Teljes harci díszben pompázó katonák sírjait tárták fel az Adria elérését gyorsabbá tevő autópálya építése során

Pénteken a pécsi Csontváry Múzeumban mutatták be a kora avar kori (7. század első fele) temető páratlan leleteit, melyeket az M6-os autópálya építése során végzett próba- és megelőző régészeti feltárás során találtak a leendő Babarci Mérnökségi Telep fejlesztési területén.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy épül az M6 autópálya Bóly−Ivándárda (országhatár) szakasza.

A horvát határig vezető 20 kilométeres hiányzó szakasz megépítésével teljeskörűen megvalósul az Adriai- és Balti-tenger térsége közötti gyorsforgalmi közúti kapcsolat magyarországi szakasza. Célja továbbá a Duna menti és a mohácsi térség közlekedésének javítása mellett az Észak- és Dél-Európa közötti tranzitforgalom biztonságos és gyors kiszolgálása.

 

A projekt a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházásában uniós és hazai forrás felhasználásával valósul meg a nettó 88,7 milliárd forintos szerződéses értéken a STRABAG Építő Kft. és Duna Aszfalt Zrt. kivitelezésében az Unitef-83 és a Főmterv tervei alapján. A munkálatok közel egy éve zajlanak, és várhatóan 2024 elejére az M6 autópálya eléri az országhatárt.

 

Nemesfémből készült tárgyak is előkerültek

A NIF Zrt. pénteki közleménye szerint 2021 augusztusában és szeptemberében a Várkapitányság koordinálásában a Janus Pannonius Múzeum próbafeltárást végzett a beruházás területén, ahol Baranya megye egyik leggazdagabb és legjelentősebb kora avar kori (7. század első fele) temetőjének 10 sírja került elő.

A próbafeltárást követően 2021. október végén vette kezdetét a Babarci Mérnökségi Telep építésének teljes felületű megelőző régészeti feltárása, amelynek eredményeképp a feltárt sírok száma 44-re emelkedett. Ez a sírmező az avar kor egyik leggazdagabb temetője. A sírok többségében volt aranytárgy, és többnyire nem is egy. A halotti obulusnak szánt bizánci aranypénzek száma tekintetében egyedülálló e sírmező.

A férfiak jórészt fegyveresek, akiket veretes övvel, karddal, lándzsával, íjász felszereléssel, ritkaségnak számító ezüst ivókürttel vagy üvegpohárral, sőt arany fülbevalókkal, valamint gazdagon, aranyozott bronz vagy ezüstveretekkel kivert szerszámzattal ellátott lovakkal temettek el.

A nőket, gyermekeket többnyire gazdag ékszerekkel, ezüst karperecekkel, arany fülbevalókkal helyezték a sírba. Egy nő karperece a kunbábonyi aranylelet egyik példányának hű mása ezüstből, ugyanez elmondható egy kisfiú mellé helyezett, vezéri leletnek számító ónozott ezüst ivókürtről is.

A teljes harci díszben pompázó, felszerszámozott, veretekkel gazdagon díszített lovakkal eltemetett harcosokban a Dunántúl e régióját meghódító és uraló avar kori katonai réteg elitjét tisztelhetjük. A feltárt temető kimagasló eszmei és tudományos értékkel bír, a nemzeti vagyon jelentős részét képezi.

Az értékmegőrzés és az értékteremtés kéz a kézben jár

A régészeti leleteket bemutató sajtótájékoztatón Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese elmondta: „A kormány 2010 óta jelentősen növelte a gyorsforgalmi úthálózat hosszát, 2019 óta három egymást követő évben adunk át száz kilométert meghaladó új sztrádaszakaszokat. Magyarországon az értékmegőrzés és az értékteremtés kéz a kézben jár, hiszen egy jelentős fejlesztésnek számító autópálya építése közben bukkantak rá a lelőhelyre.”

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: „A magyar régészeti tevékenység egy felbecsülhetetlen értékkel bíró feltárásáról beszélünk. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Régészeti Intézet kiemelt figyelmet fordít arra, hogy ne fossza meg a vidéki múzeumokat jogosítványaiktól, azokkal szoros együttműködésben dolgozik. Ennek remek példája a Janus Pannonius Múzeum szakmai gárdájának közreműködésével feltárt kora avar kori temető is.”

Nyul Zoltán, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese a beruházás aktuális állásáról elmondta: „Beruházóként is kimagasló öröm ez és fontosnak tartjuk, hogy a fejlesztésen túl elegendő időt és erőforrást biztosítsunk az értékmentésre. Ezt a kettősséget a jövőben is tovább akarjuk vinni az együttműködő partnereinkkel.”

Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a feltárás vezetője szavait idézve:

„Rengeteg nemesfém tárgy került elő, melyek kimagasló tudományos értéket képviselnek. De azáltal, hogy összefüggéseiben sikerült ezeket feltárni és dokumentálni, jelentőségük még kimagaslóbbá vált.”