Szintlépésre készítik fel a jövő infrastruktúrájának építőit: sikeresen zárult a Duna Group Tehetséggondozás, a komplex építőmérnök képzés.
A jövő építőmérnök képzésének követendő mintáját mutatja a Duna Csoport az út-, híd- és vízépítés területén, illetve a digitális technológiák hatékonyságnövelő és költségcsökkentő bevezetésével. A hét hónapos, gyakorlati oktatásra kifejezett hangsúlyt fektető képzés 2021-es évfolyama kedden a Duna Csoport vezetőinek tartott záró prezentációt.
A magyar építőiparban a maga nemében elsőként megszervezett Duna Group Szabadegyetemen, még 2020-ban megfogant az oktatási rendezvény természetes folytatásának gondolata, a Duna Group Tehetséggondozás (a Szabadegyetemet azóta már másodszor is megrendezték). Az infrastruktúrafejlesztés magyarországi és közép-európai éllovasaként a Duna Csoport meglátta a lehetőséget, hogy segítsen az ágazat szintlépésének elérésében.
A Duna Group Tehetséggondozás rendkívül komplex képzés, mely a legígéretesebb tehetségeket karolta fel. A program olyan szintű gyakorlatközpontú oktatást nyújtott, amelynek eredményeként az építőipar friss diplomásai rögtön a munkába állásuk után hatékonyan tudnak majd dolgozni.
A szintvezérelt automata finisherekkel és innovatív laboratóriumokkal, valamint a BIM-mel (Building Information Modeling) dolgozó cég a technológiákat olyan fejlesztéseken veti be, mint a zalai autóipari tesztpálya, a 83-as kétsávos út építése vagy az M44-es hamarosan átadásra kerülő Tisza-hídja.
Ezeket a fejlesztéseket és használatukat tanítják az érdeklődő hallgatóknak a Duna Group Tehetséggondozáson, mely egy elméleti résszel kezdődött, majd a felvételi meghallgatások után az ország öt egyeteméről (BME, DE, NKE, ÓE, PTE) 18 diákkal rajtolt el május közepén. Az első hónapban – az egyetemi képzést kiegészítő − műszaki, gazdasági és jogi alapismereteket szereztek a Duna Group hallgatói, míg a program második, hat hónapos szakaszában a számukra és jövőbeli tervezett pályájuk szempontjából releváns projektjükön széleskörű gyakorlati tudásra tehettek szert mentor-projektvezetők támogatása mellett.
A program megalkotója és koordinálója, Kincses Péter, a Magyar Építők kiadójának (Regon Média Zrt.) projektmenedzsere, az ÉVOSZ médiatagozatának elnöke kifejtette: „Nagy öröm volt látni, hogy milyen jelentős mértékben fejlődtek a hallgatók szakmailag a Duna Group kiemelkedő szakembereinek segítségével az elmúlt fél évben. A tapasztalataink nagyon pozitívak, mind a mentorok és szakemberek, mind pedig a hallgatók visszajelzései alapján, és azt is jó érzéssel tapasztaltuk, hogy a hallgatók között is nagy volt a lelkesedés aziránt, hogy a Dunánál kezdhessék a karrierjüket.”
Mint elmondta, a program sikeres elvégzése után a hallgatók kapnak egy rövidebb pihenőt, hogy felkészülhessenek a januári vizsgáikra, majd ezután fogják megkeresni azokat, akikkel a jövőben együtt terveznek dolgozni.
A Duna Group Tehetséggondozásról Tóth Lászlót, a Duna Aszfalt Zrt. igazgatótanácsának elnökét is megkérdeztük, aki a hallgatók záróelőadását elbíráló bizottság tagjaként vett részt az eseményen. A vezető kifejtette:
"Az építőipar sok területhez hasonlóan erőforráshiányokkal küzd, égető problémája a jól képzett fiatal mérnökök hiánya is. A Duna Csoportnál a legújabb technológiák alkalmazásával és megfelelő tudásmenedzsmenttel teszünk azért, hogy vonzó legyen az ágazat a fiatalok számára, ebbe a stratégiába tartozik a Duna Group Tehetséggondozás is.”
