Alkoss csodát! – DesignPécs 2017

Alkoss csodát! – ez a szlogenje az idei, immár 5. DesignPécs rendezvénynek, amely mintegy 10 napon át (szept. 29. – okt. 8. között) mindenki előtt nyitva áll, hogy tényleg megszülessen benne vagy általa a csoda. Már a hivatalos megnyitón is olyan hatalmas volt az érdeklődés, hogy egy gombostűt sem lehetett leejteni a Nana Bistro & Barban, ez is azt jelzi, hogy mekkora igény van a városban rejlő design potenciál megmutatására.

 

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti kara, a Kreatív Ipari Klaszter és a kreatív ipari vállalkozások együttműködésével megrendezett rendezvénysorozat idén már 22 helyszínen zajlik, többek között a divat, a kesztyűipar, az orgonagyártás, az alkalmazott művészet, az ékszerkészítés, az építészet és lakberendezés, a 3D technológiák és azok alkalmazási lehetőségei, a járműgyártás és formatervezés, a kézműves termékek és az audiovizuális technológiák designjának bemutatásával. Kiállítások, divatbemutatók, nyitott designlaborok és -műhelyek, szemináriumok, képzések, workshopok, vásárok, fórumok és kerekasztal-beszélgetések, koncertek várják az érdeklődőket.

 

Még a szervezőket is meglepte, hogy mekkora érdeklődés mutatkozik a DesignPécs-en való részvételre a helyi vállalkozások részéről.

- Pécs mindig is híres volt a kreatív iparáról, de az utóbbi években mintha egy kicsit alábbhagyott volna ez a lelkesedés. Ám amióta megrendezzük ezt a rendezvényt, folyamatos az érdeklődés a vállalkozások részéről, még az utolsó pillanatban is jelentkeznek, hogy szeretnének csatlakozni – mondja Rozs Eszter projektmenedzser, a DesignPécs szervezője. - Nem csak fiatal, kezdő vállalkozók, nem csak „tipikus” dizájntárgyakkal (pl. öltözék kiegészítőkkel, ékszerekkel) keresnek meg minket, hanem mint ahogy például az idei kiállításon látni lehet, egy kemencével, egy motorkerékpár prototípusával vagy egy medencefűtő elemmel. Amikor ilyen dolgok találkoznak egy térben, és ízlésesen tudnak megjelenni, átfogó képet adnak a régió működéséről, az szerintem fantasztikus. Igazán jól kapcsolódnak az idei év szlogenjéhez: „Alkoss csodát!”, mert tényleg csodát alkotnak.

- Az idei rendezvényen a dizájntárgyak mellett táncelőadáson, képzésen, marketingtanácsadáson is részt vehetnek az érdeklődők, vagyis nagyon sokrétűvé vált a DesignPécs.

- Valóban, az, felsorolni is nehéz, hogy hányféle programot kínálnak a manufaktúrák, kiállítóterek. Szinte egy fesztivál lett a 10 napos rendezvény, amelyen olyan különlegességeket is kínálunk, mint pl. egy kovácsmester élőshow jellegű bemutatóját a Csinos presszóban, nyitott műhelyeket, a világhírű pécsi orgonamanufaktúrába tett látogatást, minden este lesz divatbemutató és megjelenik a gasztrodizájn is.

 A DesignPécs kiállítói számára kiváló lehetőség ez a bemutatkozásra, számos újságcikk és sajtómegjelenés növeli az ismertségüket, megrendelések születnek a 10 nap alatt. Nem beszélve arról, hogy a vállalkozók az október 4-6. között a pécsi iparkamarában zajló Open4Business üzleti találkozón kereshetnek külföldi üzleti lehetőséget, ehhez a kamara díjmentesen potenciális partnereket, helyszínt, tolmácsot és tanácsadókat is biztosít.

 

Dél-Dunántúli Gazdaság címlapkiállítás

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 20. éve jelenteti meg gazdasági magazinját, a Dél-Dunántúli Gazdaságot, az újság érdekesebb címlapjaiból nyílt kiállítás a Főtér Bár és Kávéházban. A kiadvány grafikai munkáit a kezdetektől a pécsi Mi-Tér Grafikai Stúdió készíti, az egyedi címlapokat az újság a tavaly hirtelenséggel elhunyt Bognár Józsefnek köszönhette. A kiállítást dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg, köszöntőjében felidézte az újság indulását.

- A rendszerváltás után bejött a kamarához két fiatalember, Bognár József és Harnóczy Örs, akik keresték az utat, hogy a tudásukkal mit lehetne kezdeni az új környezetben. Elbeszélgettünk és olyan jó együttműködés alakult ki közöttünk, hogy azóta is ez a kis csapat végzi a kamarai újság tördelését, készíti a korát megelőző címlapjait. Sokan kérdezik, hogy mi értelme van egy ilyen kiadványnak, hiszen online felületen is megtalálható az újság, én úgy gondolom, hogy a tradíció kötelez bennünket – emelte ki dr. Síkfői Tamás.

