A máglyagyújtással és a koporsóégetéssel véget ért a mohácsi busójárás

Idén is több ezer helybeli és turista gyűlt össze Mohács főterén, hogy a borzas bundába öltözött, faragott álarcokat viselő busókkal és segítőikkel együtt kereplők és kolompok zajával elbúcsúztassák a telet.

A múlt csütörtökön megtkezdett és kedden véget érőnépszokás keretében rekordszámú, 1750 maskarás és 65 busócsoport űzte a telet napi több tízezer érdeklődő előtt, a rendezvény keretében pedig nyolcvan programot tartottak több tucatnyi helyszínen.

Ugyan a kedd általában a helyiek ünnepe, évek óta egyre több turista időzíti az utolsó napra a látogatását a hétvégi tumultusok miatt, így volt ez idén is.

Az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben felvett hagyományőrző rendezvényt a helyiek által sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport honosította meg, először egy 1783-as feljegyzés említi.

A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt. A sokacok hagyományait, népművészetét, mindennapjait tavaly nyár óta egy tájház is bemutatja Mohácson.

Jövőre február 11. és 16. között tartják meg a busójárást.