A válaszhoz a hamisítási módokkal is meg kell ismerkednünk. A legtutibb megoldás sok más termékhez hasonlóan a közvetlen kapcsolat kialakítása a termelővel.
Hazánkban örömteli módon évről évre többen foglalkoznak a méhészettel, - 2016-ban már 804 ezer méhcsalád vett részt a hazai méztermelésben - a kínálat bővülése azonban nem járt a minőség emelkedésével:
egy-egy ellenőrzés során megdöbbentő arányban (a 70 százalék is előfordult) találnak hamisított termékeket a mézpiacon.
Ahhoz hogy a hamis mézet fel tudjuk ismerni, célszerű előbb a hamisítás trükkjeit szemlézni. A különböző összeállításokat áttekintve az alábbi módszerekkel találkoztuk.
Miután a legtöbb hamisítást a kereskedők végzik el, ugyanakkora mennyiségből nagyobb hozamra törekedve
a legbiztosabb, ha az ember közvetlenül egy méhésztől vásárolja meg a mézet, akár piacról vagy ismerősök útján
– természetesen az teszteket a termelő mézén is elvégezve. Ha a méz átmegy a teszteken, annyi könnyebbségünk van, hogy az első teszteknek és a hosszú távúvá váló vevő-vásárló kapcsolatnak köszönhetően magas tápanyagú, egészséges termékhez jutunk további tesztelések nélkül.
Sokan tévesen azt hiszik, hogy a kristályosodás egyértelmű jele a hamisításnak, pedig ez egy természetes folyamat. A legtovább az akác marad folyós, a leggyorsabban a repceméz kristályosodik. Utóbbinál ráadásul habosodás, enyhe erjedés is megfigyelhető, de ez nem romlást jelez, a hab eltávolításával a méz éppoly értékes és egészséges marad. A jó minőségű napraforgóméznél pedig két fázisban megy végbe a kristályosodás: felül folyékonyabb, alul sűrűbb réteg válik el egymástól.
Az is tévedés, hogy egyes fajtamézek 100%-os tisztaságúak. Ez nem hamisítási kérdés: a virágmézek pollenszázaléka adja a típust. A vezetőpollen minimumarányát régen szigorú szabványokban határozták meg, mára ez sokat változott: ha az összes pollen 10-18%-a akác, a végterméket már jó minőségű akácméznek nevezik.