is benyomásokat szerezhetünk - tette hozzá.

Felidézte, hogy a Jakováli Hasszán dzsámi a Pécsen megtelepedő mevlevi dervisek központja volt, őket hívják táncoló vagy kerengő derviseknek. Mint elmondta, a kiállításon rövidfilm mutatja be a pécsi derviseket, a diorámában pedig jellemző ruházatuk, hangszereik is megtekinthetők.

A magyar-török kulturális kapcsolatokról szól a második tematikai együttes, ahol a látogatók megtudhatják, hogy az izniki török kerámia miként hatott a pécsi Zsolnay porcelánra, hogy melyek a magyar kávékultúra oszmán gyökerei vagy éppen miként jelennek meg a török motívumok az úri hímzésben és az ormánsági református templomok kazettáin.

Az Érzékek Termébe lépve az érdeklődő a látás, hallás, ízlelés, tapintás során különleges kapcsolatba kerülhet a 16-17. századi hódoltságkori élettel - tette hozzá Füleky Zsolt.

A fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési NKft. (NÖF) ügyvezető igazgatója, Glázer Tamás elmondta: az általa vezetett társaság az értékmentés, - közvetítés és örökségvédelem mellett a kiemelt, állami tulajdonban lévő örökségvédelmi helyszínek vagyonkezelését, üzemeltetését és a helyszínek turisztikai attrakcióként való újragondolását végzik.

Kiemelte, hogy az általuk üzemeltetett közel száz műemlék közül egyedülálló Jakováli Hasszán pasa pécsi dzsámija, hiszen Magyarországon ez az egyetlen török kori műemlék, amely minarettel is rendelkezik.

Adnan Polat, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnöke hangsúlyozta: Magyarország és Törökország kapcsolatai nemcsak gazdasági, de kulturális tekintetben is jelentős erősödésen mentek keresztül. Ennek részeként oszmán értékek újulhattak és újulhatnak meg Magyarországon a két állam együttműködésében.

Adnan Polat méltatta Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem történetiföldrajz-professzorának munkáját, aki a NÖF, az alapítvány és a Külgazdasági és Külügyminisztérium együttműködésében megvalósult kiállítás létrejöttében kurátorként vett részt.

A négyzet alaprajzú, téglából és kőből emelt, kupolával fedett, minarettel rendelkező Jakováli Hasszán dzsámi - az oszmán kori emlékekben leggazdagabb magyarországi településnek számító - Pécs egyik emblematikus épülete a Széchenyi téren álló, Gázi Kászim pasa 2014-ben renovált dzsámija mellett.

A tárlatról szóló sajtóanyag szerint az 1526 és 1686 között oszmán hódoltság alatt álló városban a 16. század második felétől kezdődően sorra épültek iskolák, fürdők, kutak, derviskolostorok, mecsetek és dzsámik.

A korabeli török tartományvezető, Jakováli Hasszán pasa egy kisebb vallási negyedet, úgynevezett küllijét alapított Pécsen a középkori városfalon kívül. Ehhez tartozott a 16. század közepén a dzsámi és a mevlevi dervis kolostor, valamint a vallási főiskola, vagyis a medresze, és az ehhez csatlakozó nyitott konyha, az imaret is, ahol az utazóknak és a szegényeknek főztek. Ez az épületegyüttes alkotta a település nyugati részén elterülő Szigeti külváros muszlim központját.

A Jakováli dzsámiban a falakon a festett geometrikus és indás motívumokon kívül keretezett, úgynevezett kartusokban eredeti festésben Korán-idézetek, azaz szúrák olvashatóak. A fal többi részén látható táblák - fekete zománcozott fém, illetve fehér porcelán - Allah, Mohamed, és az őt követő kalifák: Abu Bakr, Omár, Oszmán, Ali, Haszán és Hüszein nevét tartalmazzák.

A dzsámi körül - a török időkben - temető is volt, amelynek sírköveit a 18. század elején elhordták a közeli jezsuiták építkezéseihez. Az udvart szegélyező rézsűben a múzeum tulajdonában lévő, volt török sírkövek - illetve azok kiegészítő kellékei - láthatóak.

A kiállítás és a dzsámi április 5-től - hétfő kivételével - naponta 10 és 18 óra között várja a látogatókat.