2020.04.04, Szombat

Hirdetés

Honnan jöttek, hogyan élnek a sokacok?
Mohácsi Busójárás Hivatalos Oldala - Facebook

Honnan jöttek, hogyan élnek a sokacok?

mohacs.hu

2019.07.29. 13:17

Reprezentatív kivitelű könyv jelent meg Sokacok – Šokci címmel.

Hirdetés

A magyar és horvát nyelven írott kiadványban fotókkal gazdagon illusztrálva taglalja a szerző, dr. Ferkov Jakab  – horvátra Csókáné dr. Prakatur Mária fordította – azt, hogy kik azok a sokacok, honnan jött Mohács meghatározó nemzetiségi kisebbsége, hol él hasonló szokásokkal e népcsoport, s egyáltalán melyik a helyes: a sokac vagy a sokác elnevezés?

 

Maradjunk annyiban, hogy a könyvben összegyűjtött források szerint mindkét elnevezés elfogadott, bár, se Mohácson, se hazánkban vagy a határ túloldalán élő egyetlen embertől se hallottam még a nemzetisége említésekor, hogy „á” hanggal, sokácnak vallotta volna magát. Mindenesetre az Akadémiai Kiadó legfrissebb helyesírási szabályzatában ugyancsak á betűs írásmóddal szerepel e szó. Amúgy magára a népcsoport származási helyére, megnevezésük eredetére is több elméletet sorakoztat föl a szerző, még olyat is, hogy a sokac gúnynévből kerekedett ki!

Összességében a sokac kultúrát és gyökereit bemutató alkotás átfogó képet ad nem csupán a helyi, hanem Baranya megye és az ország más részén, valamint a határon túli népcsoporthoz tartozó gyermek, fiatal, illetve felnőtt korban a női és férfi viseletről, ünnepeikről, vallási hovatartozásukról, a családnevek eredetéről, lélekszámuk változásáról, anyanyelvük megőrzésének egykori és mai gyakorlatáról. Külön fejezet foglalkozik a letelepülésükkel, a város sokac negyedének kialakulásával, házépítési szokásaikkal, a Mohács-sziget „megszállásával”, munkálkodásuk, zenéjük jellemzőivel.

A Mohácsi Sokacok Olvasóköre története olvasásakor, az illusztrációként az alapítókról készült csoportképen bizonyára sokan ismernek rá felmenőikre, rokonukra, ismerősükre. A sokac hagyományok ápolásában jeleskedő egykori, valamint ma élő személyek nevének említése és fotókon történő bemutatása mellett a könyv emléket állít dr. Prakatur Tamás ügyvédnek, illetve Kersity Anka operaénekesnek is. Természetesen foglalkozik a szerző a Mohácsot világhírűvé tett néphagyománnyal, a Busójárással, csakúgy mint az egyre nagyobb számú érdeklődőt vonzó dunai mosással, a babfőző fesztivállal vagy a közelmúltban felélesztett pünkösdikirályné-járással.
A Mohács Város Önkormányzata kiadásában megjelent könyv költségét uniós forrásból, egy határon átnyúló pályázat keretében Čepin Község Önkormányzatával közösen kapott támogatásból fedezték.

 

Aktuálissokacsokaclányok MohácsBaranya megye