MME: nem kell félni az ártalmatlan tőrösdarazsaktól

Az Egyesült keddi közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a kertek, parkok gyepén, vagy korhadó fák közelében, esetleg a komposztnál akár nagy tömegben is keringő

termetes tőrösdarazsak az emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot.

Ártalmatlanságuk miatt a Magyarországon élő féltucatnyi faj irtása felesleges, ráadásul az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke ötvenezer forint, elpusztításuk éppen ezért törvénytelen is. A tudatlanság azonban évről évre számos ilyen állat pusztulását okozza, amikor a felesleges pánikkeltés hatására a munkájukat nem kellő szakmai felkészültséggel végző rovarirtók tömegesen mérgezik meg a tőrösdarazsakat.

A rovarcsalád magyarországi képviselői túlnyomórészt termetesek és látványos megjelenésűek

A nőstény csaknem öt centiméteres, egyben a kontinens legnagyobb hártyásszárnyúja is. Ezeket a rovarokat nem szabad összetéveszteni a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal, köztük a lódarázzsal. A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban nem az emberek ellen használják, ha azok nem fogják meg őket.

Mérgük alapvetően nem fájdalomkeltésre, hanem lárvák megbénítására szolgál. A tőrösdarazsak ugyanis parazitoidok, szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük.

Megjelenésükre elsősorban ott kell számítani, ahol a talajban, a pusztuló fában, a komposztban nagy, gyakran jelentős mennyiségben találnak cserebogár-, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvát. Ezeket a faanyagon keresztül vagy magukat a talajba ásva a szúrásukkal bénítják meg, majd belepetézzenek, a kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő pajort. A tőrösdarazsak éppen ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskert, park, az ültetvény vegyszermentes, biológiai alapú rovarok elleni védelmének.