Megújult a zarándok- és búcsújáróhelynek számító máriakéméndi Nagyboldogasszony-kegytemplom. Az épületet Felföldi László pécsi megyés püspök ünnepi szentmise keretében áldotta meg vasárnap.
A Pécsi Egyházmegye internetes oldalán azt írták, hogy a jelentős német nemzetiségi közösséggel rendelkező baranyai - Pécs és Mohács között fekvő - településen álló római katolikus templom az elmúlt két esztendőben folyamatos megújuláson ment át a kormány támogatásával, illetve adományok, pályázatok és a német nemzetiségi önkormányzat segítségével.
Az épület ez idő alatt új cserépfedést és ablakokat kapott, teljes körű külső felújításon esett át, továbbá a templom mellett álló, jelenleg zarándokszállásként működő barokk kolostor és a közeli park is megújult.
A máriakéméndi kegyhely története az 1740-es évekre nyúlik vissza, amikor "öt kislánynak megjelent ezen a helyen a Boldogságos Szűz Mária", majd ugyanitt "számos csodás gyógyulás és imameghallgatás történt". Egy középkori templom helyén 1753-ra épült fel a ma is álló barokk stílusú templom, mely sok évtizeden át főként a német nemzetiségű baranyai és tolnai hívek búcsújáróhelye volt - olvasható a püspökség honlapján.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára - a Baranya vármegyei,jelentős részben kormányzati támogatással megvalósult felújítás alkalmából rendezett esemény előtt - újságíróknak elmondta: a magyar kormány és az egyházak, valamint a nemzetiségi közösségek összefogásának köszönhetően az elmúlt bő egy évtizedben, szerte a Kárpát-medencében 3700 templom újulhatott meg.
Rámutatott arra, hogy mindez nagy felelősséget is ró a magyarokra, valamint az itt élő nemzetekre: tovább kell vinni és fel kell erősíteni azokat az üzeneteket, amelyeket a minap a Szentatya is megfogalmazott magyarországi látogatásán, s amelyek a békesség, a keresztény értékek védelmét szolgálják.
Tovább kell vinni és fel kell erősíteni azoknak a hangját, akik a "békességért szólnak és nem a háborúért, és akik a normalitás oldalán állnak - legyen szó a házasság vagy a család szerepéről - azokkal szemben, akik a gender-ideológia elveit vallják" - húzta alá.
Soltész Miklós úgy vélekedett, hogy amennyiben ezekben a kérdésekben "erősíteni tudjuk egymást, biztosak lehetünk benne, hogy Nyugat-Európába is eljön a normalitás" - fogalmazott, hozzáfűzve, e tekintetben ma "jól látszik, hogy nekünk kell erőt adni a Nyugaton élő népeknek".
A 270 éve épült máriakéméndi temlom és a mellette álló rendház felújításáról szólva az államtitkár elmondta: a fejlesztések csaknem százmillió forintból valósultak meg annak köszönhetően, hogy a helyi országgyűlési képviselő, az önkormányzat és a német nemzetiségi önkormányzat jól tudott együttműködni a kormányzattal, amely három ütemben is támogatta a beruházásokat.
Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője felidézte: a rendi országgyűlés éppen háromszáz esztendeje, 1723-ban alkotott törvénycikkelyt, amelynek köszönhetően a török kiűzése után az elnéptelenedett a térségekbe - így Máriakéméndre is - német telepesek érkezhettek, akik egy generációval később megépítették a ma álló templomot.
A képviselő reményét fejezte ki, hogy a mostani munkálatokban megmutatkozó összefogás eredményeként a jövőben a templombelső is megújulhat.