Egy elveszett kincset nyert vissza Tiszakécske

Tiszakécske térségében a Közép-Tisza mentén mintegy 60 hektáron élesztették újjá a Holt-Tisza három holtágának élővilágát - derült ki a projektről szóló hétfői sajtóeseményen. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) vezetésével, valamint Tiszakécske Város Önkormányzata és a Közép-Tiszai Vízügyi Igazgatóság közreműködésével lezajlott projektről Kecskeméten számoltak be.

A beruházásnak köszönhetően a korábbi évtizedek során leromlott állapotú vizes élőhelyek visszanyerhetik vitalitásukat és számos védett fajnak adhatnak otthont. A projekt bruttó összköltsége 1,2 milliárd forint, melyet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési irányzatból finanszíroznak, a finanszírozás intenzitása 100 százalék. 

Megszűnnek a korábbi vízhiány miatt kialakult problémák

A Természet Házában a KNPI által megrendezett sajtóeseményen kiderült, a Duna Aszfalt Zrt. által kivitelezett fejlesztésben a Tiszakécske térségében levő négy holtágból három újult meg: a holtágak kotrása, a partok rendezése történt meg, valamint létrehoztak egy tanösvényt. Mindezeken túl a Tiszán megépült egy vízkivételi műtárgy, amely az egész holtágrendszer vízutánpótlását biztosítja, megszüntetve a korábbi vízhiány miatt kialakult problémákat.

Fontos előzmény, hogy a holtágak korábban elhanyagolt állapotban voltak, tele szeméttel. A fejlesztés fontosságát jól jelzi, hogy a város térségében fekvő négy holtág rendezése már több éve szerepel Tiszakécske céljai között. Ennek megfelelően már a korábbi városvezetés elvégezte a 2-es holtág kotrását és rehabilitációját.

A beruházás jelentőségét legjobban úgy lehet összegezni, hogy egy elveszett értéket nyert vissza a város: egy olyan természeti kincset, amelyről sokan nem is tudtak. A helyiek számára egy kiváló kirándulóhely jött létre, amely a tanösvény révén oktatási lehetőséget is kínál, ugyanakkor a megújult vízfelületek a vízisportokat is kiszolgálhatják.

Ugyanakkor a projekt turisztikai hozadéka is nyilvánvaló, nem véletlen, hogy a város turisztikai terveinek szerves részét képezi, más hasonló beruházásokhoz kapcsolódva.

Sikeres külföldi példákat is megvizsgáltak a tanösvény tervezésekor

A hétfői sajtóeseményen Tóth Endre, a KNPI ökoturisztikai szakreferense részletesen beszámolt a fejlesztés hátteréről, céljairól, többek közt a tiszai árterek történelmét is bemutatva, illetve külön kitérve a tanösvény kiépítésére és funkcióira. Szavaiból kiderült, az itteni holtág a tiszai holtágak többségétől eltérően nem a folyószabályozás által, hanem természetes lefűződéssel keletkezett, egy 18. századi katonai térképen már különálló víztestként ábrázolták, napjainkra pedig keresztgátakkal négy részre tagolták.

A projektben érintett holtágak történetében fontos lépés volt, hogy ezeket 2016-ban a tiszakécskei képviselő-testület helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította. Az 1-es holtág mellett létrejött Nádirigó Tanösvényre áttérve elmondta, a tervek elkészítésekor számos lehetőséget, közte sikeres külföldi példákat is megvizsgáltak.

Kiemelte, hogy a 2,5 kilométeres, 12 megállóval megépült tanösvényen közérthető információs táblákat találnak a látogatók, melyeknél ügyeltek a befogadható terjedelemre és megjelenítésre is. QR kód segítségével angol és német nyelven is elérhetőek a táblák szövegei.

Tóth Endre fontos elemként említette, hogy mindent könnyed, interaktív módon mutat be a tanösvény, nem egy táblánál játékokat is beépítve az ismertetésbe. A tanösvény amellett, hogy bemutatja a helyi Holt-Tisza élőhelyeit és gazdag állatvilágát, az emberek tájátalakító tevékenyégének mozzanatait is megismerteti a túrázókkal.

A beruházásról a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján, ezen a linken lehet további információt nyerni.