Liszt és Wagner művei csendülnek fel a Pannon Filharmonikusok pécsi koncertjén

Liszt és Wagner művei kerülnek műsorra Cserna Ildikó Liszt Ferenc-, Artisjus-díjas operaénekes közreműködésével a Pannon Filharmonikusok zenekar (PFZ) október 22-i, pécsi koncertjén.

A PFZ közleménye szerint a pécsi Kodály Központban a nemzeti ünnep előestéjén, Liszt Ferenc születésének a napján a két igen eltérő személyiségű kortárs, barát és vetélytárs zenei nyelvezetét, különböző gondolatiságát ismerheti meg a közönség a Bogányi Tibor vezényletével muzsikáló pécsi zenészek tolmácsolásában.     

 

Liszt egyik kedvenc operájából is játszanak

A közleményben kiemelték, hogy a hangverseny nyitó darabjaként Liszt Ferenc 137. zsoltára, az eltaposott magyar szabadságharc egyik legelfeledettebb zenei emléke csendül fel. A mű a babiloni fogságban sínylődő, hazavágyódó nép bánatát és konok ellenállását énekli meg, amely zenei utalásaiban, részleteiben Liszt ellenállásának és magyarságának ad hangot.     

Az est szoprán szólistáját, Cserna Ildikó Liszt Ferenc-, Artisjus-díjas operaénekest először ebben a műben köszöntheti a színpadon a közönség.

Bogányi Tibor, a zenekar egyik vezető karmestere gordonkán, a PFZ muzsikusai, Bánfalvi Zoltán koncertmester hegedűn, Lakatos Ida hárfán, Hodozsó György zongorán működik közre, orgonán pedig Balatoni Sándor vendégművész játszik.     

Az est során a Pannon Filharmonikusok Fesztiválkórus női kara lép színpadra úgy a Liszt-műben, mint Wagner Tannhäuser című operájának nyitányában. A hangverseny második felében Richard Wagner Tannhäuser című háromfelvonásos operájából csendül fel három részlet a Pannon Filharmonikusok Fesztiválkórus női karának közreműködésével. Mint írták, ez a társadalom és szerelem ellentétét bemutató opera méltán tartozott Liszt kedvencei közé.     

 

A döntési szabadság áll fókuszban

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy Lisztet és Wagnert egyaránt foglalkoztatta a transzcendencia kérdése.

A Tannhäuser Wagner talán legtöbbet átdolgozott operája, a mester még halála előtt néhány hónappal is változtatni akart rajta.

A klasszikus wagneri zenedráma hagyományait követve ötvöz különböző középkori legendát egyetlen szimbolikus történetbe, amelynek szimbolikája, ha jól értjük, ma is döntéseink, döntési szabadságunk egyfajta parabolája lehet. A mű magyarországi ősbemutatója 1862-ben, a pesti német Városi Színházban volt, az Operaház már első évadában, 1885 februárjában műsorra tűzte.     

Az esten Darius Milhaud zenéje is felcsendül, amely műfajában Liszt szimfonikus költeményeit idézi. A világ teremtése című balettzene a századforduló jazz zenével áthatott hangján szemlélteti a Föld és a világ létrejöttét, a világ lényeinek tudatra ébredését.     

 

Szokatlan felállásban zenélnek

A mindössze 18 zenészt foglalkoztató zenekar összeállításában látványosan eltérnek a hangszerek arányai az Európában megszokottól:

a vonós karban hiányzik a brácsa szólam, helyét az időnként középpontba állított szaxofon veszi át, illetve további fúvós hangszerek játszanak zongorával, timpanival és egy számos hangszeren játszó ütőhangszeressel kiegészítve.

A mintegy 15 perces programzene hat szorosan fűzött részre tagolódik, így tulajdonképpen a szimfonikus költemény újragondolásának is nevezhetjük.     

A Kodály Központban gondos biztonsági intézkedések mellett várják a zenebarátokat, s a hangverseny előtti torlódások elkerülése érdekében a zenekar kéri, hogy aki teheti, előzetesen a Kodály Központ jegypénztárában vagy a jegymester.hu oldalon váltson jegyet. A koncertről további tájékoztatás és jegyinformációk találhatók a zenekar honlapján, a pfz.hu oldalon.