 Harnóczy Örs felidézte azt a korszakot, amikor még szürke-bíbor színű volt az újság megjelenése, a színes címlap és oldalak mintegy 15 évvel ezelőtt lettek részei a lapnak.

- A színes technika megjelenésével Jóska ugyanazon a gondolati pályán maradt, mint amin elindultunk a kezdetektől, csak még több eszköze lett a megvalósításhoz. A fotók jobb minőségűvé váltak, a színnel mint egy új alkotóelemmel számolhattunk. A vicc, a humor ugyanúgy benne volt a korábbi újságokban is, csak azóta vizuálisan, optikailag még jobb lett a kivitelezés.

- Ki találta ki, hogy a címlap gegszerű legyen?

- A kamara részéről nem volt ilyen elvárás, mi megbeszéltük egymás között, hogy mi legyen a címlapon, aztán Józsi találta ki az aktuális poént és meg is rajzolta. Törekedtünk rá, hogy lehetőség szerint grafika legyen, ne fotó, mert Józsi nagyon jól tudott rajzolni. Egy dologhoz azonban mindig alkalmazkodnunk kellett: az újság vezető témájához, a címlapsztorihoz.

 A két évtized alatt egyszer kellett változtatni a címlapon, mégpedig még Toller László polgármester idejében. A cikk, amihez az illusztráció készült, arról szólt, hogy a város miként támogatja a focit. A fotómontázs egy focilabdát ábrázolt, amelyre ráraktuk Toller jellegzetes frizuráját, illetve a két első fogát. Megjelenés előtt elküldtük a polgármester úrnak a képet, úgy tudjuk, jót nevetett rajta, jóvá is hagyta, csupán annyit kért, hogy vegyük le a fogát a képről. Természetesen teljesítettük a kérést.

 

Jövőre nemzetközi kreatív ipari rendezvény lesz Pécsett

Négy évvel ezelőtt Pécs volt az első vidéki helyszín, amely a budapesti DesignHét-hez csatlakozva megszervezte saját programját. Azóta is a fővárosi rendezvénnyel párhuzamosan zajlanak a Mecsekalján a programok, és idén már Győr, valamint Sopron is megrendezi a saját dizájnos seregszemléjét. Mint Rabb Szabolcs, a pécsi kamara titkára mondja, a legelején az volt a legfontosabb, hogy a dizájnban érdekelt különböző szereplőket egy ügy mögé sorakoztassák fel.

- Arra törekedtünk, hogy az egyetem, a város, a Kreatív Ipari Klaszter és a kamara is tegye bele a saját erőforrásait a program megszervezésébe. Ez annyira jól sikerült, hogy idén a 4. rendezvényt szerveztük meg a Pécsi Tudományegyetem közreműködésével. Ebben az évben sikerült a Formatervezési Tanács ülését idehozni a Nádor Galériába, jövőre pedig már 20 ország részvételével fogjuk megtartani a kamara Enterprise Europe Network projektjében szereplő kreatív szektor csoportot irányító ülést. A kamarának minden lehetőséget meg kell ragadnia ahhoz, hogy mindegy, milyen felületen, de segítse, erősítse a helyi gazdaságot, a kreatív ipar pedig ilyen lehetőséget jelent.

- A DesignPécs-en kívül az év többi részében milyen figyelem irányul a kreatív ipari vállalkozásokra, hogyan segíti őket a kamara?

- Ez a rendezvény mindig a csúcspont, ez az, ami a színházi függöny előtt van. Ám a függöny mögött hosszú hónapok, évek munkája kell ahhoz, hogy ez megvalósulhasson. A kamara számos lehetőséget biztosít a vállalkozások számára, például a nemzetközi piacra jutást az Enterprise Europe Network hálózat segítségével, de a PBKIK a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának iparjogvédelmi kontaktpontja is, a dizájn pedig éppen az az iparág, ahol kiemelten fontos a jogvédelem. Évente mintegy 200 ügyfelünk van iparjogvédelmi területen, főleg a dizájniparból érkeznek.

