2023.03.29, Szerda
Déli Körvasút: zajban is jól alszunk – Ha nem indul a projekt, marad a jogsértő állapot

Déli Körvasút: zajban is jól alszunk – Ha nem indul a projekt, marad a jogsértő állapot

magyarepitok.hu

2023.01.27. 10:00

A fővárosi régió és az országos vasúti törzshálózat programszintű hálózati fejlesztésének elmaradása, a sűrűbb elővárosi vonatközlekedés meghiúsulása, az országrészek közötti több közvetlen távolsági vonat ellehetetlenítése, három forgalmas fővárosi csomópontban új vasúti megállók elmaradása, a klímavédelmi célok elérésének nehezítettsége, a jogszabályi határértékeket túllépő zajterhelés fennmaradása, európai uniós forrásvesztés, és még tucatnyi jelentős kár...− megvizsgáltuk milyen hatással járhat a Déli Körvasút projekt csúszása vagy meg nem valósulása hazai vasúti közlekedés mindennapjaira.

Lapunk kötött pálya rovatában rendszeresen foglalkozunk a Déli Körvasút projekttel. A beruházást az Európai Bizottság kiválónak ítélte, a fejlesztésre benyújtott pályázat hivatalos EU-értékelése szerint a projekt fontosság és sürgősség szempontjából is előre sorolandó.

A fejlesztés célja, hogy több vonat közlekedjen az agglomeráció és Budapest között, a vasút, mint fenntartható közlekedési eszköz versenyképes alternatívája legyen a személyautós közlekedésnek, és nagyobb szerephez jusson Budapest közlekedésében. Ehhez kényelmes, pontos és sűrű járatokra van szükség, amelyek a városban megfelelő átszállási kapcsolatokat nyújtanak. Az új állomások és új járatok azonban nemcsak az ingázók, hanem a városban közlekedők számára is új lehetőségeket nyitnak, így több mint 2 millió ember mindennapjait könnyítené meg a beruházás. A vonalszakasz a MÁV Zrt. 1-es, Budapest−Hegyeshalom−Rajka vasúti fővonalának része, ezáltal kiemelt nemzetközi jelentőséggel is rendelkezik (a transzeurópai közlekedési hálózat része).

A projekt környezetvédelmi engedélyét a bíróság 2022 februárjában civil szervezetek kezdeményezésére megsemmisítette. Ennek hatására az engedélyezési eljárást a hatóságnak újból le kellett folytatnia, az ítéletben foglaltak szerint továbbfejlesztett Környezeti Hatástanulmány alapján. Az alapos vizsgálatok után, 2022 novemberében hozott környezetvédelmi hatósági határozat szerint a beruházás újból megkapta a környezetvédelmi engedélyt, melyet a civilek a helyi, kerületi önkormányzattal karöltve ismét megtámadtak.

Az érvényes és hatályos környezetvédelmi engedély megléte alapvető feltétel az európai uniós pályázat sikeréhez.

A 2023. január 24-én megjelent hírek szerint azonnali jogvédelmet rendeltek el a Déli Körvasút kivitelezésével kapcsolatban. Ennek nyomán, a helyzet további tisztázásáig, ideiglenesen felfüggesztették a MÁV Zrt. üzemi területén folytatott fakivágásokat is.

A vasúti közlekedésről szóló törvény értelmében a vasúti pályahálózat működtetője, vagyis a MÁV Zrt. a vasúti pályát és tartozékait köteles üzembiztos állapotban tartani. A vasúti közlekedés törvényben előírt biztonságosságát a MÁV különféle, a hatóság által is jóváhagyott utasításokkal garantálja. Ezen utasítások alapján a vasúti töltésrézsűkben fák nem tűrhetők meg, így a rendezetlenül kinőtt fák kivágása, a növényzet rendezése − a vasút közlekedés biztonsága érdekében − elkerülhetetlen.

A vasúti törvény alapján a közlekedés biztonsága érdekében a MÁV és a fejlesztési közreműködő (jelen esetben a projekt kivitelezője) együttműködnek, így minden további nélkül lehetséges, sőt adott esetben célszerű is, hogy egy fejlesztési projektbe ágyazottan hajtsák végre a fenntartási kötelezettségek egyes részeit.

