“Vasúté a jövő, de mit kell tennünk ma?” Ez a mottója a HUNGRAIL szervezésében létrejött konferenciának, amelyen a döntéshozók és az ágazati szereplők közösen vitatják meg a magyar vasút jelenlegi kihívásait, feladatait. A konferencián az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára fontos bejelentést tett.
A magyar vasút modernizálása, folyamatos fejlesztése, versenyképessé tétele a központi témája a hazai vasúti szakma legrangosabb eseményén. A Magyar Vasút Konferenciát 15. alkalommal rendezi meg a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület 2023. október 5-én az Anantara New York Palace Budapest Hotelben. Kötött pálya rovatunkban részletesen beszámolunk a rendezvényről, melynek médiatámogatójaként vesz részt lapunk a konferencián.
A közel 30 előadót felvonultató eseményen neves vállalat és cégvezetők, tapasztalt szakemberek osztják meg gondolataikat több témában. A konferencia kiemelten foglalkozik azokkal a stratégiákkal és projektekkel, amelyek a magyar vasúti hálózat modernizálását, hatékonyabbá tételét, a vasúti hálózat kapacitásának növelését, a sebesség és hatékonyság javítását, valamint a környezettudatosságot célozzák meg. Részletesen tárgyalják a korszerű pályafenntartás és -rekonstrukció módszereit, valamint a digitalizáció és automatizáció előnyeit a vasúti közlekedés terén.
Mósóczi László, a Hungrail elnöke megnyitójában hangsúlyozta: a nagy múltú hazai vasút legfontosabb szerepe, hogy kiszolgálja a lakosság és a nemzetgazdaság mobilitási, logisztikai összeállítási igényeit. "Hazánkban a vasút jelentős mértékben hozzájárul a nemzetgazdaság fejlődéséhez, vasúti rendszerünk összeköti a városokat, ipari területeket, logisztikai központokat és a határainkon túlra is eljuttatja a magyar vállalatok által megtermelt javakat, javítva így az ország versenyképességét" - fogalmazott.
Többek között rámutatott: a vasút világszerte és Európában is reneszánszát éli, ennek megfelelően az európai vezetés, valamint a tagállamok kormányai is a fenntarthatóbb földi közlekedés felé fordulnak. Emlékeztetett: az Európai Unió céja a klímasemlegesség elérése 2050-re, az Európai Zöld Megállapodás pedig meghatározta azt az egyértelmű célt is, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatású gáz kibocsátást. Mivel a közlekedés az unió teljes üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 25 százalékát teszi ki, ezért a jövő érdekében kötelesség cselekedni is - fejtette ki.
Az esemény megnyitóján felszólaló Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedésért felelős államtitkára fajsúlyos bejelentést tett: a tárca nevében új korszakot hirdetett meg a MÁV működésében.
Napokon belül a kormány elé terjesztik a következő tíz évet felölelő vasútfejlesztési koncepciót, melynek az a célja, hogy újragondolják a magyar mobilitási rendszert és főszerepet kapjon benne a kötött pálya
- fejtette ki, majd hozzátette: ehhez a pénzügyekben is kiszámíthatóságra van szükség, tehát új alapokra kell helyezni a MÁV-Volán csoport finanszírozását és új piaci finanszírozási lábat kell kialakítani a vasút fejlesztéséhez.
Szavaiból kiderült: a vasúti rendszer forrásigénye akkora, hogy még ha meg is érkeznének Magyarországra a várt uniós források, a költségvetési lehetőségeknék még akkor is nagyobb lenne a MÁV csoport megújításának finanszírozási igénye. Hozzátette: ezért külső forrásokat és alternatív finanszírozásokat kell feltárni és hangsúlyozta azt is, a "régi rendszerbe nem öntenek új pénzt".
Ez azt jelenti, hogy a MÁV-Volán csoportnak - egyebek mellett szervezeti felépítésében, hatékonyságában, irányításában, mindennapi működésében - gyökeresen meg kell újulnia ahhoz, hogy alkalmas legyen a fejlesztési források fogadására és felhasználására. Ennek megfelelően a társaság élére új igazgatósági tagokat választottak, akik piaci tudás és gyakorlatot, illetve új szemléletet hoztak a céghez - mutatott rá.