       

DesignFolyosó: nyüzsgő alkotótér a belvárosban

23 design- és kreatív ipari szakember mutatkozik be a DesignPécs ideje alatt a Király u. 12-ben. A DesignFolyosó névre keresztelt helyszínen a Szitakötő kreatívsuli oktatói, volt hallgatói a kiállítások mellett workshopokra (pl. csokornyakkendő vagy bőrékszer-készítő, DIY vagy stylist), divatbemutatókra (a Bazárban és az Eozin Corsoban), lakberendezési tanácsadásra, előadásokra, hétvégén sütikészítő gyermekprogramokra várják azokat, akik aktívan is részt szeretnének venni az alkotásban. Láthatók például design melegburkolatok: a szerethető linóleum, vinyl, PVC, megismerkedhetünk közelebbről a bútorrestaurálással, elleshetjük a patchwork-készítés titkait, előadást hallhatunk a kertről, a tetőkertről, a növényfalról és társairól.

 Markó Viktória lakberendező, a Szitakötő kreatívsuli vezetője azt mondja, csupán egy rendezőelv mentén gyűjtötték össze a náluk bemutatkozó kreatív szakembereket:

 - Iskolánk lakberendezés és divattervezés oktatásával foglalkozik, azokat a partnereket hívtuk meg, akik ezen a területen dolgoznak és szép dolgokat csinálnak. Egyetlen egy rendező elv volt, mégpedig a minőség. Mindenkire rábíztuk, hogy mivel mutatkozik be, csak minőségi legyen.

- A kiállításon kívül workshopokat is tartanak, ahol kicsit bele is lehet látni a munkafolyamatokba.

- Igen, már a megnyitó után a dizájnlámpákról, a programozott világításról tartottunk egy előadást, és a DesignPécs ideje alatt minden nap 10-tő este 9-ig várjuk az érdeklődőket.  

 A Szitakötő suli már 8 éve működik, lakberendezőket készítünk fel a szakmára, illetve hobbi lakberendező tanfolyamaink, divattervező és stylistképző tanfolyamaink is vannak, és hobbivarró képzést is tartunk. Azért fontos számunkra a DesignPécs-en való részvétel, mert szeretnénk megmutatni magunkat, másrészt pedig imádjuk Pécset, és mindenki a maga eszközével akarja láttatni a lakhelyét. Pécs roppant kreatív város, szeretnénk, ha sokan szembesülnének vele, hogy miket képesek létrehozni az itt élő alkotók.

 

Pécsi hangulatok vászonképeken

Svastits Krisztián nagyméretű, Pécs témájú, lakás- és irodadesign céljára használható, egyedileg készített vászon faliképeiből látható kiállítás a DesignFolyosón. Krisztián évek óta részt vesz a DesignPécs-en.

- Azért tartom fontosnak, hogy megjelenjek a fotóimmal a rendezvényen, mert ez egy kiváló lehetőség arra, hogy a Pécsett alkotó művészek, műkedvelők megismertessék a pécsiekkel a gondolataikat, az elképzeléseiket. És nem csak a nagyközönséggel, az érdeklődőkkel, hanem egymással is, hiszen sokszor maguk az alkotók sem ismerik egymást, nincs kapcsolatuk a többiekkel. Ugyan látjuk a műveket, az alkotásokat, de nem tudjuk, hogy ki van mögöttük, ezért ez a néhány nap arra is jó alkalom, hogy egy picit megismerkedjünk egymással, akár együtt gondolkodjunk valamilyen közös projektről.

- Mi alapján választottad ki a kiállításon szereplő képeket?

- Alapvetően nem vagyok fotós, teljesen más területen dolgozom. De Pécs a szívem csücske, és azt szerettem volna elérni a vászonképekkel, hogy a „Pécs érzést”, az épületeket, az embereket, ezt a légkört, ami körülvesz minket, bevigyük a négy fal közé is. Pécs szép város ahhoz, hogy az őt ábrázoló képekkel díszítsük a lakásokat, irodákat, és nincs igazán lehetőség arra, hogy helyben ilyen képeket vásároljanak az emberek. Bármelyik boltban vagy áruházban hamarabb kapunk New Yorkról vagy Sydneyről képet, mint Pécsről. Ezzel egyfajta alternatívát szeretnék mutatni. Én azért szeretem a vászonképeket, mert nem kell keretezni, üvegezni, ez így is jól mutat a falon. Az, aki hazaviszi, azonnal felrakhatja a falra, és máris berendezési tárgyként működik.

- Mi a különbség a papír- és a vászonkép között?

- A vásznat azért szeretem, mert ha olyan a kép, hogy nem a részletek a fontosak, hanem a hangulat, akkor nem baj ha elveszik a struktúrából egy-két részlet. Ezek a hangulatképek, fotók bármilyen fényviszonyok között jól mutatnak vásznon.

- Hogyan inspirálnak a DesignPécs-en megjelenő alkotók munkái?