Érdemes megemlíteni, hogy az előző pert követő új, jelenleg érvényes, de a bíróság ideiglenes intézkedésével nem hatályos környezetvédelmi engedély számos szigorítást előírt a korábbi engedélyhez képest. Például, a teljesség nélkül: sokkal több helyen kell zajvédelmi mérési, ellenőrzési pontot kijelölni. Több munkafázisban és sűrűbben kell zajméréseket végezni, a folyamatos mérési eredmények alapján szükség szerint korrigálva menet közben is az építési technológiát, illetve a kivitelezés végén kiegészítő intézkedéseket téve, azért, hogy a projekt végén mindenképpen az előírt zajszint alá kerüljön minden helyszínen és minden napszakban a terhelés, és építés közben is kontrollált legyen a környezetvédelmi hatóság feltételei szerinti munkavégzés. Ugyancsak sokkal több helyszínen kell rezgésméréseket végezni, a tervekben foglaltnál is fokozottabban, több helyszínen szükséges zajgátló elemeket beépíteni a megállóhelyi peronokba és a hidakon a vágányokba. Speciális madárvédelmi rendelkezések is előírásra kerültek. Szigorodtak az építés ideje alatt igénybe vehető terület mértékére vonatkozó hatósági kötelezések, előírások is, további védelmet adva a közterületeken az építés teljes idejére. A felperesek mindezek ellenére támadták meg újra peres úton a környezetvédelmi engedélyt, és vele mindazon fejlesztési célok elérését, amelyeket a vasútfejlesztés szolgál.

Közösségi tervezés keretében a helyiek véleményét is kikérték a zöldterületek megújításáról

Az újbudai Hamzsabégi sétányt érintő beavatkozás a beruházás egyik kiemelt kérdése. A sétány közterületi fáinak kivágásával kapcsolatosan a környezetvédelmi engedély kifejti, hogy ez egy keret lehetőség, az építési technológiát a környezetvédelmi engedély kiadását követően dolgozzák ki. Az ebben érintett területsávot maximálta az eddiginél is szigorúbban (mindössze 6,4 méterben) az új környezetvédelmi engedély, amely most ismét per alá került.

A vasúti töltés mentén az építés ideje alatt felvonulási területként igénybe vett szűk területsávot a kivitelezés végeztével, egy szorosan kapcsolódó projekt keretében megújítják, a kapcsolódó zöldfelületek igényes fejlesztésével együtt, és egy megújult parkot alakítanak ki a maival azonos, sőt, hosszában a Duna és a Kelenföldi pályaudvar irányában is megnövelt területen.

941 új fa telepítését tartalmazza a vasútfejlesztéshez kapcsolt környezetrendezési terv. Ez több, mint a helyi jogszabályok által telepítendő fa, és messze több, mint az a mintegy 190 db közterületi fa, amelyek kivágása a környezetvédelmi engedélyben előírt építési munkaterületi sáv maximális kihasználása esetén érintett. Egyébként ezeknek a fáknak is közel a fele olyan közterületen van, amelyet az újbudai önkormányzat – a vasúti fejlesztés támogatása érdekében – helyi rendeletben, már a mostani önkormányzati ciklus idején, vasúti közlekedési (vasútfejlesztési) építési övezetbe sorolt át.

A Hamzsabégi sétány közúti közlekedési területként való kijelölése egészen a 2021-ig az Országos területrendezési törvényben is megvolt, és ekkor, az Országgyűlés döntésével, a környezetbarát vasúti közlekedés prioritását és így a vasútfejlesztési projektet fenntartva, a helyi közösség felé tett gesztusként került ki a törvényben foglalt közúti fejlesztési területekből. Ennek értelmében országos közút itt a jövőben már nem vezethet át, és a helyi szabályozási tervekben ezt a lehetőséget megragadva közpark funkciójú területként tartják majd nyilván. Az országos jelentőségű közútfejlesztési tervekből való törléssel a park tartósan zöldfelületi használatát támogatják.

A beruházáshoz kapcsolódó környezetrendezési projekt keretében egy egységes, összefüggő zöldterület jöhet létre Újbudai Zöldfolyosó néven a Budaörsi út és a Duna között. Új gyalogos, kerékpáros kapcsolatok is kiépülnek a vasút két oldala között, biztonságos módon javítva a városrész belső kapcsolatait. A zöldfelületek megújításához a helyi lakosság véleményét is kikérik, és közösségi tervezés során készülnek el a tervek.

2021-ben és 2022-ben több időpontban is tartottak közösségi tervezési alkalmakat, mely során a helyiek többek között arról is nyilatkozhattak, hogy milyen funkciókat látnának legszívesebben a parkban, egyeztették véleményüket a növényzetről és a vízarchitektúráról, a burkolatok és tereptárgyak (mint például akár a padok) anyaghasználatáról és a kutyafuttatók szerepéről, a vasúti sínek melletti támfalról és végül a játszóterekről, valamint a közbiztonságról és köztisztaságról.

