A nanotechnológia és a fotokatalitikus eljárások ötvözésével olyan víztisztító berendezésen dolgoznak a Szegedi Egyetemen, mely milliók életére lehet kihatással a jövőben. Mint ismert: a világ édesvíz készleteit a mezőgazdaság, az ipar, és a polgári túlhasználás és kibocsatás egyaránt veszélyezteti, mert az emberi tevékenység különbőzőféleképpen, de szennyezi a vízkészleteket. Az indiai Amity (Noida) Egyetemmel közösen az SZTE kutatói olyan berendezés prototípusának kifejlesztésén dolgoznak, amely képes lehet a nyugati világban a mezőgazdaság és a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait eltávolítani az édesvizekből.
Korszerű anyagtudományi, nanotechnológiai fejlesztéseikkel vízkezelési és víztisztítási feladatok megoldásához járulnak hozzá a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A cél érdekében az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai, valamint Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének munkatársai együttműködnek az indiai Amity Egyetem (Noida) Alkalmazott Anyagtudományi kutatócsoportjával, valamint hazai partnerekkel.
Idehaza és Európában a mezőgazdasági szermaradványok és felhalmozódásuk, míg Indiában a textilipar szerves vegyületei okoznak gondot a vízkészletben. Azonban ugyanilyen probléma, és erről rendszeresen lehet olvasni a sajtóban, hogy az európai vizekben jelentős mértékű benzodiezapin-bomlástermékek, vagy éppen a fogamzásgátlókból a tisztított szennyvízen át az édesvizekbe jutó hormonmaradványok találhatók. Utóbbiak egyértelműen a lakossági vízterhelés miatt jutnak a vizeinkbe, és az SZTE reményei szerint a víztisztító-fejlesztés képes lehet ezen szermaradványok eltávolítására is a vizeinkből.
– A hazánkban gyakran gondot okozó gyógy- és növényvédőszer-maradványok, illetve a partner országban problémát jelentő textilipari szennyvizek szennyező anyagainak hatékony lebontására egyaránt alkalmas, félüzemi méretben is gazdaságosan működtethető készüléket tervezünk – árulta el Hernádi Klára, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék egyetemi tanára, az MTA SZAB Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság elnöke. – Ez a zöld technológiával előállítható, nagy hatékonyságú, a látható fény energiájával működő, hosszú élettartamú fotokatalizátor-család növényi templáttal szintetizált bizmut oxohalogenideket tartalmaz. Ez az új típusú fotokatalizátor már a napfény jelentős hányadát képes hasznosítani, ezáltal képes a szerves anyagokat a vízben ártalmatlanítani, vagy felületkezelt helyeken biológiailag fertőtleníteni. A fotokatalizátorok felületén a fény mintegy 'kikezdi' ezeket a szerves anyagokat, mindegy, hogy az indiai szerves anyag, vagy éppen gyógyszer- vagy növényvédőszer-maradvány.
Az SZTE TIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai, valamint Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéke – együttműködve az Unichem Kft.-vel – a TÉT_15_IN felhívásra nyújtott be pályázatot. Az „Új típusú BiOX kompozitok környezetbarát előállítása, immobilizálása aktív szénszál/kerámiapapír felületén hatékony és újrahasznosítható fotokatalitikus felületek kialakítására” című projekt megvalósításába bekapcsolódott az SZTE-kutatók partnere, az indiai Amity Egyetem (Noida) Alkalmazott Anyagtudományi kutatócsoportja is. A tudósok és gyakorlati szakemberek célja, hogy a környezetbarát zöldkémia eszköztárának felhasználásával korszerű anyagtudományi, nanotechnológiai fejlesztést valósítsanak meg, így oldjanak meg az érintett országokban jelentős vízkezelési és víztisztítási feladatokat.
– A sikeres fejlesztéshez az együttműködő felek folyamatos tapasztalatcseréjére van szükség, amihez kiváló az NKFIH által létrehozott projekt konstrukció – mondta a szegedi egyetemi tanár. – Az akadémiai résztvevők korábbi kutatási tapasztalata, illetve az ipari partnerek nagy múltra visszatekintő rutinja garancia arra, hogy a legfrissebb tudományos eredmények rövid idő alatt a megvalósított innováció és gyakorlat szintjére emelkedjenek.
A 3 évre tervezett, 55 millió 572 ezer 250 forint támogatást elnyert, 2019. november 30-ig tartó projekt lehetőséget biztosít arra, hogy a fejleszteni kívánt komplex víztisztító berendezés ipari alkalmazhatóságát, termékké való fejlesztésének lehetőségét megvizsgálják. A prototípus kifejlesztése nemcsak a projekt lezárását jelentené, hanem épp a kezdete lehetne a további fejlesztéseknek, ami egy korszerű, jövőbe mutató technológián alapuló készülék létrehozását jelentené, ami alkalmas lenne a mezőgazdaságban, az élelmiszer- és a textiliparban keletkező, a szennyvizekbe, majd az édesvizekbe jutó különféle káros szerves szennyező anyagok hatékony lebontására.
A Duna Aszfalt generálkivitelezésében közel 70 év után épült új vasúti szakasz a Duna felett.