Az adatalapú munka versenyképességi tényező a magyar agráriumban

Az adatalapú munka nem kényelmi funkciót tölt be, hanem versenyképességi tényezőként jelenik meg a magyar agráriumban - mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Pécsen.

Feldman Zsolt a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének (SZBK) új, digitális szőlőtőke nyilvántartó rendszerével kapcsolatos sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az agráriumban mára az adat kinccsé és értékké vált, ha pedig ezt veszni hagyjuk, vagy nem foglalkozunk vele, akkor saját magunknak okozunk versenyhátrányt.     

Elmondta, hogy a magyar agráriumban az adatalapú gondolkodás évtizedes hagyományokra nyúlik vissza, és az elmúlt néhány évben komoly fejlődésnek is indult a digitális agrárstratégia 2019-es elindulását követően. Az államtitkár szerint az adatalapú, modern technológiákat alkalmazó, értékteremtő munka képes biztosítani a magyar agrárium versenyképességét, éppen ezért a digitalizációnak valamennyi mezőgazdasági ágazatban kiemelt szerepet kell biztosítani.     

A pécsi fejlesztések kapcsán örömtelinek nevezte, hogy mostantól a szántóföldi növénytermesztés mellett a szőlészeti kutatásokban, Magyarország legnagyobb szőlészeti géngyűjteményében is megjelenik a digitalizáció, hiszen annak segítségével olyan új értékteremtési folyamatok indulhatnak el, amelyekből bármely szőlőtermesztő is profitálhat. Az SZBK új, digitális szőlőtőke nyilvántartó rendszere "ötvözi a múltat - azaz a megőrzött és fenntartott szőlőfajtáinkat - és a legmodernebb technológiát, gyakorlati oldalról, 21. századi megközelítésben, jövőorientáltan segíti a magyar szőlőtermesztést" - vélekedett.     

A pécsi fejlesztés részleteiről Teszlák Péter, az SZBK kutatási igazgatója elmondta: az intézet által kezelt szőlő génbank, illetve szőlőfajta-gyűjtemény a legnagyobb az országban, ezért kiemelten fontos a 2025-ig megvalósuló digitális nyilvántartó rendszer bevezetése. A fejlesztés alapvetően határozza majd meg a kutatómunkát és új távlatokat nyit az adatokhoz való könnyű hozzáférés biztosításával - tette hozzá.     

Az új rendszer keretében egyedi rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott, különböző kárpát-medencei szőlőfajtákat képviselő 1570 tőkéről készül nyilvántartás. Így lehetővé válik a tőkék gyors azonosítása és a chip a tételek mintegy negyvenféle tulajdonságát is tartalmazza. Mindezzel együtt gyűjthetővé válik minden egyes, a növény fejlődését befolyásoló művelési fázis, környezeti hatás is - ismertette a szakember.     

Madaras Zoltán, az SZBK elnöke elmondta: az intézetnek három fő feladata van, így a génbanki feladataikat látják el és fejlesztik, a szőlőnemesítésben igyekeznek előrelépéseket elérni és új fajtákat létrehozni, továbbá szolgáltatásokat végeznek. Ez utóbbi kapcsán kiemelte: az új rendszerrel könnyen, gyorsan összehasonlíthatóvá válnak az egyes fajták, tételek tulajdonságai, így a szőlészeknek és borászoknak is segítséget nyújthatnak a fajták kiválasztásánál.