- Itt nem nagyon van más fotós, a barátommal és a feleségemmel szoktam megvitatni a képeimet. Az ember a saját belterjes világában nem mindig látja a hibáit, de egy külső szem talán igen, hogy min kellene változtatni, javítani. Ez fordítva is igaz, mert vannak olyan képek, amik nem tetszenek nekem, ugyanakkor sok olyan visszajelzést kaptam, hogy másnak tetszik és meggyőztek arról, hogy állítsam ki, mert érdemes. Az itteni alkotók közül érdekel a bútorrestaurálás, illetve az egyedi gyártású kézműves termékek, például a lámpák, mert nagyon jó fotótémák lehetnek.

 

Védjük oltalmi joggal a dizájn ötleteket

Mind a budapesti DesignHét, mind a DesignPécs védnökeként szerepel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. Mint dr. Łuszcz Viktor elnök mondja, az intézmény két szálon is kapcsolódik a dizájnhoz és a DesignHéthez.

- Hivatalunk látja el a Magyar Formatervezési Tanács titkársági feladatait, így az én funkcióm is kettős, hiszen a két szervezet vezetése össze van kötve - ez az egyik szál. A másik pedig az, hogy a dizájn eredményeként kialakított formatervezési minták – más néven dizájnjogok - nem maguktól keletkeznek, hanem be kell jegyeztetni azokat, mégpedig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában. Tehát önmagában még nem elég az, ha valakinek van egy terméke, mert ha elkezdi gyártani, azt lemásolhatja a konkurencia, és abból jelentős bevételre tehet szert. Ezért fontos bejelenteni az ötletet, illetve a terméket a Szellemi Tulajdon Hivatalához, mert innentől kezdve a monopoljogot minden versenytársnak tiszteletben kell tartania.

 A közhiedelemben az a téves kép él, hogy a szabadalom, a dizájn névjegy rettentően költséges, drága a bejegyzése, ez a gazdagok kiváltsága, és még sokáig is tart az eljárás. Nos, ez mind nem igaz. A dizájnjog vagy egy névjegy bejegyzése tízezres nagyságú tétel, és például a névjegyhez nem is feltétlenül szükséges ügyvédet igénybe venni, akár interneten is bejelenthető. Egyszerűen csak fel kell tölteni egy elektronikus felületre, hogy ki, milyen névjegyet szeretne magának bejegyeztetni. A dizájnjoggal kapcsolatban is egyszerű az ügymenet, a hivatal ügyfélszolgálatán az igénylőt tájékoztatják arról, hogy melyik oltalmi jogot – névjegy-, dizájnjog vagy használati jog – tudja igénybe venni, milyen kizárólagos jog vagy monopoljog szolgálja az érdekét. Ennek nyomán aztán megteheti a szükséges intézkedésket.

- Mennyire tudatosak a mai dizájnerek, vállalkozók e tekintetben?

- Vegyes a kép, azok, akik a piacon már bejáratott piaci modellel rendelkeznek, szükségszerűen tudatosak, hiszen ebből gazdagodtak meg. De aki még a folyamat elején tart, nem vehető biztosra, hogy ismeri ezeket az eszközöket, és sajnos elképzelhető olyan hiba, hogy noha van egy kitűnő, kreatív dizájnja egy termékre, azt nem védeti le, majd kisvállalkozásként úgy kezdi el gyártani, hogy nincs meg ez az oltalma, így a konkurencia lemásolhatja.

 A másik hiba, amit el lehet követni, hogy egy fiatal alkotó nem védeti le az általa létrehozott dizájnt és így kezd el tárgyalni egy gyártóval, aki ki fogja csavarni a kezéből. Ezért ha valakinek megvan az ötlete, akkor jegyeztesse be a hivatalnál, tetessen rá egy dizájnjogot és csak utána kezdjen el a gyártóval, kereskedővel tárgyalni. Ebben az esetben biztos lehet abban, hogy kiemelt partnerként fogják kezelni, másrészt pedig a jogdíjakon keresztül nagyobb arányban fog részesülni a termék és az ő ötlete által generált haszonból.

- A hivatalon kívül a kamaráknál is vannak szellemitulajdon-védelmi infopontok, ezeknek a működése hogyan segíti ezt a folyamatot?

- A kamarával való együttműködésünk mindenképpen ki kell, hogy terjedjen arra, hogy a kamara miközben útbaigazítja a vállalkozásokat, arra is felhívja a figyelmet, hogy az érdekes műszaki megoldásokban a szabadalmat az SZTNH-nál, és ha van egy jó brandjük, a névjegyet szintén az SZTNH-nál kell behegyeztetni. A kamarának jelentős szerepe van abban, hogy a vállalkozások eljussanak ahhoz a szervhez, amelyik a beavatkozáshoz szükséges hatáskörrel rendelkezik.

- Működi ez a mechanizmus?

- Bizakodóak vagyunk, hogy egyre jobban és jobban fog működni.

 

Forrás: www.pbkik.hu