Ritka és értékes leletekre bukkantak a régészek a szultán szigetvári mauzóleuma körül

Számos értékes leletet, köztük egy rendkívül ritka, velencei mintára készült 16. századi genovai aranypénzt találtak a régészek az I. Szulejmán szultán szigetvári, turbéki mauzóleuma körül a napokban újraindult terepi kutatások során - jelentette be Kitanics Máté geográfus, történész, a kutatócsoport tagja Szigetváron. Elmondta, hogy a 20 milliméter átmérőjű, 3,5 gramm súlyú dukát egyik oldalán Szent János áll, előtte az állam vezetője térdel, a másikon Krisztus látható dicsfénnyel övezve.
Ilyen pénz a velenceiek tiltakozása miatt csak igen rövid ideig készült, értéke ma mintegy nyolcmillió forintra tehető - fűzte hozzá.
Kitért rá, hogy a pénzérmére hétfőn bukkantak rá Szulejmán turbéki sírkomplexumának közvetlen közelében, mellette becsapódott ólomgolyókat azonosítottak, így lehetséges, hogy a kincs harci cselekmény miatt került a földbe. A dukát múzeumba kerül, más leletekhez hasonlóan kiállításon láthatják majd az érdeklődők - jelezte.

A török uralkodó halála után épült a szőlőhegyen egy kisváros

Hancz Erika, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) régészeti tanszékének munkatársa, a turbéki ásatást vezető régész az MTI-nek azt mondta, az elmúlt három hétben kerámia- és üvegtöredékeket, cipőpatkókat, késeket, lövedékeket, táskacsatot, faragott épületelemeket is találtak, a leletet ezenkívül ezüstpénzek is gazdagítják.
Pap Norbert, a PTE történetiföldrajz-professzora, a kutatócsoport vezetője az MTI-vel közölte, a Szigetvár ostroma idején elhunyt Szulejmán síremléke, azaz türbéje világviszonylatban is unikális öröksége a magyarországi török hódoltság korának.

Az uralkodó 1566-os halála után a város melletti szőlőhegyen épült fel az a kisváros, Turbék, amely mauzóleumot, dzsámit, derviskolostort, kaszárnyát, zarándokok vendégházát, illetve ezeket védő erődöt foglalt magában, az épületeket 2013 és 2019 között a kutatócsoportjuk azonosította, tárta fel - jegyezte meg.
Pap Norbert közölte, az elmúlt öt évben az adatok feldolgozása, a publikálás folyt, több könyv és egy sor olyan szakcikk jelent meg, amely előkészítette a vizsgálat folytatását.
 

Török és magyar kormányzati támogatással folynak a kutatások

A kutatást a török kormány kezdte támogatni a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökségen keresztül, a finanszírozást később a magyar állam vállalta, a magyar kormány rendelkezett a terület állami tulajdonba vételéről, és elkezdődtek egy, a lelőhelyen felépülő múzeumi létesítmény tervezésének előkészületei, de a munka folytatását a koronavírus-járvány megakadályozta - jelezte Pap Norbert.
    A sajtótájékoztatón közölte, hogy a vizsgálatok újabb szakasza a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásának, továbbá a PTE Szentágothai János Kutatóközpont és a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány között létrejött szerződésnek köszönhetően kezdődhetett meg.
 A cél elsősorban a beruházások előkészítése, a lelőhely szisztematikus átvizsgálása abból a szempontból, hogy miképpen lehet az örökségi értékeket megfelelően feltárni és a bemutatáshoz szükséges infrastruktúrát elhelyezni a területen - mondta.
Úgy vélekedett, a kutatás továbbra is sok izgalommal, új leletek előkerülésével kecsegtet.

Élénk az érdeklődés a turbéki munkálatok iránt 

Az eddigi turbéki kutatásoknak nagy nemzetközi visszhangjuk volt, számos cikk mellett tizenöt filmes produkció is készült a témában - mutatott rá.
 Pálfi Gábor, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány operatív igazgatója azt mondta, a szervezet nagyon fontosnak tartja, hogy segítse az oszmán kori emlékek megőrzését, feltárását, a magyar-török történelmi emlékek bemutatását.
Reményét fejezte ki, hogy a turbéki kutatás új fázisa hozzásegít a kor és a történelmi események mélyebb megértéséhez, és számos további együttműködésre ad lehetőséget.
Trócsányi András, a PTE Természettudományi Karának dékánja arról szólt, hogy a turbéki eredmények nemcsak a kutatásban, hanem az oktatásban és a területfejlesztésben is hasznosultak.
A kutatásnak nagyon kedvező sajtóvisszhangja volt, jót tett az egyetemnek, a kutatóknak és általában a tudománynak, emellett hozzájárul a térség fejlesztéséhez is - jelentette ki.
Lábadi Beatrix, a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának tudományos és pályázati dékánhelyettese azt közölte, hogy I. Szulejmán nevét a világon szinte mindenki ismeri, a vele összefüggésben Szigetváron előkerült kincseknek lehet turisztikai jelentőségük, fontosak ugyanakkor a bölcsészettudománynak, mert módot nyújtanak, hogy a feltárásokban az egyetem oktatói és hallgatói is részt vehessenek.

Fellendítheti a környék turizmusát az ásatás

Vass Péter (Szigetvárért Tisztességgel Egyesület), Szigetvár polgármestere azt mondta, a türbe körüli ásatások újraindulásának magyar és török szempontból is óriási a jelentősége, mert fontos történelmi személyiségek haltak meg Szigetvár 1566-os ostroma alatt, és lényeges ismerni az események lehető legtöbb részletét.
Ha a kutatás olyan eredményekkel zárul, amelyekkel a török és a magyar fél is elégedett lesz, az azt jelentheti, hogy rengeteg magyar, török és más külföldi is felkeresi a várost, az ásatások befejeztével a nagyközönség előtt is megnyíló, Zsibót-Szőlőhegyen található türbét - közölte.
Szavai szerint a környéket felújítják, megépítik a látogatókat kiszolgáló utakat, épületeket, és Szigetvár turisztikai szempontból nem 2-3 napos város lesz, hanem olyan, ahol a turisták egy hetet is szívesen eltöltenek. Vass Péter a felszólalásában megemlékezett Hóvári Jánosról. Felidézte, a tavaly elhunyt történész-turkológus vezényelte le a kormány megbízottjaként az 1566-os várvédő Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulójára szervezett rendezvényeket.
Nagy szerepe volt abban, hogy a város ismét felkerült Európa történelmi térképére, ő és segítői munkája révén foglalkozott Szigetvárral a The New York Times, a National Geographic, közölt számos cikket, televíziós anyagot a magyar média, jelent meg sok tudományos értekezés - mondta.