A környezetegészségtan kihívásai

A vezető halálokok Magyarországon a 25%-a a daganatos, 50%-a szív-és érrendszeri betegségek. Mindkét említett kórcsoport nagy valószínűséggel megelőzhető lenne helyes táplálkozással és mozgással, illetve a környezet megfelelő védelmével, mint egészségvédő tevékenységgel. Utóbbit globális környezeti problémák is kötelezővé teszik. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy annak ellenére, hogy ipari forradalom sok pozitív hatással járt (hosszabb életkor, kevesebb munkával előállított több termék, nagyobb mobilitás, javuló életminőség) a folyamatosan növekvő populáció egyre nagyobb és egyre károsabb hatással van a környezetünkre.

 

 

A lég- és talajszennyezés, a hulladék növekvő mennyisége, a biodiverzitás csökkenése, a globális éhezés kérdésköreit mutatta be röviden az előadó.

Hogy csak néhány példát idézzünk, beszélt például arról, hogy vannak olyan állatok – köztük számos mérgező – melyek a globális felmelegedés miatt nem őshonos környezetükben is elszaporodtak. Ilyen az algavirágzás.

„Ami egyébként tök szép”

- jegyezte meg a hallgatóságból valaki.

De a klímaváltozás miatt élhetnek vígan az Ausztráliából Japánba behurcolt fekete özvegyek Oszakában, születhet egyszerre több andoki lándzsakígyó, vagy lehetnek nagyobbak a darázsfészkek. A biodiverzitás csökkenését is érzékletes példákkal mutatta be dr. Gerencsér Gellért: a rózsameténgből például kivonható egy olyan hatóanyag, ami a daganatos megbetegedések ellen használható. Ez a növény Madagaszkáron őshonos, de természetesen élőhelyén erősen veszélyeztetett.

Ha nem terjedt volna el a világban dísznövényként, a hatóanyag mesterségesen szintetizált változatára sem lenne esélyük.

Ugyanígy a Mexikóban őshonos mérgező viperagyíkok mérgéről sem derülhetett volna ki, hogy hatásos a kettes típusú cukorbetegség ellen, ha kihalnak, mielőtt valójában megismertük volna őket.

 

 

Az esemény végén megmutatkozott a rendezvénysorozat integráló, szintetizáló jellege: az egyik résztvevő, a MIK egykori oktatója az együttműködés lehetőségét vetette fel az ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézetével a MIK által kutatott és szorgalmazott elektromobilitás kapcsán. Egy klímaváltozással foglalkozó egyesület is népszerűsítette magát.

A közönség több témát is érintett kérdéseivel. Kiderült például, hogy dr. Gerencsér Gellért

Pécsett a legégetőbbnek a globális környezeti problémák közül a légszennyezettséget tartja.

Ezen a megfelelő fűtéssel és a tömegközlekedés használatával lehetne javítani. Aztán felmerült a műanyagok használatának kérdése is – egészséges-e, illetve kiiktatható-e a mindennapjainkból. A közönség sorai között például volt olyan, aki egy fémbögrét húzott elő a hátizsákjából, ezzel bizonyítva, hogyan tesz ő a maga részéről a PET-palackok kikerüléséért. De a megelőzés kérdéséhez az előadó azt is hozzátette:

„Ott van például a helyes táplálkozás és a rendszeres mozgás is – utóbbi ráadásul nem is kerül semmibe.”

 

 

Az ünnepekre való tekintettel a következő Zöld Egyetem által szervezett előadás 2019. január 31-én lesz majd a Tudásközpontban: dr. Szabó Gábor (PTE ÁJK) fog előadást tartani Nagyvállalatok visszaéléseiről, környezeti károk kontra emberi jogok címmel.