A cégvezető rámutatott arra is, hogy ennek mi az egyik fő oka:
"Amikor egyetemre jártam, akkor a legújabb technológiák ott jelentek meg, és amikor elkezdtem dolgozni, akkor mi valósítottuk meg őket. Ma azt látom, hogy ez a fajta innováció már nálunk, a Duna Groupnál valósul meg."
Arról is beszélt, milyen erőforrások és figyelem szükségesek ahhoz, hogy mindezt meg lehessen valósítani. "A BIM-csapatunk azt a feladatot kapta, hogy válassza ki a legjobb szoftvereket a BIM-tervezésben, a gépvezérlésben, illetve a felmérési technológiákban. Mára pedig már ott tartunk – kitartó munkánknak köszönhetően - hogy a nyugati szoftverfejlesztő-cégek is hozzánk fordulnak visszajelzésért. Tény, hogy a BIM alkalmazása a magasépítésben előrébb tart, mert ott egy egyszerűbb modellel megoldható a feladat, az infrastruktúra BIM-ben azonban sokkal nagyobb a kihívás. Tőlünk nyugatabbra is most van fejlesztés alatt a terület és abszolút büszkén mondhatom, hogy az infrastruktúra BIM alkalmazásban Európa élvonalában vagyunk."
A hallgatók olyan projektekről tartottak előadást, mint az M4-es Tisza-hídjának építkezése, a Kalocsa-Paks között épülő új Duna-híd, a 83-as főút építkezése vagy az M4-es autóút Abony és Törökszentmiklós közötti szakaszának építkezése. Az értélekésen tartott beszámolókból kiderült, a Tehetséggondozásban résztvevők nem csupán a tudásukat tudták jelentős mértékben bővíteni, illetve közvetlenül a terepen rálátni az infrastruktúrafejlesztés egyetemi padokból nem megismerhető részleteire, de kifejezetten jól is érezték magukat.
Az elbíráló bizottságot
A hallgatók is általánosan jó tapasztalatokról számoltak be, melyet a Duna Tehetséggondozáson szereztek. Bányai Renáta, a BME hallgatója hangsúlyozta: „Olyan szemléletet kaptam a mentoromtól, melyet önállóan csak sok év alatt tudtam volna elsajátítani, azt, hogy nem csupán nézni kell, hanem látni is.” Hozzátette még, hogy nagyon szívesen dolgozna tovább a cégnél, ahol olyan munkatársakkal ismerkedhetett meg, akik végig tudnák vezetni a szakmai úton. Bognár Vivien pedig elmondta: Nagyon örül, hogy bekerült a Tehetséggondozásba. „Itt sok szakterületre ráláthattam, és így eldőlt, hogy mi az, amivel a jövőben fogok foglalkozni: ez a hídépítés lesz számomra.”
A női diákok általánosságban arról beszéltek, hogy az ágazatról ismert negatív sztereotípiák ellenére mindenki előzékeny volt velük a terepen - a szakmunkások ugyanúgy, mint a mérnökök. Továbbá szinte minden megkérdezett diák kiemelte: hatalmas lehetőség volt számukra, hogy ilyen léptékű projekteken szerezhettek tapasztalatot.
Kincses Péter zárógondolatként összefoglalta: „Örömmel jelenthetem ki, hogy a befektetett munka mind a szervezők és mind a hallgatók számára megérte, a program sikeres volt. Nem csak segítünk letenni egy a modern és hatékony technológiákban járatos és ezzel hatékonyan dolgozó útépítő-generáció alapjait, hanem a szakma fiataljainak is meg tudtuk mutatni, hogy merre vezet a jövő a magyar infrastruktúrafejlesztésben. Biztos vagyok benne, hogy amikor 10-20 vagy akár 40 év múlva a szakma vezető szakértői találkoznak majd, jelentős mértékben a mi mai hallgatóink közül kerülnek majd ki, és szívesen gondolnak vissza a Duna Group Szabadegyetemre és Tehetséggondozásra, ahol összeismerkedhetek.”
Végül hozzátette: a program sikerességét nagyban segítette a mentorok és projekteken dolgozó többi munkavállaló proaktív hozzáállása. Nemcsak gyakorlatban, hanem a tematika összeállításánál is, a teljes program során végig jelentős szerepet játszottak a Duna Group Tehetséggondozás sikerében a csoport kollégái.