2020.10.01, Csütörtök

Az Angster orgonagyár alapítására emlékeznek Pécsett

MTI

2017.10.19. 19:35

Jubileumi programokkal ünneplik az Angster orgonagyár alapításának 150. és a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. fennállásának 25. évfordulóját október 19-én és 20-án a baranyai megyeszékhelyen.

Hirdetés

A gyáralapító Angster József dédunokái, Angster Erzsébet és testvére, a Németországban orgonakutatással foglalkozó Angster Judit szerdán sajtótájékoztatón elmondták: csütörtökön délelőtt a Lyceum templomban Angster nyitány címmel orgonamuzsika csendül fel magyar művészek közreműködésével, majd a Művészetek és Irodalom Házában művészek, orgonaépítők, orgonakutatók és Angster-leszármazottak beszélnek családjukról, orgonákról, hangzásukról. Este az Élőkép Színház bemutatja a pécsi orgonaépítő dinasztiáról szóló Angster re-generációk című darabot a Bóbita Bábszínházban.

Pénteken délelőtt műhelylátogatás lesz a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúrában, a Bóbita Bábszínházban délelőtt és este is látható lesz az Angster-darab, délután az egykori Angster-gyár épületét, a cég Pécsett működő orgonáit mutatják meg vezetett séta keretében.

Budavári Attila, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. ügyvezetője, többségi tulajdonosa elmondta, hogy a felmenői közül hét orgonaépítőből hat az Angster-gyárban dolgozott az 1920-30-as években, és ez döntő hatással volt az ő pályaválasztására is.

Elárulta, a tanulókkal együtt hatvan embert foglalkoztató társaság a dolgozói létszámot tekintve a világ egyik legnagyobb orgonaépítő vállalkozása. Évente három-négy új orgonát készítenek, egyet restaurálnak és rengeteg alkatrészt készítenek a világ minden tájáról érkező megrendelések alapján.

Az orgonakészítést Párizsban kitanuló Angster József 1867-ben költözött Pécsre, és iparengedélyt kérve megalapította orgonakészítő műhelyét, amely néhány évtized alatt manufaktúrává, majd gyárrá fejlődött. Az ifjú mester első komoly feladata a pécsi zsinagóga orgonájának építése volt, s a munka olyan jól sikerült, hogy sorra kapta a megbízásokat.

Angster József készített orgonát a kalocsai, a pécsi, a győri székesegyházba és a kassai dómba, a debreceni Kossuth téri református, a budapesti és a szabadkai terézvárosi templomba.

A gyáralapító hat gyermeke közül Emil és Oszkár folytatta a hagyományokat, a 20. század elejétől már a vállalkozást is átvették édesapjuktól. Az ő orgonáik már nem a mechanikus, fa húzószálas rendszerben, hanem - a kor romantikus hangzási ideáljának megfelelő - pneumatikus vezérléssel készültek, s olyan nevezetes alkotások vannak köztük, mint a budapesti Szent István-bazilika vagy a Zeneakadémia átépített orgonaműve.

Az Angster-cég nyolc évtizedes működése alatt 1300 orgonát épített vagy épített újjá a Kárpát-medencében, ami a hazai orgonaállomány mintegy harmadát jelenti. A gyár leghíresebb orgonája a szegedi Fogadalmi templomban található. Az ötmanuálos, 136 regiszteres hangszer kilencezer sípjával Európa második legnagyobb ilyen hangszere, rendkívüliségét nemzetközi elismerés övezi.

A gyárat 1949-ben államosították, 1951-ben végleg felszámolták, harmadik generációs vezetőit, Angster Imrét és Józsefet pedig meghurcolták, elítélték. A nyolcvan éven át öt férfi által vezetett gyár orgonaépítői szaktudása elenyészett, gépparkja megsemmisült.

PécsAktuálisAngster orgonagyárorgonamuzsika orgonaépítőAngster-gyár