A mindössze húsz hónap alatt kivitelezett építmény az ország második legnagyobb vágóhídjává vált.
Átadták kedden az MCS Vágóhíd Zrt. újonnan épített vágó, csontozó, daraboló és csomagoló üzemét Mohácson. A 21 milliárd forintos zöldmezős beruházást a Market Építő Zrt. kivitelezte. Korábban már megírtuk, az évente közel egymillió sértés feldolgozására alkalmas üzem kivitelezésével mindössze 20 hónap alatt elkészült a magyar magasépítő cég. A beruházást részletező riportunkból ugyanakkor kiderült, a projekt hangsúlyos szegmense volt, hogy a legmodernebb technológiai elvárások minden szempontból előnyt élveztek a többi területtel szemben. Ez számos esetben a tendertervek felülvizsgálatát és a már elkészült egységek átalakítását vonta maga után.
A keddi átadón Pókos Gergely, az MCS Vágóhíd Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, a 2,7 milliárd forintos állami támogatással felépült létesítmény évente 800 ezer normál és 100 ezer nagysúlyú sertés levágására képes. Az év végiéig tervezik elérni az üzem teljes kapacitását.
A beszállítói körről kiderült, a sertések jelentős része a Bonafarm-csoport sertéságazatából, illetve az azokkal szorosan együttműködő családi- és kisvállalkozásokból érkezik.
Az új létesítmény Magyarország második legnagyobb vágóhídjává vált. A technológiai fejlettségét Pókus Gergely így érzékeltette: "Egy kilogramm hús előállításához 70 százalékkal kevesebb vízre és 40 százalékkal kevesebb energiára van szükség, mint a Pick nemrég leállított szegedi üzemében."
Az MCS Vágóhíd Zrt. honlapján közzétett összefoglaló szerint az új mohácsi vágóhíd látja el húsalapanyaggal a Pick Szeged Zrt.-t. Az üzemben levágott nagy súlyú kocák szolgálnak alapanyagként a Pick téliszalámijához, a cég managalica-termékeit szintén a Mohácson vágott speciális magyar sertésfajtából készítik.
Az átadó ünnepségen részt vett Orbán Viktor úgy fogalmazott, a magyar húsipar elmúlt 30 éve nem volt diadalmenet, a rendszerváltás után az ágazat szinte összeomlott, több tízezer munkahely szűnt meg, "szép lassan a saját belső piacunkról is kiszorultunk". Érthetetlen volt, hogy az osztrákok miért képesek az összes boltjukban szinte csak hazai élelmiszert árulni, miközben "nekünk az egész hűtőpultot fel kellett túrnunk ahhoz, hogy találjunk egy magyar terméket".
A kormányfő rámutatott, a magyar húsipar megmentéséhez nemcsak a hazai sertéságazat rendbetételének megkezdésére és a sertésstratégia kidolgozására volt szükség, hanem arra is, hogy legyenek olyan vállalkozások Magyarországon, mint a Bonafarm Csoport. Elmondta, a cégcsoportnak 170 milliárd forintos árbevétele van, a költségvetésbe 8 milliárd forintnyi adót fizet be, és 6 ezer munkahelyet ad. "Ilyen beruházásokból, cégcsoportokból, tulajdonosokból és jól felépített beszállítói rendszerből kellene több" - hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette, a Bonafarm által létrehozott termelői hálózat biztonságot, megélhetést nyújt magyar gazdáknak.
Orbán Viktor azt is megígérte az ünnepségen, hogy lesz Mohácson Duna-híd, úgy fogalmazott: "pénz van rá", a nemzetgazdaság megtermeli az ehhez szükséges összeget, az a gond, hogy terv nincs. Hozzátette továbbá, hogy szerepel a tervek között - a Debrecen-Békéscsaba összeköttetés után, második helyen - a Pécs és Szeged közötti összeköttetést biztosító négysávos közlekedés megteremtése is.
Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a mohácsi az első magyarországi üzem, amely tanúsított módon képes GMO-mentes hús előállítására. Hozzátette, az új üzem eredményét a cégcsoport szegedi húsüzemi egységeinek fejlesztésére fordítják.
Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: Mohács lehet az a pont, ahonnan Baranya "depressziós gazdaságát" ki lehet mozdítani.
Forrás: mti, magyarepitok.hu