Nagy Bálint szavaiból kiderült még: az elfogadás lőtt álló koncepcióba (melynek része lesz egy átfogó árufuvarozási modell is), belefoglalták, hogyan működik majd a rendszer addig mi lesz addig, amíg nem fejlesztik a 21. századnak megfelelővé a járműparkot és a pálya infrastruktúrájá, valamint amíg nem csatlakozik a magyar vasút a nemzetközi nagysebességű rendszerekhez.
Hozzátette: új hidak és alagutak építését tervezik, mint ahogy hidrogénvonatok beszerzésére is készülnek. Azonban addig is meg kell menteni a jelenlegi menetrendet, ha szükésges, akár rendkívüli pályafelújítással vagy mozdonyok bérlésével.
Úgy fogalmazott: a magyar vasút nem akármilyen időszakát éli, sok a kihívás, de kevés a lehetőség, mostanra összeért több negatív folyamat, amelyek felerősítették egymást. Az államtitkár rámutatott: a kötött pálya és a gördülőállomány java részben elérte a nyugdíjkorhatárt és elmondta azt, hogy a romlás az elmúlt harminc év eredménye - ebből mindemellett kiemelte a Palkovics László miniszter által irányított időszakot, több megvalósult fejlesztést is felsorolva.
A magyar vasút teljes egészében életciklusának végére ért – erről már Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. vezérigazgatója beszélt előadásában.
Hangsúlyozta: a 60 éves rendszer egyes elemeinek cseréje, megújítása már nem megoldás. Az egész rendszer rekonstrukcióját el kell végezni, neki kell állni, a pincétől a padlásig, a szerkezeti elemekkel együtt.
„A MÁV-Volán csoport, azon belül a kötött pályás közösségi közlekedés megújításában már tényleg nincs több haladék. Mi itt 2023-ban egy olyan vasutas nemzedék tagjai vagyunk, akik még megéltük egy nagy korszak végét: hiszen még az elődeinktől örökölt pályán (nyomvonalon és síneken), örökölt bizberekkel és örökölt – 60 éves – járművekkel dolgozunk” – vázolta fel a drámai helyzetet a vezérigazgató.
Mint mondta: a megoldáshoz három tényező szükséges: pénz, döntéshozói szándék, szakmai konszenzus. Ebből kettő megvan. Hozzátette: az anyagi forrás az uniós pénzek hiányából ered. „A vasúton bármihez hozzá akarunk nyúlni, ahhoz idő, hosszútávú terv és kiszámíthatóság szükséges. Ilyen hosszútávú programra nyílik most talán lehetőség” – egészítette ki Pafféri Zoltán.
Ahogyan a beszédekből is kiderült, az elkövetkező tíz évben új vasútijármű-gyártási stratégia kialakítását és végrehajtását tervezi a közlekedésért felelős tárca, hogy hosszú távon kifogástalan és megbízható szolgáltatást nyújtsanak az állami szolgáltatók. Ehhez új járművek beszerzését és a meglévő járműállomány felújítását tervezik. A hazai kötöttpályás járműgyártás fejlesztéséről szóló szekcióban a hazai piacon érdekelt vasúti járműgyártók kifejtik véleményüket a hazai tervekről, valamint a nemzetközi trendekről.
Nem maradhat el a klímavédelem és a környezetbarát közlekedésimegoldások témaköre sem: panelbeszélgetés keretében a közúti-, vasúti-, szállítmányozói-, terminál oldali szereplők megvitatják a közúti szereplők hatékony bekapcsolásának feltételeit az intermodális forgalomban.
Az eseményen HUNGRAIL tagságról szóló oklevelet kapott a RailCert Hungary Kft. A vállalat azon kevés szervezetek egyike, mely hazánkban vasúti tanúsítással foglalkozik, ellenőrzi és értékeli a kötöttpályás és ipari beruházások hazai és uniós követelményrendszereknek való megfelelőségét. az oklevelet Dégi András ügyvezető igazgató vette át.
Az építőipari kommunikáció és marketing területén végzett úttörőtevékenységét emelte ki az ÉKM Kincses Péter munkáját méltatva.