Radnóti Színház: Kosztolányi – Bálint András estje

„43 éve mutattam be itt, a Radnótiban a Boldog szomorú dal című Kosztolányi estemet. Ez a mostani – ahogy Kosztolányi öniróniával emlegeti, a Beteg öregember panaszai. A nagy versek mellett számos önéletrajzi elem szerepel az estben: egy kései szerelem csodája, kórházi gyötrelmei, elszánt élniakarása. Személyesen szeretnék ezekről beszélni úgy, ahogyan a Radnóti, a Babits, a Márai, a Heltai és a Szerb estjeimben tettem. Mert ahogyan Kosztolányi írja: Az író valakit önmagán keresztül lát meg, s ennek életét összekeveri a tulajdon életével.” (Bálint András)

„Anarchista vagyok, abból az államrendre nem veszedelmes fajtából, amely nem öl királyokat, de az egyént tartja a világ központjának.

Homo esztétikusz vagyok, aki nem ismer jót és rosszat, csak szépet és rútat, aki nem áll sem jobboldalon a bégető fehér bárányok közt, sem baloldalon az ordító fekete farkasok közt. Az a magasztos és dicső gerinctelen, aki vasgerinccel vállalja gerinctelenségét, hogy biztosíthassa szabadságát, függetlenségét és szeszélyét.

Az elefántcsonttorony még mindig emberibb és tisztább hely, mint egy pártiroda. Az embereket igazán csak a magánügyek érdeklik. A közügy, hogy milyen sínpárokat fektessünk le, végeredményben sok ember kis magánügye. De egy lélek magánügye, a költészet csodája folytán, sok ember nagy közügyévé nemesedik. A közügy a mű!” | Kosztolányi Dezső

Rendező: Deák Krisztina

Szervezők

Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.