Elfogadták a pécsi önkormányzat költségvetését

A rendelet elfogadását a közgyűlési többséget adó Mindenki Pécsért Egyesület (MPE) képviselőiből álló frakciók (Öt Torony-Párbeszéd; Demokratikus Koalíció; Jobbik; Momentum; MSZP) 17 tagja és Péterffy Attila polgármester (MPE) támogatta. A Fidesz, valamint az Összefogás Pécsért Egyesület-KDNP-frakció képviselői nemmel szavaztak.

Péterffy Attila polgármester a vita során azt mondta, a város költségvetését alapvetően meghatározta az, hogy a korábbi városvezetés "felelőtlen gazdálkodása miatt" a kormánynak komoly, 9,5 milliárd forintos kölcsönt kellett nyújtania Pécsnek két évvel ezelőtt.

Hozzátette, az összegből 8,54 milliárd forint törlesztése van hátra, az önkormányzat ennek 2020 végéig - a kormánnyal kötött szerződés értelmében - eleget kell, hogy tegyen.

Ezzel együtt a polgármester szerint az idei büdzsé a változás és a stabilizáció költségvetése lesz, amely feszes, szigorú, alkalmas arra, hogy "megállítsa Pécset a lejtmenetben", s esélyt adjon a felemelkedésre.

Ruzsa Csaba, a város képviselői mandátum nélkül kinevezett alpolgármestere azt mondta: a kormányzati kölcsön idei visszafizetéséhez intézményeket kellene bezárni, korlátozni kellene a közösségi közlekedést és le kellene állítani a közvilágítást tíz hónapra az egész városban. Hozzátette: a részletfizetés sem lenne megoldás, az is korlátozná a város mozgásterét a következő években.

Hozzátette, a városvezetés arra a megoldásra törekszik, hogy részben pénzbeni forrással - egy 2,41 milliárd forintos pénztartalék megfizetésével -, részben pedig a kormánnyal kötött szerződés keretében elzálogosított városi tulajdonú, "nem stratégiai ingatlanok" átadásával törleszthesse a fennálló adósságrészt.

Ez ügyben tárgyalásokat kezdeményeztek a kormányzattal, s a költségvetés is az e forgatókönyv szerinti adósságkezelést tartalmazza - jelezte az alpolgármester.

Kifejtette: a jövőben a város az eddiginél szigorúbb gazdálkodást és nagyobb piaci szerepvállalást vár el az önkormányzati tulajdonú társaságoktól, bizonyos vállalatoktól osztalékfizetésre tartana igényt. A városvezetés emellett részt szeretne vállalni külföldre költözött, egykor Pécsen élő szakemberek hazacsábításában, új irodahelyiségek, termelőüzemek kialakításában, egyben bérlakások építését is elindítaná.

Kővári János, az Összefogás Pécsért Egyesület-KDNP-frakció vezetője - a pécsi önkormányzati tulajdonú kulturális létesítmények fenntartási költségére utalva - megjegyezte: Ruzsa Csaba korábban az Európa Kulturális Fővárosa egyik vezetőjeként hozzájárult évi kétmilliárd forintos kiadás képződéséhez. Péterffy Attila pedig a pécsi hőerőmű vezetőjeként olyan, Pécs számára hátrányos szerződést kötött az önkormányzati tulajdonú hőerőművel, amely jelentős kötbérfizetési kötelezettséget ró a városi tulajdonú távhőszolgáltatóra - tette hozzá. Szerinte így egyik városvezető sincs abban a helyzetben, hogy "oktassanak" a helyes gazdálkodásról.

Csizmadia Péter, a pécsi Fidesz-frakció vezetője úgy fogalmazott, a városvezetés maga előtt "túszként tartja a pécsieket és a szolgáltatások leállításával fenyeget, miközben zsarolja a kormányt", holott eddig gyakorlatilag semmit nem tett a kabinettel korábban megkötött támogatási szerződés esetleges módosítása ügyében.

Megjegyezte: bár a városvezetés folyamatosan Pécs leszakadásáról, gazdaságának lefelé íveléséről beszél, az utóbbi években jelentős és folyamatos pozitív változás következett be a gazdálkodást érintő és a piacot, foglalkoztatást jellemző minden mutatóban.

A költségvetéshez kapcsolódóan tíz, a Fidesz- és az ÖPE-KDNP-frakció tagjaitól érkezett - a többi között az energiahatékonyságot növelő és népjóléti intézkedésekre, civil szervezetek számára forrást biztosítani hivatott - módosító indítványról is határoztak, azokat a városvezető többség elutasította.