Magyarországon jóval az igények alatt termelnek szóját - mondta Gyuricza Csaba, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Kifejtette: az ország évi 600 ezer tonna szóját, 250 ezer tonna szójadarát igényel. Ehhez képest 150-200 ezer tonna terem, az előállított szója 60-70 százalékát külpiacon értékesítik, mivel a jó minőségű, gmo-mentes termékkel jelentős felárat lehet elérni. A hiányzó mennyiséget pedig rosszabb minőségű, olcsóbb, gmo-s termékkel pótolják külföldről.
Gyuricza Csaba elmondta, a most indult nemzeti fehérjetakarmány program célja, hogy növekedjék a szója vetésterülete Magyarországon a jelenlegi 60-65 ezer hektárról akár 100 ezer hektárra.
Megjegyezte: még ez sem elég ahhoz, hogy az ország fehérje igényét lefedjék, ezért alternatív megoldást is kell találni, például különböző szántóföldi növények feldolgozásakor keletkező melléktermékekből. Jelenleg azonban nincsenek olyan takarmány receptúrák, amelyek alkalmasak lennének a szója helyettesítésére.
A főigazgató elmondta, a 2022-ig tartó ötéves programra a kormány 8 milliárd forintot szán, az idén 500 millió forintot használnak fel.
Időtálló lesz? Rentábilisan működik majd? Különleges élmény, amikor egy befejezett projekt után leül egy asztal köré beszélgetni a tervező, a kivitelező és az üzemeltető akár ilyen kritikus kérdésekről is. A Hungaroring megújítása kapcsán ez történt. A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) idei záróeseménye az ikonikussá vált Formula-1-es versenyhelyszín megújításának projektjéről szólt. Arról, hogyan felelt meg a hazai tervezői és kivitelezői szakma a menet közben is változó nemzetközi követelményeknek. A szoros ütemezéssel megvalósított projekt kulisszatitkai mellett arról is beszéltek a résztvevők, milyen megoldásokkal tették egész évben használható rendezvényközponttá a mogyoródi versenypályát.