2022.11.28, Hétfő
Új lelet segíti a mohácsi csata helyszínének meghatározását
Illusztráció: pixabay.com

Új lelet segíti a mohácsi csata helyszínének meghatározását

MTI

2022.10.30. 08:06

Az 1526-os ütközet központi helyszínének kutatásában azért tekinthető mindez kulcsleletnek, mert a tárgy megerősíti a feltevést, miszerint ekkoriban a helyszínen tűzfegyverekkel is támogatott gyalogsági összecsapás zajlott.

Az 1526-os mohácsi csatatér helyszínének meghatározása szempontjából jelentős lelet, egy korabeli fegyver alkatrésze került elő a minap a baranyai Majs község közelében - közölte a Janus Pannonius Múzeum (JPM) az MTI-vel.

A vármegye közgyűjteményi feladatait ellátó intézmény tájékoztatása szerint sok más lelet mellett egy korábban megtalált, a mohácsi csata idejéből származó, taplólakatos puskacsőhöz illő kakas került elő egy Majs közelében zajló nagyszabású, október közepén zajló fémkeresős csatatérkutatás során.

Közölték: az 1526-os ütközet központi helyszínének kutatásában azért tekinthető mindez kulcsleletnek, mert a tárgy megerősíti a feltevést, miszerint ekkoriban a helyszínen tűzfegyverekkel is támogatott gyalogsági összecsapás zajlott.

Bertók Gábort, a JPM igazgatóját, a kutatás vezetőjét idézve kitértek rá: az ütközetben részt vevő Brodarics István, II. Lajos király kancellárjának tudósítása szerint a mohácsi csata legjelentősebb része egy általa Földvárnak nevezett faluban és annak környékén, a török ágyúállások előtt folyt.

Amikor a magyar lovasság támadása kifulladt, a megmaradt 4-6 ezer fős keresztény gyalogság - mivel nem tudott kitörni - ezen a helyen védelmi négyszögbe rendeződött. Az oszmán lovasság nem is tudta megtörni őket, a janicsár lövészek azonban a sortüzeikkel már igen - vélekedik a szakember.

Bertók Gábor közölte: a megtalált lövedékeket térképre rögzítették, ezek szóródási képe pedig behatárolja azt a területet, ahol a tűzfegyverek használata történt. Eddigi ismereteik szerint ez a momentum döntötte el véglegesen a csatát, s ezt támasztják alá a további leletek is Majs közeléből: a golyóöntő forma, a korban használt sarkantyútípus töredékei, fokos, buzogánytöredékek, lópatkók, nyílhegyek, Szulejmán-aranypénzek.

Bertók Gábor szerint több ezer halottat azon a helyen temethettek el, ahol elestek, így a JPM vezetésével, de civil önkéntesek részvételével is zajló fémkeresős kutatások egyik célja ezeknek a tömegsíroknak a felderítése is.

A JPM az MTI érdeklődésére közölte: a szántott talajon folyó, a múzeum vezetésével zajló fémkeresős kutatás 2016 óta folyik a területen, idén két ilyen akció is volt. A kutatások eredményét a JPM folyamatosan feldolgozza és szóródási térképen megjeleníti.

A 16. század elejéről származó taplólakatos puskacső és ahhoz illő kakas azért érdekes, mert egyrészt kevés maradt fenn a fegyverből, másrészt az volt a 16. század első harmadának meghatározó gyalogsági fegyvere, azaz a csata idején ezt a típust használták a katonák.

A JPM jelenleg Sátorhelyen, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen a III. számú tömegsír feltárásában vesz részt. A munka belátható időn belül befejeződik. A cél, közölték, hogy 2026-ban, a csata 500. évfordulóján a kiemelt, vizsgálatoknak alávetett csontokat kegyelettel visszatemessék ugyanarra a helyszínre, de már sírládákban, egymástól elkülönítve.

Hozzáfűzték: pénzügyi forrás megléte esetén fontos lenne a IV. számú tömegsír feltárása is, hiszen ott a csontok a földfelszín közvetlen közelében vannak.

Helyi hírek MohácsMajsJanus Pannonius Múzeummohácsi csatafegyver