Élelmiszeripari együttműködésbe kezd a Bonafarm és a PTE

A Pókos Gergely, a Bonafarm Zrt. vezérigazgató-helyettese, Miseta Attila rektor és Jenei Zoltán, az egyetem kancellárja által jegyzett dokumentum szerint a cégcsoport és a PTE közös tudományos és kutatási-fejlesztési tevékenységet végez, ösztöndíjprogramot indít, továbbá az egészséges táplálkozásban fontos szerepet betöltő élelmiszerek fejlesztésén, gyártásán, az ezt kiszolgáló technológiai háttér innovációján dolgozik a jövőben.

Emellett a Bonafarm szakértői szeptembertől bekapcsolódnak a PTE táplálkozástudománnyal kapcsolatos oktató munkájába.

Miseta Attila a megállapodás aláírása után reményét fejezte ki: az egyetem a táplálkozástudományi képzés kiterjesztésével, gyakorlatiasabbá tételével jelentősen hozzájárul az ágazatban tevékenykedő cégek, köztük a Bonafarm szakemberellátásához.

Bízunk abban is, hogy a növénytermesztést, az állattenyésztést és az ember táplálkozását integráltan kezelő új tudományos koncepciók beépülnek a gondolkodásba, és e területen is jelentős eredmények érhetők el, fejlesztések valósulhatnak meg - fogalmazott a rektor.

Pókos Gergely arra emlékeztetett, hogy a mezőgazdasággal, élelmiszer-feldolgozással foglalkozó Bonafarm-csoport Magyarország legnagyobb élelmiszergazdasági szereplője, amely a felsőoktatási intézménnyel fennálló régi jó kapcsolatát szeretné elmélyíteni az új együttműködéssel.

A Bonafarmnak fontos, hogy a külföldi konkurencia áruival a jövőben is versenyképes, új termékeket tudjon piacra vinni, az egészségtudatos fogyasztóknak kínálni - közölte a vezérigazgató-helyettes, majd hozzátette, ezt a cégcsoport a lehető legjobb szakemberekkel igyekszik elérni.

Pókos Gergely kitért arra is, hogy ösztöndíjprogramokat hirdetnek a PTE-vel közösen, mert "a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben nem elég várni a jövő nagy szakembereinek megjelenésére", hanem elébük kell menni.

Az eseményen hozzáférhetővé tett sajtóanyagban szerepel: az élelmiszeripari kutatások különösen annak fényében fontosak, hogy az európai népesség több mint fele túlsúlyos, több mint 20 százaléka elhízott, és becslések szerint az utóbbiak aránya 2030-ra akár 50 százalékra, sőt, egyes államokban 89 százalékra nőhet.

Az OECD legfrissebb, e témában kiadott jelentése szerint Európában Magyarországon a legmagasabb az elhízottak aránya, az ország globálisan az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen áll. A világszervezet adatai szerint a felnőtt magyar lakosság immár 30 százaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig - az elhízottakkal együtt - ennek a duplája.

Az egyik legfontosabb kérdés, sikerül-e a lakosságot az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb táplálkozás irányába terelni, arra ösztönözni - olvasható a sajtóanyagban.