A fejleszteni kívánt területen jelenleg tartós zajhatárérték-túllépés történik a vasútvonal működése révén, mely különösen az éjszakai időszakban jelentkezik, jelentősen károsítva ezzel a környéken lakók nyugalmát. A munka során kiemelt figyelmet kap az érintett terület zaj- és rezgésvédelme. A lakosság érdekében speciális, integrált zajvédőfalakat emelnek, mely nemcsak zajvédelmi funkciót lát majd el, hanem a felsővezetéktartó oszlopokat is kiváltja, és a megállóhelyen védi az utasokat az időjárási hatásoktól.

A vonalszakasz korszerűsítési munkájára, a szakasz hálózati szerepéből fakadóan, a MÁV és az Építtető speciális követelményt támasztott, az építési időszak túlnyomó részében a 2 vágányú vasúti közlekedés folyamatos fenntartása szükséges. Ez a követelmény nem teljesíthető a szomszédos területsáv minimális szélességű, ideiglenes igénybevétele nélkül.

A projekt jelentősen hozzájárul Budapest fejlesztéséhez és az elővárosi közlekedés bővítéséhez

A fejlesztés keretében három új, forgalmas vasúti megállóhely is épül. Az egyik a Soroksári útnál, a Közvágóhíd közelében, a másik – egy külön építési fázis keretében – az Üllői útnál, a Népliget mellett. Mindkettő nagy forgalmú sugárutak, rozsdaövezetből dinamikusan fejlődő városi területek számára adja meg a környezetbarát és gyors kötöttpályás közlekedést, a városi metró- és hév hálózattal is új kapcsolatokat adva. A harmadik új megállóhely Budán, a XI. kerületben, a Duna közelében, Nádorkertnél épül, ahol a környéken tízezred nagyságrendben épültek, épülnek irodai munkahelyek, lakások.

A Dunát átszelő vonalszakaszon az elővárosi vonatok a fejlesztés után a jelenlegi 30 perc helyett 7-10 percenként közlekedhetnek. A bővítéssel Dél-Pest, Kelet-Pest, Dél-Buda kertvárosaiban és Pest vármegye kapcsolódó elővárosi településein javítható az elővárosi vasúti szolgáltatás, új kapcsolatokkal, gyorsabb eljutással, gyakoribb vonatközlekedéssel. A vonalszakaszt érintő távolsági és nemzetközi vonatok a pesti Duna-Part közelében, a Közvágóhíd új megállóhely érintésével adnak sokkal jobb, szervesebb kapcsolatot Budapest frekventált területeivel.

A vonatforgalom ritmusában az új megállóhelyek okozta változás és a bővített elővárosi közlekedés önmagában szükségessé teszi a három- illetve négyvágányú kiépítést a tervek szerint.

Uniós kötelezettségek állnak fenn, a támogatásokat ezekre adják…

A projekt környezetvédelmi hatásait tovább vizsgálva figyelembe kell venni az Európai Parlament és a Tanács a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztésére vonatkozó uniós rendeleteit, mely jogszabályok szerint a törzshálózatnak az átfogó hálózaton belüli, 2030-ig történő meghatározását és a fejlesztésére irányuló megfelelő intézkedések meghozatalát kiemelt fontossággal kell kezelni.

A törzshálózat alkotja majd ugyanis a fenntartható multimodális közlekedési hálózat fejlesztésének gerincét, hozzájárul azon célkitűzések eléréséhez, melyek szerint a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2050-re az 1990-es szinthez képest 60 százalékkal csökkenteni kell. Az érintett tagállamoknak tehát intézkedéseket kell hozniuk a közös érdekű projektek 2030-ig történő befejezése érdekében.

Ahogy számos alkalommal írtunk már róla, a projekt által lefedett szakasz a TEN-T törzshálózat része, szűk keresztmetszete. Az EU rendelet határidőket is szab, így a projektnek a per idejére való leállítása a rendeletben foglalt határidő sérelmével jár. Az azonnali jogvédelemmel történő, várhatóan hosszú idejű leállítás ezért legalább 7 éves késedelmet okozhat a megvalósításában (2034.). Ezzel jelentősen sérül az EU rendeletben előírt 2030. évi határidő.

Érdekes és fontos előírása ezeknek az EU-s jogszabályoknak, hogy lehetséges a vasúti törzshálózat távlati bővítése (utalva akár a V0-ra), azonban ezen későbbi bővítési célok és lehetőségek fenntartása mellett is jogszabályi kötelezettség a meglévő törzshálóhat 2030-ig való alkalmassá tétele.

Országos hírekMÁVvasútfejlesztésBudapestV-Híd Építő Zrt.agglomerációDéli körvasút