Baranyai kistelepülések nyolctonnányi adományt gyűjtöttek a menekülteknek

Baranyai kistelepülések nyolctonnányi adományt gyűjtöttek az Ukrajnából menekülőknek, a fagyasztott, tartós élelmiszerekből és vegyiáruból álló felajánlást csütörtökön adták át a Katolikus Karitásznak Budapesten.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az eseményen hangsúlyozta: a Híd Kárpátaljáért program már két hónapja segíti a Kárpátaljából, Belső-Ukrajnából és Kelet-Ukrajnából menekülőket.

Hozzátette: ennek a segítségnyújtásnak a kezdetek óta két célja volt: a Kárpátalján rekedt, illetve az ott tömegével megjelent ukrajnai menekültek és az ott élők, továbbá a Magyarországon menedéket keresők segítése.

Kiemelte: a hat karitatív szervezet - Katolikus Karitász, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Vöröskereszt, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Baptista Szeretetszolgálat, Magyar Református Szeretetszolgálat - a kormányzattal együttműködve hatalmas segítséget nyújtott a menekülteknek. A segítségpontokon - amelyeket elsősorban a határ menti településeken és a határállomások közelében állítottak fel - és kezdetben a budapesti pályaudvarokon, majd a BOK csarnokban több mint 320 ezer embernek segítettek, több mint 840 millió forint értékben adtak nekik egyebek mellett élelmiszereket, ruhákat, gyógyszereket.

Arról is beszélt, hogy Magyarországra több mint 600 ezren érkeztek Ukrajnából, és a segélyszervezetek a továbbutazóknak is segítséget nyújtottak.

Az államtitkár külön köszönetet mondott azoknak, akik a segélyszervezetek munkáját támogatták, az adományvonalra és a számlaszámra összesen már több mint 1 milliárd 40 millió forintnyi összeg érkezett.

A mostani adománnyal kapcsolatban Soltész Miklós közölte, hét baranyai kistelepülés - Birján, Pécsudvard, Szemely, Egerág, Szőkéd, Áta és Kisherend - fogott össze és gyűjtött 8 tonnányi adományt, 8 millió forint értékben.

Hoppál Péter, Pécs és térsége fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: "ennek a szép, több mint szimbolikus adományozásnak talán a szlogenje az lehet, hogy ez az özvegyasszony két fillérje".

Hozzátette, Baranya a 19 magyarországi megye GDP-hez való hozzájárulási sorrendjében az utolsó, a legszegényebb megye, a baranyai kistelepülésen élők mégis a háború kitörése után azonnal cselekedtek, jótékonysági esten gyűjtést tartottak és négy nappal később már a határon voltak az adományaik.

A mostani adománnyal összefüggésben azt hangsúlyozta: a hét település polgármestere azért fogott össze, mert úgy gondolták, hogy az első lendület után, amikor alábbhagy az adakozó kedv, fontos lenne, hogy adományt juttassanak el a rászorulóknak.
 Hoppál Péter szerint abból fakadhat a szolidaritás, hogy Baranya megyében gazdag a nemzetiségi együttélés, megtanulták: vagy összefognak, vagy elvesznek. Ez az összekapaszkodás az évszázadok alatt olyan humanitárius gondolkodást alakított ki, amely jól vizsgázott 30 évvel ezelőtt, amikor a közvetlen szomszédunkban, az akkori Jugoszláviában dúlt háború és a menekültáradat a megyére "ömlött rá" - fogalmazott.

Hozzáfűzte: fantasztikusan vizsgáztak az akkori települések, az akkori civilek, és már a rendszerváltás utáni egyházi, karitatív szervezetek is megmutatták, hogy tőlük remélhetik a rászorulók a legkoordináltabb segítséget.

Eltelt 30 év, stabil kormányzás van már - folytatta Hoppál Péter, megjegyezve: a kormány hatékonyan szervezi a menekültek ellátását, és ma már megerősödött egyházi és civil karitatív szervezetek, közösségek tudnak profi módon helytállni, amit az Európai Unió vezetői is megdicsértek.

Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója azt emelte ki: szervezete évek óta részt vesz Baranya megyében egy felzárkóztató programban és ismerik a vidék szociális helyzetét, ezért is különösen nagy értékű a mostani adomány, mivel pontosan tudják, kik, miből és mennyiből adták azt össze.

Hozzáfűzte: az adományok a karitász raktáraiba kerülnek, azokat rendszerezik és folyamatosan fordítják a menekültek ellátására, akár hosszú távon is.

Azt mondta, a menekültek hálásak a segítségért, sokan közülük azt várják, hogy véget érjen a háború és visszatérhessenek az országukba.

Soltész Miklós bejelentette: nem sokkal korábban ért véget a karitatív tanács ülése, amelyen Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kabinetfőnöke, Panyi Miklós is részt vett. Fontos döntéseket hoztak az ülésen - folytatta az államtitkár, hozzátéve: a többi között arról döntöttek, hogy mindenképpen hosszú távra kell sajnos felkészülni, hiába van jó idő, hiába jön a nyár, a télre is kell gondolni Kárpátalján, így továbbra is számítanak a cégek, magánszemélyek felajánlásaira.