A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az előállítók és forgalmazók figyelmét, hogy 2018. február 5-étől új szabályozás lépett életbe egyes szeszesitalok kereskedelmi megnevezésére vonatkozóan.
A rendeletmódosítás értelmében ezentúl az „almaborpárlat”, a „körteborpárlat”, valamint az „almabor- és körteborpárlat” megnevezéseket szükséges alkalmazni. A módosítás hatálybalépése előtt készült párlatok a termék kifutásáig forgalomba hozhatók.
2018. február 5-ével módosult a „gyümölcspárlat”, illetve az „almabor- és körteborpárlat” vonatkozásában a szeszesitalok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklete. Az újonnan hatályba lépett módosításokat a 2018/175/EU Bizottsági rendeletben jelentették meg.
A II. melléklet 9. számú „gyümölcspárlat” termékkategória szövegének módosítása – tekintve a magyar nyelv helyesírási szabályait – nem jelent releváns változást a termékek kereskedelmi megnevezésében. A módosítás, kizárólag a cseh, horvát, görög, lengyel, szlovák, szlovén és román nyelvekre terjed ki. Ebbe a termékkategóriába tartozik a „hungarikum” eredetvédelmet kapott pálinka is.
Számottevően változott azonban a II. melléklet 10. számú „almabor- és körteborpárlat” termékkategória megnevezése, ami helyett – a módosítás hatálybalépését követően – az „almaborpárlat”, a „körteborpárlat”, illetve az „almabor- és körteborpárlat” kereskedelmi megnevezéseket kell alkalmazni. Értelemszerűen az almabor lepárlásával nyert párlat helyes kereskedelmi megnevezése „almaborpárlat”, a körtebor lepárlásával nyert párlat megnevezése „körteborpárlat”.
Az almabor és a körtebor – összetételi aránytól független – együttes lepárlásával nyert párlat, illetve a külön készített almaborpárlat és körteborpárlat bármilyen arányú házasításával nyert termék jogszerű megnevezése „almabor- és körteborpárlat”. Tekintve, hogy a rendelet nem tér ki az almabor és a körtebor termékben jelenlévő arányaira, így az előállítási dokumentumban továbbra is kötelező azt megjelölni.
Fontos tudni, hogy a módosítás hatálybalépése előtt készült párlatok a termék kifutásáig forgalomba hozhatók. A 2018. február 5-ét követően készült párlatoknál azonban – a hibás névhasználat jogszerűtlennek minősül és hatósági szankciót von maga után.
Egy építőipari szolgáltatónak vagy beszállítónak ma már nem feltétlenül elég azt megmutatnia, mit tud szállítani, milyen határidővel és mennyiért. Egyre fontosabb az is, mit tud elmondani – és igazolni – saját működéséről. Így válik jobban értelmezhetővé a környezeti, társadalmi és vállalat irányítási pillér. A fogalom kilépett a nagyvállalati jelentések világából és kezd megjelenni az ellátási lánc mindennapjaiban is. A változást már a gépbérleti piac szereplői is érzékelik.